Az orosz-ukrán háború legsúlyosabb katasztrófája történt Herszonnál, és még nem tudni, hol van a vége

Kedd hajnalban átszakadt a Dnyeper folyó déli szakaszán található kahovkai vízi erőmű duzzasztógátja. Az esetről készült videófelvételen látni, ahogy az óriási kahovkai víztározóból ömleni kezd a víz:

A frontvonalon álló vízerőmű így nézett ki a Dnyeper keleti, orosz irányítás alatt álló oldaláról nézve:

A gátszakadás az ukrán infrastruktúra egyik legfontosabb létesítményénél történt, ami olyan fontos volt, hogy Moszkvának az első dolga volt a gát elfoglalása, amikor tavaly megindította az Ukrajna elleni háborút. 

Hatalmas szovjet víztározó

A Szovjetunió minisztertanácsa 1950-ben rendelte el, hogy „vízi erőművet kell építeni a Dnyeper folyón, Kahovka város térségében”, és azt 1956-ban kell teljes kapacitással üzembe helyezni. A létesítmény végül egy évvel korábban, 1955 októberében kezdte meg a működését.

Az erőműhöz duzzasztógát és a vízszintet szabályozó zsiliprendszer is épült. Az Ukrajnát észak-déli irányban átszelő Dnyeper folyót szabályozó gátrendszerből ez az utolsó. A harminc méter magas, 3,2 kilométer hosszú gát mögött lévő víztározó 230 kilométer hosszú, és helyenként 23 kilométer széles.

Nagyjából 18 köbkilométernyi vizet tartalmaz, azaz majdnem tízszer annyit, mint a Balaton.

A vízerőmű működése mellett a kahovkai gát Ukrajnai déli területeinek vízellátását is biztosítja: a kahovkai víztározóból induló csatornákat nagyjából kétszázezer hektárnyi termőföld öntözésére használják. Emellett innen érkezett a víz a Krím-félszigetre is, a 350 kilométer hosszú észak-krími csatornán keresztül, amit 1963-ban adtak át.  

Aggasztó, hogy a vízerőmű felrobbantása miatt máris legalább 150 tonna motorolaj került a Dnyeperbe, és komoly veszélye van annak, hogy még további 300 tonna kerülhet bele. Az árvíz nyolcvan települést fenyeget – írták kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján az MTI beszámolója szerint. A védelmi tanács elrendelte a civilek evakuálását a veszélyeztetett zónákból és a kahovkai tározótól függő települések ivóvízzel való ellátását.

Dmitro Kuleba külügyminiszter szörnyű háborús bűnnek és „az elmúlt évtizedek talán legnagyobb, Európában bekövetkezett ember okozta katasztrófájának” nevezte a vízerőmű elleni támadást. Mint mondta, a gát pusztulása civilek ezreinek életét veszélyezteti.

Kulcsfontosságú

A kahovkai vízi erőmű az Ukrajna ellen indított háború kezdte óta orosz irányítás alatt áll. Moszkva egyik első lépése volt, hogy megszerezze a kahovkai vízerőművet, és vízzel lássa el a Krím-félszigetet, aminek 2014-es elfoglalása után az ukránok elzárták az oda vezető csatornát. A létesítmény stratégiai fontosságát növeli, hogy a környéken ez az egyetlen átkelő a Dnyeperen.

Amikor az ukrán erők 2022 októberében visszafoglalták a kahovkai erőműtől délre, a Dnyeper alsó folyásán található Herszon városát, Kijev felvetette, hogy az oroszok fel fogják robbantani a gátat, hogy elárasszák Herszont, és azt állították, hogy az oroszok bombákat telepítettek oda. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor tömegpusztító fegyver használatához hasonlította a gát esetleges felrobbantását, ami „hatalmas katasztrófát okozna”.

Moszkva ugyanakkor az ukránokat vádolta meg azzal, hogy rakétákkal lőtték a gátat, és meg akarják azt semmisíteni. 

Még Herszon elfoglalása előtt, augusztusban az ukrán erők tüzérséggel lőtték a gátnál lévő hidat, november közepén pedig egy hatalmas robbanás történt a gátnál, ami miatt leomlott a zsilipek felett lévő közúti és vasúti híd egy szakasza. A robbantást az oroszok hajtották végre, hogy megakadályozzák az akkor előrenyomuló ukrán erők áthaladását.

Romokban

Az orosz robbantásban és az ukrán támadásokban megsérült a vízi erőmű gátrendszerének több zsilipje is, ami feltehetően hozzájárult a kahovkai víztározó vízszintjének furcsa, megmagyarázhatatlan ingadozásához. Februárban a tározóban három évtizede nem látott, rekordalacsony volt a vízszint, májusban viszont már olyan magasan volt, hogy elárasztotta a víztározóban lévő szigeteket, és felvételeken látni lehetett, hogy az erőműnél a víz átbukott a zsilipek felett.

Egy márciusban nyilvánosságra került, drónról készült videón látni, hogy az erőmű és a zsiliprendszer jelentős károkat szenvedett.

A víztározó helyzetét követő David Helms, az amerikai légierő, valamint az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) nyugalmazott meteorológusa az AP amerikai hírügynökségnek kijelentette:

az oroszok egész egyszerűen nem irányítják és nem egyenlítik ki a vízfolyást.

A New York Timesnak nyilatkozva pedig közölte, hogy a tavaszi esőzések és a hóolvadás után, aminek vize nagyrészt a Dnyeperbe ömlik, az oroszok nem nyitottak ki elég zsilipet. Hogy ezt szándékosan csinálták, vagy azért, mert a gát zsiliprendszere olyan súlyos károkat szenvedett, hogy erre nem voltak képesek, nem lehet tudni.

Egy fotón az egyes számú zsilipkaput lehet látni, ami jól láthatóan megsérült, és használhatatlanná vált.

Műholdas fényképekből pedig kiderült, hogy pár nappal a gátszakadás előtt az egyes számú zsilipkapu felett összeomlott a közúti híd egy szakasza. 

Bár nem tudni, mi okozta a gátszakadást, az oroszok és az ukránok egyaránt a másik felet vádolták annak felrobbantásával. Kijev „orosz terroristák” akciójaként hivatkozik rá, míg Moszkva „ukrán szabotázst” emleget.  Egy videón látni lehet egy kisebb vízalatti robbanást, de az valószínűleg egy akna lehetett, amit a vízmozgás hozott működésbe. 

Szakértők elmondása szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az oroszok vagy az ukránok számára teremt-e kedvezőbb helyzetet a gát megsemmisítése, és bár lehet találni mindkét oldalon stratégiai célokat, amiket a gátszakadás szolgál, valójában Moszkva és Kijev dolgát is nehezíti a gát jelentős sérülése, valamint az azzal járó áradások.

Így felmerült annak a lehetősége is, hogy a gát zsiliprendszere még a tavaly ősszel keletkezett károk miatt vált használhatatlanná, nem lehetett megfelelő mennyiségű vizet átereszteni rajta, és a tavaszi áradások olyan nyomást helyeztek rá, ami miatt magától átszakadt. 

David Helms egy Twitter-bejegyzésben közölte: „az oroszok hagyták, hogy a víztározó rekordmagasan legyen”, és ha „természetes” okokból omlott össze, akkor az a „hat héten át tartó túlcsordulás és nyomás” hatására történhetett. 

Veszélyben a zaporizzsjai atomerőmű?

A víztározónak fontos szerepe van a legnagyobb európai atomerőmű, a zaporizzsjai atomerőmű hűtésében is. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) közölte: közelről figyelik a helyzetet a gátszakadás után, de jelezték, hogy az erőmű nincsen közvetlen veszélyben.

Bár az atomerőművek működéséhez rengeteg vizet használnak fel, az erőmű hónapok óta nem működik, és így csak minimális mennyiségű vízre van szükség a használt fűtőelemek hűtésére – közölte Mark Nelson amerikai atomszakértő a Twitter-oldalán. Ezt azonban jellemzése szerint „reaktoronként egy kerti locsolócsővel is” meg lehet oldani.

Nelson közlése szerint az atomerőmű hűtővíztárolójában lévő víz hónapokra elég, így egyelőre nem kell tartani nukleáris balesettől. Ugyanezt közölte az IAEA főigazgatója. Rafael Mariano Grossi elmondta, hogy a víztározó medence „a becslések szerint néhány hónapon át elég vizet biztosít a hűtéshez”, de a biztonság kedvéért ezt az ügynökség nagyon gyorsan ellenőrizni fogja.

A főigazgató hozzátette, ezért kiemelten fontos, hogy a medence ne sérüljön meg, és „semmit sem szabad tenni, ami aláásná épségét”. Grossi emlékeztetett arra, hogy a jövő hétre már be volt tervezve, hogy ellátogat a zaporizzsjai atomerőműhöz, a mostani helyzetben pedig „alapvető fontosságúvá” vált, hogy odautazzon.

Nyitókép: Víz ömlik át az összeomlott kahovkai gáton, 2023. június 6-án. Fotó: Ukrainian Presidential Office via AP