Trump botrányos NATO-kijelentései óvatosságra inthetnék az Orbán-kormányt

Donald Trump republikánus elnökjelölt egy szombati kampányrendezvényen (Conway, Dél-Karolina) azt mondta, „ösztönözni fogja” Oroszországot, hogy indítson támadást azon NATO-tagállamok ellen, amelyek nem fizetik rendesen a szövetségi költségeiket – mint arról az rtl.hu beszámolt. A volt elnök arról anekdotázott híveinek, hogy elnöksége idején egyszer egy NATO-találkozón azt kritizálta, milyen alacsonyak a tagállamok katonai költései az USA védelmi büdzséjéhez képest. Trump így fogalmazott*:

A NATO totál le volt égve, amíg én nem jöttem. De én azt mondtam: mindenki tejeljen. Erre ők: »de ha nem fizetünk, attól még megvédesz majd, ugye?« Erre én: »egy fenéket«. Nem hittek a fülüknek.

Trump ezután megjegyezte, hogy miután erről beszélt, ömleni kezdett a pénz a NATO-ba, de hogy előtte Stoltenberg NATO-főtitkár, az ő legnagyobb rajongója (akiről Trump beszédében megjegyezte, per pillanat nem tudja, hogy ő-e még a főtitkár) volt az, aki panaszkodott neki, hogy a tagállamok vezetői közül sokan „pénzzel tartoztak”, de nem fizettek. Ennek hatására kezdte ostorozni az európai államokat. Ezután állítólag egy meg nem nevezett, nagy tagállam vezetője felvetette, hogy mi történik, ha egyes NATO-országok nem költenek annyit védelmi kiadásokra. Így elevenítette fel ezt Trump**:

Az egyik nagy ország vezetője felállt, és azt kérdezte: »Uram, mi van, ha nem fizetünk, és megtámad minket Oroszország, akkor megvédesz?« Erre én: »nem fizettél, nem tettél eleget a kötelezettségednek?« Mire ő: »igen, tegyük fel, hogy így történt«. »Nem, nem védenélek meg, sőt, bátorítanám őket, az ördögbe is, hogy csináljanak veletek, amit csak akarnak. Fizetnetek kell. Ki kell egyenlítenetek a számlát.«

(A fentiek élő közvetítésben hangoztak el, itt lehet eredetiben nézni, hallgatni.)

Trump tehát kissé leegyszerűsítve azt állította, hogy ha rajta múlik, akkor az Egyesült Államok nem fogja megvédeni azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem költenek eleget fegyverkezésre, és abban az esetben, ha Oroszország megtámadná valamelyiküket, nem tántorítaná el ettől az agresszort, sőt még buzdítaná is, hogy igázza le kénye-kedvére a renitenst.

Bár Trump számlákról meg fizetésről beszélt a conwayi nagygyűlés résztvevőinek, valójában persze nincs a NATO-nak közös pénztára, ahová a szövetség tagállamainak afféle tagdíjat, közös költséget kellene fizetniük. Amire Trump a számlák említésével utalt, az a tagállamok költségvetésének védelmi célokra fordított része.

2014-ben a NATO-tagállamok vezetői megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a katonai kiadásaik elérik nemzeti össztermékük (GDP-jük) 2 százalékát. Ezt a közösen vállalt iránycélt tavaly júliusban, a vilniusi csúcstalálkozó előtt mind a 31 tagállam megerősítette annak ellenére, hogy közülük csak 11 tudta tartani a tíz évvel ezelőtt előirányzottakat. A Reuters szerint a kitűzött 2 százalékos célt a következő országok érték el: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Lengyelország, Görögország, Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország, Románia, Magyarország és Szlovákia.

Összehasonlításképp, sereghajtóként GDP-jük kevesebb mint 1,4 százalékát fordítják védelmi kiadásokra például a következő európai NATO-tagállamok: Szlovénia, Spanyolország, Belgium, Luxemburg, Törökország.

2022-ben egyébként még csak hét NATO-tagállam felelt meg a 2014-ben előirányzott célnak, de az orosz-ukrán konfliktus miatt több ország is növelte védelmi kiadásait (nem mellesleg az Egyesült Államok is).

Putyin érdekét szolgálja

Trump észak-atlanti katonai szövetségről szóló friss kijelentései elég nagy visszhangot keltettek. Jens Stoltenberg – aki még mindig a NATO főtitkára – azt közölte, hogy Trump szavai „aláássák a biztonságunkat”. „A NATO elleni bármely támadásra egységes és határozott választ kell adni. Bármilyen felvetés, miszerint a szövetségesek nem fogják megvédeni egymást, teljesen aláássa a biztonságunkat, beleértve az Egyesült Államokét is, és fokozott veszélynek teszi ki az amerikai és európai katonákat” – fogalmazott közleményében Stoltenberg.

Vasárnap Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke is reagált: „elborzasztónak és megdöbbentőnek” nevezte a Trump által mondottakat. „Trump beismerése, hogy zöld utat adna Putyinnak a további háborúkhoz és erőszakhoz, hogy folytassa a szabad Ukrajna elleni brutális támadását, kiterjesztve agresszióját Lengyelország és a balti államok népére, borzasztó és veszélyes” – bírálta Biden közleménye Trumpot.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vasárnap „meggondolatlannak” minősítette Trump megjegyzéseit, és hozzátette, „csak Putyin érdekét szolgálják”.

Liz Cheney, aki Trump legelkötelezettebb kritikusa a republikánus párton belül, Twitteren azt írta, hogy a NATO a történelem legsikeresebb katonai szövetsége, elengedhetetlen a háborús elrettentéséhez és az amerikai biztonság védelméhez. „Egyetlen épelméjű amerikai elnök sem ösztönözné Putyint NATO-szövetségeseink megtámadására. Ezt egyetlen tiszteletreméltó amerikai vezető sem mentegetné vagy támogatná.”

Ukránok adták életüket Amerikáért

Több biztonságpolitikai kommentár is rámutatott: amiről Trump beszélt, érinti a NATO-szerződés 5. cikkelyét, ami a tagállamok kollektív védelmét biztosítja. Az Ukrajna elleni totális orosz háború 2022. februári megindulása óta amúgy is sokat emlegetett „ötös cikkely” ugyanis kimondja, hogy ha valamelyik NATO-tagállamot támadás éri, akkor az a katonai szövetség egésze elleni támadásnak minősül, és a NATO koalíciós erőkkel védelmet nyújt a megtámadott országnak.

Trump nem először kritizálta a NATO-t amiatt, hogy egyes tagállamok jóval kevesebbet költenek védelemre, mint az USA. Többször is fenyegetőzött már azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból. 

A szombaton elhangzott megjegyzései eddig a legközvetlenebb jelzései annak, hogy az Egyesült Államok következő elnökeként nem védené meg az USA szövetségeseit egy orosz támadástól.

Trump szavainak különös élt ad, hogy a NATO történetében egyetlen egyszer fordult elő, hogy az ötös cikkely szerint kollektív védelemben részesült egy NATO-tagállam. Ez pedig 2001. szeptember 11. után történt, és az Egyesült Államok volt az az ország, amelynek segítségére sietett az észak-atlanti szövetség az Al-Káida terrorszervezet ellen indított háborúban. 

Az úgynevezett Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőben (International Security Assistance Force, ISAF), azaz a NATO vezetésével 2001 decemberében létrehozott nemzetközi stabilizációs haderőben 37 ország katonai egységei szolgáltak (Magyarország részéről például nagyjából 240 fő), tehát a 2001-ben megkezdődött afganisztáni, majd a 2002-ben megindult iraki hadműveletekben a NATO-tagállamokon kívül a szövetség euro-atlanti partnerországai is részt vettek. 

Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Oroszország és Ukrajna is tagjai voltak ennek a széles katonai koalíciónak. Az iCasualties adatai szerint az iraki hadműveletekben 18 ukrán katona vesztette életét. 

Washingtonban is megdöbbenést keltett

Simonyi András korábbi Washingtoni nagykövet, aki 1995 és 2002 között, azaz Magyarország NATO-csatlakozása idején a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált magyar nagykövet volt, az rtl.hu érdeklődésére azt mondta: kétségkívül döbbenetesen hangzik mindaz, amit Donald Trump mondott szombaton, de azért alapvetően két aspektusa van az elhangzottaknak.

Egyrészt semmiképp nem tesz jót a transzatlanti kapcsolatoknak, amit az elnökjelölt mondott. „Ez azt mutatja, Donald Trump nem pontosan érti, milyen károkat okozhatnak a szavai, de legalábbis úgy tűnik, nincs teljesen tisztában kijelentéseinek teljes súlyával” – fogalmazott Simonyi András.

„Másfelől, és ez a legfontosabb, az Egyesült Államok évtizedek óta figyelmezteti az európai államokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat. Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama is így tett. Donald Trump csak annyiban különbözik tőlük, hogy sokkal élesebben fogalmaz, sokkal keményebb a retorikája” – mondta Simonyi, aki szerint nem szabad átsiklani afölött, hogy amit Trump mondott, bizonyos mértékig jól tükrözi az amerikai közhangulot.

A NATO európai tagállamai tehát be kell hogy lássák: minél többet költenek a saját védelmükre, annál inkább számíthatnak az Egyesült Államok támogatására

– hangsúlyozta a NATO-ügyekben jártas volt diplomata. Hozzátette: ami a megfogalmazást illeti, „azt nemigen mondták a tanácsadói neki, hogy rontson ajtóstul a házba, de tény, hogy nem ő az első amerikai elnök, aki ebben a kérdésben kritizálta a NATO európai tagjait és szövetségeseit”.

„Ami 2024-ben a fő különbség, hogy Ukrajnában háború dúl, és egy hihetetlenül agresszív Oroszországgal állunk szemben. Ebben a szituációban különösen meghökkentően hangzik mindaz, amit Trump mondott, és Washingtonban is megdöbbenést keltett” – mondta Simonyi. Az előbbieken túl nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy Trumptól nem állnak távol a szombatiakhoz hasonló bombasztikus kijelentések. Ráadásul zajlik a választási kampány, amiben Trump arra játszik, hogy mindennek, amit Joe Biden mond, ő a szöges ellenkezőjét harsogja, magyarázta Simonyi András.

Trump mint szövetséges

„Ami engem illet, én Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral értek egyet. A jelenlegi helyzetben nagyon kedvezőtlenül befolyásolja az észak-atlanti szövetségen belüli kapcsolatokat mindaz, amit Trump mondott. De jelen pillanatban mindössze ennyit tudok mondani. Ha Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke, majd akkor meglátjuk, hogy a szavakon túl mit lép” – mondta Simonyi, aki így az elnökválasztási kampány közepén nem feltétlenül vonná le elhamarkodottan azt a következtetést, hogy az Egyesült Államok Trump elnökségével minden kétséget kizáróan kilép majd a NATO-ból.

A felvetésre, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször is hangoztatta, hogy Donald Trumpot tekinti a magyar kormány külpolitikai szövetségesének, szemben a jelenlegi amerikai kormányzattal, Simonyi András arra hívta fel a figyelmet, hogy pont Trump NATO-val kapcsolatos botrányos kijelentései inthetnék óvatosságra a magyar kormányt: 

Nehogy azt gondolja Orbán Viktor, hogy ha Donald Trump lesz ismét az elnök, akkor elmúlik minden jelenlegi konfliktus Amerika és Magyarország közt. Sőt arra kell számítani, hogy Donald Trump habozás nélkül, és sokkal durvábban fog lecsapni mindenkire, aki az ő gondolkodásával, az Egyesült Államok érdekeivel szembemegy. 

Simonyi szerint külpolitikai kérdésekben, például Kína kérdésében az Egyesült Államok és Magyarország bizonyosan szembekerül Trump esetleges elnöksége alatt is. „Ezért kérdéses, hogyan befolyásolják az ilyen helyzetek majd Orbán Viktor és Donald Trump jelenlegi jó viszonyát. Ezen kellene most elgondolkodni, és nem azon kárörvendeni, hogy mekkora pofont kapott most Európa Donald Trumptól.”

Az rtl.hu kérdésekkel fordult Donald Trump kijelentéseivel kapcsolatban Magyarország Állandó NATO-képviseletéhez, azaz Nagy Zoltán rendkívüli és meghatalmazott nagykövethez, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez. Amennyiben kapunk válaszokat, beszámolunk róla.

*Angol eredeti: NATO was busted until I came along. I said, ‘Everybody’s gonna pay.' They said, ‘Well, if we don’t pay, are you still going to protect us?' I said, 'Absolutely not.' They couldn't believe the answer.

**Angol eredeti: The president of a big country stood up and said "Sir, if we don't pay, and we're attacked by Russia, will you protect us?" I said you didn't pay, you're delinquent? He said, "yes, let's say that happened". 'No, I would not protect you, in fact I would encourage them to do whatever the hell they want, you gotta pay! You gotta pay your bills.

Nyitókép: Win McNamee/Getty Images