A jogállamiság mellékes, nem tágítanak a német autógyárak Magyarországról

A német Tagesspiegel vetette fel: változtat a német autógyártók magyarországi befektetési hajlandóságán az, hogy az Európai Parlament többsége szerint az ország már nem teljes értékű demokrácia, hanem hibrid választási autokrácia? Ahogyan korábban beszámoltunk róla, az Európai Bizottság több mint 3000 milliárd forintnyi forrást fagyasztana be a jogállamisági problémák miatt, novemberig időt hagyva a magyar kormánynak a vállalt módosítások bevezetésére.

A Tagesspiegel Az Orbán-rendszer a német autógyártónak kedvez című cikkében felelevenítette, hogy az Európai Bizottság a korrupciót kritizálta az Orbán Viktor által 12 éve vezetett Magyarországon és emiatt tettek javaslatot 7,5 milliárd euró befagyasztására a Delbos-Corfield jelentés alapján (amelyet magyarul itt olvashat el). A jelentés szerint Magyarországon olyan környezet van, ahol „a közigazgatás felső szintjein továbbra sem kezelik a kliensrendszer, a favoritizmus és a nepotizmus kockázatát.” Hozzáteszik: a jobboldali populista kormány 17 pontban jelentett be engedményeket, többek között egy korrupcióellenes ügynökséget akarnak létrehozni. Erről az RTL Híradó is beszámolt:

Mint írják, Brüsszelben azonban attól tartanak, hogy Orbán csak papíron tesz eleget az uniónak, mert kell neki a pénzt, azonban a korrupcióellenes hatóságba a miniszterelnök rokonai, barátai kerülhetnek be. Szerintük ehelyett Orbán Viktornak el kellene ismernie az Európai Ügyészség hatáskörét, amit eddig nem volt hajlandó megtenni.

A Magyarországot ért masszív politikai vádak fényében merült fel a kérdés, hogy a német autóipar újragondolja-e az akár eurómilliárdos nagyságrendű befektetéseket „az autokratikusan kormányzott országban.” Úgy tűnik, nem.

A lap idézi a Német Autóipari Szövetség szóvivőjét, aki szerint Magyarország az Európai Unió része, a konfliktusok kezelésére pedig léteznek politikai mechanizmusok.

Az országnak sűrű beszállítói hálózata és jól képzett munkásai vannak, ezért fontos gyártóhely

– mondta.

Június elején tették le a BMW új, debreceni gyárának alapkövét, a müncheni székhelyű vállalat több mint egymilliárd eurót fektet be. A lap kiemeli: a magyar kormány a BMW-t csaknem 38 millió euróval támogatta a fejlesztésben, 2025-től indulhat itt az első, teljesen elektromos modell gyártása. Idéznek egy szóvivőt, aki szerint Debrecen „ideális helyszín a termelési hálózat bővítéséhez”. Szerinte a modern, logisztikai összeköttetésekkel rendelkező infrastruktúra és a meglévő beszállítói hálózatukhoz való közelség volt a döntő ok a helyszín kiválasztásánál. A szakképzett munkaerő pedig szintén fontos tényező volt.

Arról is beszélt, hogy Magyarország fontos szerepet játszott a német újraegyesítésben és az európai egységben.

Nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani ennek a kulcsszerepnek, mint a jelenlegi politikai helyzetnek

– fogalmazott. Szerinte a helyszín kiválasztása tisztán gazdasági okokból történt, a beruházás pedig egy évtizedekre szóló, hosszútávú döntés. „Egy ilyen döntés pedig nem függhet egy adott ország aktuális politikai helyzetétől” – fogalmazott a szóvivő.

A cikkben nem említik, de érdemes felidézni, hogy tavaly januárban a 24.hu írta meg, hogy a debreceni BMW-gyár környékén 8,6 milliárd forintba kerülő projektet végezhet el a Duna Aszfalt, amely a köztudatba leginkább Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jachtoztatásával berobbanó Szíjj László érdekeltsége. A Telex cikke szerint pedig a munkálatokra kiírt pályázaton tarolt többek egy másik, kormányközelinek tartott üzletember, Garancsi István cége, a Market Zrt. is, amely a gazdasági övezet bel- és csapadékvíz elvezetéséhez szükséges földmunkákat végezheti 22 milliárd forintért. A felcsúti vállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc pedig 54 milliárdért építhet vasutat a gyárhoz. 

A Mercedes is kitart Kecskemét mellett, sőt

A lap felhozza a Mercedes példáját is, a luxus autógyártó jó tíz éve döntött Kecskemét mellett. A cég szóvivője a Tagesspiegelnek azt mondta: folyamatosan figyelemmel kísérik a helyi politikai helyzetet, a stabilitást a siker egyik döntő tényezőjének tartják az unióban. 

