A német ipar támogatja Orbán maffiaállamát, véli a Spiegel szerzője

A Spiegel korábbi cikke szerint előbb ellehetetlenítenék, majd elűznék a német cégeket és érdekeltségeket Magyarországról. A német lap arról írt, hogy vége van annak az időszaknak, ami korábban jellemezte az Orbán-kormányok hozzáállását a németek magyarországi érdekeltségeihez, elkezdődött a német cégek kiszorítása. 

Ezt is ajánljuk:
Spiegel: Orbán hadat üzent a német cégeknek, maffiamódszerekkel vennék át őket

Most a Spiegel szerzője írta le véleményét a tágabb témában, Michael Sauga Hogyan támogatja a német gazdaság Orbán maffiaállamát címmel jelentetett meg publikációt. 

Szerinte amikor Orbán Viktor Magyarországot illiberális demokráciává változtatta, a német politika nagyrészt tétlenül állt. „Angela Merkel hallgatott, miközben a kormányfő az ország igazságszolgáltatását, az akadémiai szférát is beállította a sorba – a kancellárnak szüksége volt szavazatára az Európai Tanácsban. Még Manfred Weber, a CSU csúcsjelöltje is csak akkor szakított Orbánnal, amikor már nem volt más lehetőség” – vetette fel Sauga, aki szerint a német üzleti elit sem áll jobban. 

Miközben Orbán Viktor egy olyan cimboragazdasággá alakítja országát, amely az EU csalás elleni ügynöksége, az OLAF szerint az egyik legkorruptabb Európában, olyan vállalatok, mint a Bosch és a BMW, a ThyssenKrupp és az Audi több tízmilliárdot fektetnek be az országban

– írja a szerző, aki arra is kitér, hogy az alacsony adókkal és alacsony bérekkel az országba csábított német ipar képviselői Orbán következetes gazdaságpolitikáját dicsérik. A brüsszeli kötődésű ellenzékkel szemben, a német autógyárakkal együtt ezt a frontvonalat jelölte ki a miniszterelnök a választási kampányban.

Ez már csak azért is furcsa az újságíró szerint, mert Orbán EU-ellenes nacionalizmusa mostanában egyre inkább a német befektetők ellen irányul, ahogyan ez a már említett Spiegel-cikkből is kiderült, amire a Külgyminisztérium úgy reagált: német-magyar gazdasági együttműködés egyértelmű sikertörténet.

Azokban az ágazatokban, amelyeket a kormányfő stratégiai fontosságúnak minősít, az elvileg baráti Németország sikeres vállalkozóit szisztematikusan kiszorítják a piacról, idézi fel. Ez éppúgy érinti a Heidelberg Materialst mint a kiskereskedelmi láncokat és sok német kkv-t: 

először a hatóságok különadókkal és bürokratikus zaklatással terrorizálják őket. És amikor már kellőképpen megviselik őket, felvásárlási ajánlatokat kapnak magyar vállalkozóktól, akik mögött gyakran Orbán rokonai, pártbarátai vagy kedvencei állnak.

A szerző úgy fogalmaz, hogy már a konzervatív német politikusok is maffiamódszerekről beszélnek, de az érintett gazdasági képviselőknek ez a helyzet csak félig-meddig rossz. Funkcionáriusaik ugyan panaszkodnak az egyes tagvállalataik elleni elnyomás miatt, azonban üdvözlik Magyarország kiváló helyzeti tényezőit, különösen az exporterős ágazatokban, és konstruktív párbeszédet javasolnak a magyar kormánnyal. Amíg Orbán Viktor békén hagyja a helyi vállalkozói szövetségek legnagyobb befizetőit, addig nem sok félnivalója van tőlük, véli az újságíró.

Az elmúlt két évtizedben a populizmus globális térnyerésében a vállalkozók és szövetségeik gyakran játszottak szerepet.  Felidézi, hogy európai menedzserek évekig irigykedve néztek a kínai gazdaság növekedését, 

ahol nem szólnak bele az új hidak, repülőterek vagy gátak építésébe bosszantó környezetvédelmi egyesületek és polgári kezdeményezések.

Jair Bolsonaro brazil elnök pedig például az ökológia- és szakszervezet-ellenes programjáért számíthatott az üzleti tábor tapsára. 

Moritz Schularick, Christoph Trebesch és Manuel Funke közgazdászok az elmúlt száz év populista rendszereiről készített tanulmányukban arra jutottak, hogy a vállalkozáspárti populisták közül sokan képesek voltak gazdasági fellángolást gyújtani. Hosszú távon azonban gazdaságaik lényegesen alacsonyabb növekedési rátát mutattak, mint a demokráciák. Mivel saját csatlósaiknak és kedvenceiknek kedveznek, virágzik a korrupció és a nepotizmus. A populista vezetők szeretik leláncolni azokat a társadalmi intézményeket, amelyek a történészek szerint különösen fontosak egy gazdaság hosszú távú prosperitása szempontjából: a bíróságokat, az egyetemeket, a központi bankokat, így gyengítik a versenyt, az innovációt.

Ezt is ajánljuk:
A jogállamiság mellékes, nem tágítanak a német autógyárak Magyarországról

Ezért is lenne fontos, hogy az üzleti élet és politikai képviselői kiálljanak a demokrácia és a jogállamiság mellett. Ráadásul az Európai Unió azon a feltételezésen alapul, hogy minden tagállam betartja az alapelveit. „Ha pedig a német üzleti élet képviselői azt hiszik, hogy ügyes manőverezéssel kivehetik ebből a részüket, akkor az állami gengszterizmus cinkosai lesznek” – szögezi le Michael Sauga, aki aláhúzza, hogy ez nem azt jelenti, hogy a BMW-nek vagy az Audinak abba kellene hagynia a magyarországi üzleti tevékenységét. De azt igen, hogy ki kell állniuk, amikor Orbán Viktor megcsúfolja a közös egységes piac elveit. Szerinte támogatniuk kellene azokat a vállalkozótársaikat, akiket Orbán el akar üldözni.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI