Gamerek kémháborúja – időzített bombát rejt a videójátékos közösségek titkosított kommunikációja

Sokakat meglepett, hogy az utóbbi évek legnagyobb kiszivárogtatása mögött nem egy klasszikus szivárogtató áll, aki ideológiai okokból tett közzé szigorúan titkos iratokat. Nem az volt fontos számára, hogy a közvélemény olyan, mindenki számára fontos információkról értesüljön, amit a kormányzat igyekszik eltitkolni előlük, és nem vezették Amerika-ellenes érzelmek, ahogy nem akart nagy kormányzati hazugságokat és összeesküvéseket leleplezni sem.

A titkos hírszerzési jelentéseket kiszivárogtató 21 éves fiatalt nem igazán vezette más, csak annyi, hogy le akarta nyűgözni internetes csevegőszobájának tagjait.

Az eleinte csak egy kisebb chatszobában megosztott iratok egy elsőre nagyon meglepő helyen tűntek fel a nagyobb nyilvánosság előtt: a főleg a fiatalok és a gyerekek körében népszerű Minecraft játék köré szerveződött csatornán, a Discordon. Az iratokat egy kamasz osztotta ott tovább, aki semmi mást nem akart, csak megnyerni egy vitát, és az állításai alátámasztására tette közzé azokat.

Sokak számára sokkoló volt, hogy a politikához, nemzetbiztonsághoz és hírszerzéshez semennyire sem kapcsolódó építős videójáték neve, a Minecraft neve titkos kormányzati iratok kiszivárogtatásával hozható összefüggésbe, de voltak, akiket nem csodálkoztak olyan nagyon. Legkevésbé a War Thunder nevű online játék készítői, akik az elmúlt két évben szinte rendszeresen találkoztak bizalmas iratokkal a játéknak szentelt fórumokon. Ahogy azt április 11-én írták Twitter-oldalukon:

Üdv a klubban, Minecraft. Végre egyszer nem a mi játékosaink szivárogtattak ki dokumentumokat.

Tankok, repülők, titkok

Az Oroszországban alapított, de budapesti székhelyű Gaijin játékfejlesztő War Thunder nevű játékában különböző, a valóságban is létező katonai eszközökkel – tankokkal, repülőkkel és hadihajókkal – küzdenek egymás ellen a játékosok. A cég büszke rá, hogy a játékbeli eszközök valósághűek, de ez vitatott kérdés, a játékosok rendszeresen megkérdőjelezik, mennyire sikerült megközelíteni a valóságot, panaszaikat pedig titkos dokumentumokkal támasztják alá.

A játékosaink nagyon szenvedélyesek a War Thunderrel és a katonai járművekkel kapcsolatban, néha túlságosan is szenvedélyesek

– mondta el az Axiosnak Anton Yudintsev, a cég alapítója.  

2021 nyarán az egyik játékos odáig ment, hogy a Challenger 2 brit tank műszaki paramétereit tartalmazó titkosított iratot tett közzé a War Thunder fórumán. A gamer – aki saját bevallása szerint a brit hadseregben szolgált harckocsiparancsnokként – arra panaszkodott, hogy a játékbeli modell sokkal sérülékenyebb, mint a valóságban, és ennek alátámasztására tette közzé a dokumentumot.

A brit védelmi minisztérium írásban jelezte a játékfejlesztőknek, hogy a kérdéses irat valóban titkosított, és a dokumentumot nyilvánosságra hozó személyt figyelmeztették is, hogy megsérti a titkos iratokra vonatkozó jogszabályokat. A cég az eset után közölte: nem tudják megmondani, hogy a szivárogtató valóban katona-e, de hozzátették, hogy „sok War Thunder-játékos különböző országok hadseregében szolgált, így bármi lehetséges”.

Ezt a kijelentést aztán az elkövetkező években alaposan bizonyították a War Thunder játékosai, akik egymás után tettek közzé a fórumokon tankok és repülők titkosított műszaki adatait. Pár hónappal később egy francia Leclerc tank műszaki adatait tette közzé egy játékos, aki egy a torony forgási sebességéről szóló vitát akart így lezárni.

2022 májusában aztán egy kínai tankelhárító lövedék specifikációit osztotta meg egy War Thunder-játékos, majd egy kínai Type 99 tankról szóló iratok, az Eurocopter Tigris helikopter páncélját részletező dokumentumok kerültek nyilvánosságra. Idén januárban pedig az amerikai F-16-os vadászgép és egy rakéta titkosított adatai, majd rögtön azután egy F-15E vadászgépről szóló dokumentumok jelentek meg a játék fórumán.

Bár a megállíthatatlannak tűnő szivárogtatásokat sokan szórakoztatónak találták, főleg a mögöttük lévő indokok miatt (megnyerni egy netes vitát és megváltoztatni egy videójátékban szereplő tank jellemzőit), a játék fejlesztői már nem találják annyira viccesnek a dolgot, és többször is kérték a játékosokat, hogy ne csinálják ezt.