A gazdasági kapcsolatok irányelveit a politika határozza meg. Mint vállalat, ezen irányelvek keretein belül működünk, és a politikai döntéshozók szakértelmére támaszkodunk, amikor az ezeknek való megfelelés biztosításáról van szó.

A szóvivő arra is kitért, hogy globális vállalatként a Mercedes függ a nemzetközi piacoktól, hogy versenyképes maradhasson. Kecskemét pedig a transznacionális termelési hálózat központi eleme. A helyszín kiválasztásánál egy sor hosszútávon érvényesülő faktort tekintettek át. „Nagyon jó termelési körülményekre akadtunk Kecskeméten. Ez magában foglalja a motivált, sokszínű, jólképzett csapatot is” – fogalmazott a szóvivő.

Szijjártó Péter júliusban Kecskeméten jelentette be, hogy a Mercedes 400 milliárd forint értékben új gyártósorokkal bővíti magyarországi összeszerelő és karosszéria üzemét, ehhez pedig a magyar állam 14 milliárd forint támogatást nyújt. 

Az Audi politikailag semleges

Az Audi 1993 óta van jelen, a Tagesspiegel hozzáteszi: akkoriban egy autokrata Orbán még messze volt. Győrben az Audi belsőégésű, illetve elektromos motorokat fejleszt és gyárt, valamint komplett modelleket, például a TT-t és a Q3-at is ott építik. A várakozásoknak megfelelően az Audi sajtóirodája azt hangsúlyozta, hogy ez a helyszín mennyire fontos számukra.

„Minden külföldi telephelyünkön szorosan figyelemmel kísérjük a politikai helyzetet, és elkötelezett európaiakként támogatjuk a az európai eszme és a civil társadalom alapvető értékeit” – írták. A lap szerint az Audi válasza így végződött: 

Kérjük, értsék meg, hogy mi, mint vállalat, politikailag semlegesek maradunk.

A szerző hozzáteszi: Orbán Viktornak tehát nem kell attól tartania, hogy a német autógyártók levonják a következtetéseket politikájából. 

Az sem okoz neki gondot, hogy évente több milliárd eurót szedjen be Brüsszeltől, miközben a legjobb kapcsolatokat ápolja Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Orbán Viktor a kínai kormánnyal is jól kijön – veti fel a cikk írója. Kitér arra is, hogy így a CATL nevű, kínai akkumulátorgyártót is szívesen látják Magyarországon, ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ugyanez igaz a kínai akkumulátorgyártók németországi beruházásaira is.

Szeptember elején Szijjártó Péter élő Facebook-videóban közvetítette, amint dr. Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere, Junnwei Chen, a CATL nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgatója és Kocsik-Marossy Virág, a Debreceni vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója aláírta az akkumulátorgyár beruházásról szóló megállapodást Debrecenben.

A CATL Debrecen déli gazdasági övezetében vásárol 221 hektáros területet, amelyen 7 milliárd eurós (csaknem 3000 milliárd forintos) beruházással 9 ezer munkahelyet hoz létre. A beruházás léptékét jól mutatja, hogy ekkora tőkét még egyetlen beruházással sem hoztak az országba. Szijjártó Péter arról beszélt, hogy gyors építkezésre van szükség, hiszen a CATL 2025 elejétől már termelni szeretne, a Mercedes-es és BMW-s kollégák ugyanis ott állnak a sarkukban, hogy mikor vásárolhatják meg az első elektromos akkumulátorokat.

Érdemes megjegyezni, hogy a beruházást a kormány augusztusban bevette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közé. A 444.hu írta meg, hogy a magyar kormány 2026-ig nettó 87,7 milliárd forinttal támogatja azt úgy, hogy abból a miniszterelnök barátjaként is emlegetett Mészáros Lőrinc érdekeltségének is jut. Az összegből az egykori felcsúti polgármester cégbirodalmába tartozó OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. pedig 16,6 milliárdot kap hálózati fejlesztések megépítéséhez. Debrecennek 24,4 milliárdot biztosítanak az önkormányzat által fizetendő teljesítményarányos csatlakozási díj, területszerzés és előkészítés, valamint projektkoordináció költségeinek megfizetéséhez, ebből 3,9 milliárd forint visszatérítendő támogatás.

Az olyan befektetők, mint a Samsung SDI, az SK Innovation és a GS Yuasa célja az, hogy a potenciális ügyfelek közelében termeljenek, idézi a lap a Német Külkereskedelmi Kamarát a német cégek magyarországi piaci potenciáljával kapcsolatban. Az S&P Global Market Intelligence 2021-es elemzése szerint 2025-re Magyarország a lítium-ion akkumulátorok gyártási kapacitásában az ötödik legnagyobb szereplő lehet a világon Kína, az Egyesült Államok, Németország és Lengyelország után. 

