EP-képviselő: Alakítsuk át a soros elnökséget, hogy Orbán ne lehessen elnök jövőre

Május végén az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát arra, hogy betöltse az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Magyarország úgynevezett soros elnöksége 2024 második felében lenne aktuális.

Alin Mituta román EP-képviselő, a Renew Europe képviselőcsoport tagja az Euractive-on megjelent véleménycikkében arról ír, hogy Orbán Viktor 13 hónap múlva a Tanács tényleges elnöki posztjáról vezeti az Európai Uniót. Egy olyan kormány vezetőjeként, amely a 7. cikk szerinti eljárás alatt áll, és inkább a Tanács döntéshozatali folyamatának fő blokkolója, „mintsem az a becsületes közvetítő, akinek egy elnökséget betöltő kormánynak lennie kell.”

Az EP állásfoglalására célozva úgy fogalmaz:

Emellett komolyan fel kell tennünk magunknak a kérdést: folytassuk-e a Tanács soros elnökségét, amely a múlt öröksége, vagy reformáljuk meg azt, és állítsunk egy stabil elnököt a Tanács élére, ahogyan a többi uniós intézmény működik? 

Mituta úgy látja: a lehetséges magyar elnökségnek néhány olyan kérdéssel is foglalkoznia kell majd, amelyek az uniós jog és az alapvető uniós értékek megsértésével kapcsolatosak. Felveti, hogy hogyan tudna egy olyan tagállam, amely számtalanszor bebizonyította, hogy képes az uniós értékek és a jogállamiság megsértésére, hitelesen elkötelezni magát e kérdések kezelése mellett.

Szerinte Varga Judit magyar igazságügyminiszter máris konfliktusos álláspontra helyezkedett: „arra utalt, hogy számára az lesz a legfontosabb, hogy az Európai Parlament betartsa a jogállamiságot, ugyanakkor azzal vádolja a Parlamentet, hogy nyomást gyakorol a magyar kormányra”.

Rövid távon az uniós intézmények rendelkezésére áll néhány eszköz, hogy megvédjék az Európai Unió működését:

• Az uniós vezetők minősített többséggel szavazhatnak a tanácsi elnökségek átrendezéséről, és ezzel elhalaszthatják Magyarország elnökségét.
• Súlyosabb lépés lenne a magyar elnökség teljes eltörlése és felosztása Spanyolország és Belgium között. Erre van precedens, a Brexit után távozó Nagy-Britannia esetében.

Mituta azonban úgy látja, hogy hosszú távon a problémás elnökségek kihagyása nem jelent megoldást, az EU-nak komoly intézményes átalakítását szorgalmazza. 

• Például a Tanácsot valódi jogalkotó kamarává kell alakítani egy olyan európai tanácsi határozat révén, amely a 10 tanácsi formációt egyetlen egységgé redukálná, amelynek elnöke az Európai Tanács elnöke lenne.
• Az Általános Ügyek Tanácsa a nyilvánosság előtt ülésező jogalkotási tanácsként működne.
• A többi tanácsi formáció átlátható előkészítő struktúraként működne, és a parlamenti bizottságok működéséhez hasonlóan rendszeresen tartana nyilvános üléseket.

Így valódi, kétkamarás jogalkotási rendszer jönne létre, amelyben a Tanács és a Parlament egyaránt részt vesz, a Bizottság pedig végrehajtó szervként működik. Így megszabadulnának a régi elnökségi rendszertől, „amely lehetővé tette a tagállamok számára (még az eurofób tagállamok számára is), hogy befolyásolják a jogalkotási napirendet.”

A román EP-képviselő szerint ez egyszerűsítené az EU egyik kulcsfontosságú intézményének működését és közérthetőségét, erősítené annak demokratikus hitelét, és hatékonyabbá tenné a döntéshozatalt. Úgy látja: Európának reformokra van szüksége.

A Tanács működésének megváltoztatása fontos lépés lenne ebbe az irányba, és az a kilátás, hogy Orbán Viktor áll az Unió élén, minden eddiginél erősebbé teszi ezt a szükségszerűséget

– zárta írását.

Nyitókép: Alin Mituta