A Gaijin minden bizalmas és titkos iratot törölt, és nem győzték hangsúlyozni minden egyes szivárogtatás után, hogy csak törvényesen elérhető adatok alapján alkotják meg a játszható tankok, repülők és hajók jellemzőit. A cég alapítója a Washingon Postnak elmondta:

Örülünk neki, hogy még a profi katonák is szeretik, amit csinálunk, de törvényt sérteni azért, hogy megnyerjünk egy online vitát, az már túl sok. Szeretnék megkérni mindenkit: kérlek, soha ne tegyétek ezt.

A lapnak tavaly augusztusban egy védelmi szakértő úgy fogalmazott:

Ez a legsokkolóbb része az ügynek: valaki titkos iratokat posztol a netre, hogy megnyerjen egy videójátékról szóló vitát.

Bár szakértők elmondása szerint a War Thunder-fórumokon közzétett bizalmas iratokban nem szerepeltek szupertitkos információk, a BBC megemlítette, hogy mindez felvet egy olyan információszerzési lehetőséget, amit a különböző hírszerző szervek kihasználhatnak. Ez a régóta alkalmazott „honey trap” – amikor egy jellemzően vonzó személy tőrbe csal és információk átadására vesz rá valakit – modern, netes játékokra alakított változata.

A hírszerzés jövője

Az online játékok már több mint egy évtizede aggodalommal töltik el a rendvédelmi erőket és a hírszerzési szervezeteket, mivel a játékokba épített kommunikációs csatornákat lehetetlen vagy különösen nehéz lehallgatni, és emiatt bűnszervezetek, drog- és fegyvercsempészek előszeretettel használják üzleteik szervezésére. Emellett a játékokat pénzmosásra is használják, valamint új tagok beszervezésére. De kihasználják ezt a lehetőséget terrorszervezetek is, amelyek csatlakozásra fogható fiatalokra vadásznak a gamerközösségekben, továbbá propaganda-terjesztésre használják a játékokat.

A névtelenséget biztosító netes játékokat a különböző hírszerző ügynökségek is használhatják besúgók beszervezésre – mondta el az AP amerikai hírügynökségnek Dan Meyer amerikai biztonsági szakértő. 

Egy ügynök például álnév mögé bújva kapcsolatba léphet egy, a szabadidejében a neten játszó fiatal amerikai katonával, majd miután több hónapig tartó munkával elnyerte a bizalmát, bizalmas információkat csalhat ki tőle. 

Ez nem lenne újdonság. Az Edward Snowden által kiszivárogtatott iratokból kiderült, hogy ezt tette, illetve tervezte az amerikai NSA, valamint a brit hírszerző ügynökségek is.

P.W. Singer amerikai író – aki a 21. századi hadviselés szakértője, és tanácsadóként segíti a Pentagont a jövőbeli hadviselés kérdéseiben – arra hívta fel a figyelmet, hogy a hírszerző szervek gyakorlatilag képtelenek megfigyelni a videójátékos csatornákat. Nemcsak a jogi korlátok miatt, hanem azért is, mert egész egyszerűen túl sok van belőlük.

Erre a kijelentésre bizonyság a pentagonos hírszerzési jelentések kiszivárogtatása miatt letartóztatott 21 éves amerikai katona is, aki a New York Times nyomozása szerint már az ukrán háború kitörése utáni napokban elkezdett titkosított iratokat posztolni, amit aztán hónapokon keresztül folytatott, anélkül, hogy ez bárkinek is feltűnt volna.

Singer az AP amerikai hírügynökségnek kijelentette, a Pentagonnak nem azzal kell foglalkoznia, hogy minként találja meg a kiszivárgott dokumentumokat a csetszobákban és különféle fórumokon, hanem azzal, hogyan lehet megakadályozni, hogy egyáltalán oda felkerüljenek. A Pentagon-iratok kiszivárogtatása után a védelmi minisztérium vezetése az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint „pánikba esett”, és különösen szigorú korlátozásokat vezetett be azzal kapcsolatban, hogy kik férhetnek hozzá hasonló hírszerzési jelentésekhez.

Singer az AP-nek elmondta, míg régebben a netes játékokra úgy tekintettek, mint amivel csak gyerekek játszanak, mostanra felnőttek szórakozása lett, akik mindenfélére használják azokat, és csak idő kérdésre, hogy a kémkedés világa is felfedezze magának. Az író hozzátette:

Ez lenne a jövő? Teljesen egyértelműen.

Ezt is ajánljuk: Orbán Viktor neve is feltűnik a kiszivárgott amerikai hírszerzési jelentésekben

Nyitókép: A legújabb termékeket próbálják ki a látogatók a számítógépes játékok kölni vásárán, a Gamescomon 2018. augusztus 21-én. (MTI/EPA/Sascha Steinbach)