Szovjet sárkányok és halálosan nyugodt aknakeresők – két magyarországnyi területet aknásítottak el az oroszok Ukrajnában

Taposóaknák, botlódrótos csapdák, harckocsiaknák, ugróaknák – az orosz hadsereg hihetetlenül változatos arzenállal rendelkezik az egyik legborzalmasabb védelmi eszközből, ami évtizedek óta szedi a civil áldozatokat a világ egykori és jelenlegi háborús övezeteiben. Most éppen Ukrajnában.

Az aknákat és a csapdákat rendkívül könnyű felállítani és élesíteni, le lehet őket ásni a földbe, vagy törmelékkel el lehet őket fedni, a lényeg, hogy nehéz őket megtalálni. Megtalálásukat az ukrán katonák már-már művészetté fejlesztették. A csapdákkal sűrűn betelepített területeken például gyakran van elhullott állat a közelben, amit egy ilyen szerkezet ölt meg.

„Minket is egy kutya, illetve kecske figyelmeztetett holtában arra, hogy a száraz fűvel benőtt bozótosban, ahol korábban egy orosz állás volt, robbanó csapdák vannak” – mondta egy aknamentesítésre kiküldött csapat parancsnoka, Oleh hadnagy Liman mellett a New York Timesnak.

A várost tavaly ősszel szabadították fel, azóta dolgoznak az aknamentesítésen. A katonák üvegszálas rudakkal szondázzák a talajt. A fémrúd alkalmatlan lenne, mert működésbe hozhat egy olyan elektromos indítású aknát, amit éppen az aknamentesítők megölésére szoktak telepíteni.

Találtak már trükkös claymore aknát is – olyan robbanószerkezet, amely repeszeket szór a célpont felé –, aminek volt kioldókábele is. Oleh szerint ez gyakran arra utal, hogy egy megfigyelő távolról is működésbe hozhatja a szerkezetet. A vezeték azonban a közelben, a fűben végződött, és nem csatlakozott semmilyen detonátorhoz. „Ez csak csel volt, hogy lassítsák az aknamentesítést, és arra késztessenek minket, hogy kövessük a kábelt, ami ki tudja, hova vezet” – mondta a hadnagy.

A település szélén lévő állás melletti sűrűben védelmi céllal ugráló aknákat is elhelyeztek, ezeket a második világháborúban az amerikai katonák Bouncing Bettiesnek neveztek. 

Amikor egy lépés vagy botlódrót működésbe hozza őket, az aknák néhány méter magasra repülnek a levegőbe, majd repeszeket szórva szétrobbannak. 25 méteren belül mindenki garantáltan meghal

 – tette hozzá Oleh. A taposóaknák betiltásáért küzdő nemzetközi szervezet (ICBL) szerint Oroszország a nemzetközileg tiltott aknák legalább hét különböző típusát használta eddig Ukrajnában.

A cél gyakran nem is az ellenséges katonák megölése, hanem az, hogy súlyos sebesülést okozzanak nekik, leginkább hogy leszakadjon egy végtagjuk. 

A taposóaknák esetében az elgondolás az, hogy sokkal többet ér egy súlyosan sérült katona, mint egy halott. 

A sebesültek ugyanis erőforrást és pénzt vonnak el az ellenségtől, harcolni a továbbiakban már nem fognak, a látványa pedig eleinte a bajtársakat, majd a hátországot demoralizálja.

Az orosz hadsereg rengeteg aknát telepített Ukrajnában, a háború kezdete óta az aknásított terület nagysága megtízszereződött – előtte a Donbaszban már jelentős méretű területeket aknásítottak el –, így már Ukrajna nagyjából 30 százalékán, 180 ezer négyzetkilométernyi területen fenyeget aknaveszély. Ez csaknem kétszer akkora terület, mint Magyarország. 

A Világbank becslése szerint Ukrajna aknamentesítése 37 milliárd dollárba fog kerülni. Márciusban a New York Times cikke szerint a taposóaknák 226 civilt öltek meg, és 724 másikat megsebesítettek. 

Az oroszok aknásítási kedve ráadásul nem csak Ukrajnának okoz komoly problémát. Németország nemrég felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel végre az ukrajnai mezőgazdasági földek elaknásításával. Annalena Baerbock német külügyminiszter azt mondta, ez nemcsak sok civil áldozatot követel, hanem

sok gazdát megakadályoz abban, hogy megművelje földjét és betakarítsa a termést, aminek révén Oroszország szűkíti a globális élelmiszer-kínálatot, és súlyosbítja az éhezést a világban.

Ukrajna-szerte mintegy 350 aknamentesítő csapat dolgozik folyamatosan, de mellettük speciálisan képzett utászok is dolgoznak, az ő feladatuk viszont még a többiekénél is veszélyesebb. Részt fognak venni a küszöbönálló ukrán támadásban, és a feladatuk az lesz, hogy megtisztítsák az aknáktól a támadó ékek előtt a területet.

Szerencsés esetben speciális aknamentesítő gépek segítik majd a munkájukat. Ilyen a Sárkánynak becézett, furcsa, szovjet eredetű lánctalpas. Ez úgy működik, hogy rakétát lő ki, ami egy huzallal magával visz egy sor robbanóanyagot – ezek az aknamező fölött lépnek működésbe, és szabaddá teszik az utat a gyalogság vagy a harckocsik számára. Persze nem csak ilyen, szinte múzeumi eszközük van, az Egyesült Államoktól éppen a tavaszi offenzíva előkészítésére kaptak Mine Clearing Line Charge (MICLIC) járműveket.

Persze van, ahol nem lesz mód ezeknek a használatára, és az utászoknak kézzel kell megoldaniuk az aknák hatástalanítását. Ivan közlegény a New York Timesnak azt mondta, a nyugalom a legfontosabb, még akkor is, ha a támadást vezető parancsnokok gyorsaságot várnak el. A lényeget úgy foglalta össze, hogy 

a munkára koncentrálsz anélkül, hogy a tüzérség vagy a többi fegyver hangja megzavarna.

Nem csak emiatt érdemes nyugodtnak és figyelemesnek lenni: az oroszok használnak egy kifejezetten aknamentesítők megölésére kifejlesztett aknát is, ami a „dallamos” POM-3 névre hallgat. Ez a lépések rezgését érzékeli, és annak alapján már akkor felrobban, amikor még csak közelít felé az utász. Szerencsére kis zöld hengereket használnak a rezgések érzékeléséhez, amit egy figyelmes aknamentesítő kiszúrhat, és egy lövéssel elintézheti az egészet. Már ha észreveszi.

Nyitókép: Aknamentesítés Harkivnál. Fotó: Jose Colon/Anadolu Agency via Getty Images.