Most azt látjuk, hogy Magyarország mint üzleti helyszín egyre inkább az olyan jövőbeli témákra összpontosít, mint az elektromobilitás és az autonóm vezetés

– idézi alap Philipp Haußmannt, a Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának elnökségi tagját, a Közép-Kelet-Európai Munkacsoport szóvivőjét. Szerinte a német autógyártók jelentősen hozzájárulnak ehhez a fejlődéshez beruházásaikkal, amelyekhez továbbra is jó keretfeltételeket találnak Magyarországon.

A Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága azonban úgy látja, hogy más, stratégiai ágazatokban, például az építőanyag-iparban, a kiskereskedelemben vagy a bankszektorban, a magyar vállalatok befolyása is erősödik a német befektetők rovására, 

például a különadókkal vagy a még ki nem adott vagy megtagadott engedélyekkel. 

A lap szerint úgy tűnik, hogy a magyar kormány az autóipart eddig megkímélte az ilyen típusú védelmi intézkedésektől.

A cikk leszügezi: 2010 és 2018 között a külföldi vállalatok kétszer annyi állami támogatást kaptak Magyarországtól, mint az Orbán-kormány előtti nyolc évben, a legtöbbet a német vállalatok. A BMW például csaknem 38 millió eurónak megfelelő támogatást kapott a debreceni beruházásához

A lap írásában kitértek arra is, hogy a nagy akkumulátor biznisznek vannak ellenzői is: a környezetvédők a vízfelhasználás miatt aggódnak, ellenzéki politikusok pedig attól tartanak, hogy a sokmilliárdos beruházásokkal Magyarország túlságosan függeni fog Kínától. A szakszervezetek pedig felvetették, hogy a szakemberhiány miatt nem érhet célba a nagy terv. 

A CATL beruházása jelentősen fokozza a szakmunkásokért folyó versenyt Kelet-Magyarországon Wolfgang Lemb, az IG Metall ügyvezető elnökségi tagja szerint, aki többek között a transznacionális szakszervezeti politikáért is felelős. „Aki szakképzett szakmunkásokat akar a régióban, annak a jövőben jó munkát kell kínálnia megfelelő bérekkel” – fogalmazott. Az IG Metall és a Vasas Szakszervezet 2016 óta dolgozik együtt a munkakörülmények javításán a Transznacionális Partnerségi Kezdeményezésben (TPI). Ez a BMW németországi munkavállalóinak is érdeke. Varga Marika, aki a TPI-ben az IG Metall képviseletében vesz részt, a lapnak azt mondta: fontos, hogy a magyarországi telephelyek erős szakszervezettel rendelkezzenek, hogy tárgyalóképesek legyenek a vállalattal folytatott egyeztetéseken. Varga arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány az elmúlt tizenkét évben nagymértékben liberalizálta a munkajogot és megnyirbálta a szakszervezeti jogokat. A részvétel hiánya miatt pedig a szakszervezeteknek az utcára kell vinniük a tiltakozást.

E nyomás nélkül semmi sem működik Magyarországon

– fogalmazott. A lap felidézi a munkaidő rugalmasabbá tételéről és a túlmunkáról szóló, úgynevezett rabszolgatörvényt is, amelyről többet is megtudhat az RTL Híradó korábbi riportjából:

A lap szerint a német autógyártóknak adott nagyvonalú támogatás miatt a törvényt a köznyelvben Lex Audi, illetve Lex BMW néven emlegették. Az a tény, hogy a kormány támogatja az autóipart, nem jelenti azt, hogy az ebben az iparágban dolgozók körülményei is javulni fognak, a helyzetet Bábel Balázs, a Vasas szakszervezet elnökhelyettese foglalta össze. Szerinte Magyarország ezen a területen messze lemaradt Nyugat-Európától, de a szomszédos Csehországtól, Szlovákiától és Lengyelországtól is.

Magyarországról, különösen a Debrecen környéki kelet-magyarországi régióból nagy az elvándorlás, itt már régóta munkaerőhiány van. Bábel Balázs kételkedik abban, hogy a nagyberuházások által teremtett munkaerő-keresletet ki lehet elégíteni.

Ehelyett a vállalatok még olcsóbb és bizonytalanabbul foglalkoztatott külföldi munkavállalókat alkalmazhatnak, gyakran munkaerő-kölcsönző ügynökségeken keresztül. 

Sok kihívást kell még leküzdenünk ahhoz, hogy a hazai és a külföldi munkavállalók jó körülmények között és jó bérekért dolgozhassanak itt

 – mondta Bábel Balázs a Tagesspiegelnek.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnöke egy Audi A3-as személygépkocsi karosszériáján keresztül a gyártás megkezdésekor az Audi győri gyárában 2013. június 12-én. - Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images