„A kormányból senki sem kívánt találkozni velünk” – jobb- és baloldali amerikai szenátorok jártak NATO-ügyben Magyarországon

Kétpárti, tehát demokrata és republikánus szenátorokból álló delegáció érkezett vasárnap Magyarországra, hogy az Egyesült Államok és hazánk közötti stratégiai kérdésekre összpontosítson. A delegáció tagja volt a demokrata Jeanne Shaheen és Chris Murphy, valamint a republikánus Thom Tillis. A látogatásuk végén közösen tartottak sajtótájékoztatót.

Büszke vagyok rá, hogy visszatérhetek ma Magyarországra egy kétpárti delegáció tagjaként – kezdte Jeanne Shaheen, aki korábban nem csak hivatalos úton, turistaként is járt már Magyarországon, és egyben megköszönte Magyarország hozzájárulását a nyugatbalkáni konfliktuszónákban.

Szerinte üdvözlendő a finnek és a svédek csatlakozása, az utóbbiak esetében optimista is. Külön kiemelte, hogy bár Magyarország az egyetlen, aki nem ratifikálta a svédek csatlakozást, de üdvözli, hogy Orbán Viktor az évértékelőjében elkötelezte magát e mellett.

Azt is mondta: a svéd külügy- és honvédelmi miniszter kapcsolatban áll a magyar kormányfővel és a kormánnyal.

Svédország nagy hozzájárulást jelente – mondta Shaheen, aki szerint az északi országnak remek a tengerészgyalogsága és a finnekkel együtt biztosítani tudnák a balti térséget. Fontos, hogy a NATO erős és egységes legyen és Svédország is a tagjuk lenne. Ez fontos Európa és Amerika biztonsága érdekében is szerinte.

A bizottság tagjai egyébként találkozót kezdeményeztek a Fidesz és a kormány képviselőivel is.

Csalódottan kell mondanom, hogy a kormányból senki sem kívánt találkozni velünk

– mondta erről Shaheen, aki hozzátette, hogy amikor legutóbb 2017-ben hivatalos úton Magyarországon járt, akkor a kormány képviselői még fogadták őt.

„Szerettünk volna olyan témákról beszélni, amelyek mind az Egyesült Államokat, mind Európát, mind pedig Magyarországot érintik. Ilyen lett volna az emberi jogok, a szabad és tiszta választások kérdése” – mondta.

És a két ország közötti kereskedelemről is beszéltünk volna. Az Egyesült Államok a második legnagyobb befektető Magyarországon, így jó lett volna beszélni a közös gazdasági érdekeinkről 

– tette hozzá Jeanne Shaheen.

Amint visszatérnek Washingtonba egy közös határozati javaslatot fognak benyújtani a Kongresszusnak, mondta Shaheen, amiben a svéd NATO-csatlakozás késlekedés nélküli ratifikálását fogják sürgetni.

Ennek a szövegét az AP hírügynökség szerezte meg. 

Szerintük a dokumentum olyanokat tartalmaz, hogy Magyarország „az európai béke és stabilitás szempontjából kulcsfontosságú pillanatban veszélyezteti a transzatlanti biztonságot” azzal, hogy nem hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását.

A szenátorok állásfoglalása bírálja Orbán Viktor egyre barátibb kapcsolatait Oroszországgal és Kínával, és megjegyzi, hogy miközben Magyarország megnyitotta kapuit a Moszkva inváziója elől menekülő ukránok előtt, „ellenállt és felhígította az Európai Unió szankcióit az Orosz Föderációval szemben”.

A szenátorok állásfoglalása azzal vádolja Orbán Viktort, hogy „a migrációt, a COVID-19 válságot és az Ukrajna elleni háborút” használta fel az egymást követő veszélyhelyzetek igazolására, amelyek lehetővé tették a magyar kormány számára, hogy „a parlament megkerülésével, rendeletekkel kormányozzon”.

Furcsa volt a szövetségesek elutasítása

Thom Tillis, Észak-Karolina republikánus kormányzója arról beszélt, hogy az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát egy fenyegetés Magyarországnak, fenyegetés Európában és fenyegetés a demokratikus világrendnek. A jobboldali politikus bátor lépésnek nevezte, hogy a svédek és a finnek is jelezték, csatlakoznának a NATO-hoz.

Minden NATO-tagnak meg kellene értenie, hogy Putyin ellenségeskedésére a válasz a NATO megerősítése

– hangsúlyozta Tillis, aki most először járt Magyarországon.

Azzal, hogy Magyarország megszavazza a svédek NATO-csatlakozását a szabadságszerető nemzeteknek tesznek nagy szolgálatot világszerte szerinte.

Külön kiemelte, hogy ez egy kétpárti delegáció és bízik benne, hogy a magyar kormány a következő hetekben tényleg jóváhagyja a NATO-csatlakozást.

„Először is arra szeretnénk kérni Magyarországot, hogy tegyék, amit megígértek” – mondta Chris Murphy, Connecticut állam demokrata szenátora, aki szerint nincs ok a késlekedésre, és kifejtette, hogy nem igazán érti, hogy mi a haszna abból Magyarországnak, ha utolsóként ratifikálja a svédek kérelmét.

Másodszor: ideje lenne felismerni, hogy a legjobb módja az ukrajnai háború gyors lezárásának, ha támogatjuk Ukrajnát. Bárcsak Putyin hajlandó lenne tárgyalni. De nem az

– közölte Murphy.

Végezetül: együtt képesek vagyunk párbeszédet folytatni egymással. De hogy őszinte legyek, furcsa volt eljönni Magyarországra, egy NATO-szövetségeshez, hogy aztán a kormány elutasítsa, hogy találkozzanak velük. Ilyen még sohasem fordult elő velem

– mondta. Még Törökországban is hajlandóak voltak velük tárgyalni a kormányból.

Jeanne Shaheen a Telex kérdésére azt mondta, hogy nem tudnak arról, hogy lenne bármilyen katonai jellegű beszerzésről tárgyalás a magyar és a svéd kormány között azért cserébe, hogy Magyarország elfogadja Svédország NATO-csatlakozását.

A témával az esti Híradó is foglalkozott. Az erről készült riportot a fenti videóban nézheti meg. 

Nyitókép: Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének Facebook oldala.