Szeretheti-e egy szülő a gyermekét, ha gyilkossá válik?
2023. március 25. 13:04
Ez a kérdés is felmerült az utóbbi időben egész Németországot megrázó bűncselekmények nyomán, amelyeket gyerekek követtek el gyerekek ellen. Mennyire tehetnek a szülők gyermekük bűneiről, hogyan folytathatják életüket egy ilyen tragédia után az elkövetők és az áldozatok családtagjai? Németországban 14 éves kor alattiak nem vonhatók büntetőjogi felelősségre, de ez nem jelenti azt, hogy nem tesz semmit az állam.
A büntethetőség korhatárának leszállítása is felmerült Németországban, miután több gyilkosság és súlyos bántalmazás történt, amit gyerekek követtek el gyerekek ellen.
- Januárban a Hannover melletti Wunstorfból tűnt el egy 14 éves fiú, akinek később megtalálták a holttestét, és egy vele egykorú fiút gyanúsítottak meg a meggyilkolásával.
- Februárban nyolc év börtönre ítéltek egy 15 éves fiút, aki tavaly júniusban megölt egy lányt a szintén Hannoverhez közeli Salzgitterben. Az áldozat, Anastasia holttestét egy gazos telken találták meg, a vizsgálat szerint megfojtották. Az elítélt fiú a gyanú szerint egy fiatalabb iskolatársával együtt követte el a gyilkosságot, aki az eset idején még nem töltötte be 14. életévét, így őt nem állították bíróság elé, de pszichiátriára küldték.
- Február végén a Hamburgtól északnyugatra található Heidében egy 12-17 éves lányokból álló csoport megvert és megalázott egy 13 éves lányt, és mindezt telefonnal videózták. A lányt lökdösték, arcon ütötték, leköpték, a hajába rágógumit tettek és kólával is leöntötték. A bántalmazást fiúk is végignézték, a hatóságok pedig arra figyelmeztettek, hogy a felvétel terjesztése, megosztása is bűncselekmény lehet.
- Március közepén egy Luise nevű 12 éves kislányt késelt halálra egy 12 és egy 13 éves lány Köln közelében, Freudenbergben. Egy erdőn át tartott hazafelé egy barátjától, de nem érkezett meg, a szülők ezután értesítették a rendőrséget. A kislány holttestét másnap találták meg.
A Mitteldeutscher Rundfunk arról írt, hogy Luise ügyében az elkövetők azért kerültek a nyomozók látóterébe, mert vallomásaik ellentmondtak más tanúkénak. Szüleik és pszichológusok jelenlétében szembesítették őket ezekkel az ellentmondásokkal, és végül beismerték a bűncselekményt. A két lány már nem jár korábbi iskolájába, és otthonukon kívül helyezték el őket, de tarthatják a kapcsolatot szüleikkel.
A Westdeutscher Rundfunknak nyilatkozó kriminálpszichológus, Rudolf Egg szerint a gyerekeknél más motivációk merülhetnek fel, mint a felnőtteknél: nem pénz vagy épp szexualitás áll a háttérben, hanem olyan viták, nézeteltérések, amelyek az iskolaudvaron nap mint nap előfordulnak. Ritka, hogy ennek ilyen szélsőséges következménye legyen, de sajnos előfordulhat – mondta a szakértő.
A német törvények szerint a gyerekek 14 éves korig nem vonhatók büntetőjogi felelősségre. Ettől még lehetséges velük szemben komolyabb intézkedést hozni, ilyen lehet a szülők felügyeleti jogának megvonása, a gyerekek otthonban vagy pszichiátrián történő elhelyezése, erről az ifjúságvédelmi szervek döntenek. Ha Luise szülei beperlik lányuk gyilkosait, fájdalomdíjat vagy kártérítést is fizettethetnek velük – erre Németországban hétéves koruktól kötelezhetők a gyerekek, de addig nem kell fizetniük, amíg nincs önálló keresetük.
A Norddeutscher Rundfunk a heidei eset kapcsán idézte a Schleswig-Holstein tartományi oktatási minisztert, Karin Prient, aki szerint
összességében nem nőtt a fiatalkori bűnözés, de a 14 év alattiak és a lányok körében igen. Ezért szükséges, hogy még jobban foglalkozzanak velük, és a lányok által lányok ellen elkövetett erőszak témájában született kutatásokat is figyelembe vegyék.
A konfliktuskutatással foglalkozó Andreas Zick szerint nem ésszerű a büntethetőség korhatárának leszállítása: ezzel a gyerekekre olyan büntetéseket szabnának ki, amit nem értenek, és nem is segít rajtuk. Szerinte a gyilkosságot elkövető gyerekeknek intenzív, hosszú távú pszichológiai gondozásra van szükségük, ahogy az áldozatok hozzátartozóinak is.
A gyilkosság elválaszthatatlan része lett az életüknek
A német RTL a heidei bántalmazás egyik elkövetőjét is megszólaltatta, aki azt állította, hogy őt is kényszerítette egy másik lány, és nem tenne többé ilyet – bár nem igazolható, hogy ez megfelel-e a valóságnak. Azt is mondta, hogy megsajnálta az áldozatot – ennek ellenére aktívan részt vett a bántalmazásban. Édesanyja azt mondta: amikor meglátta a videót, megdöbbent, azt gondolta, hogy ez nem lehet az ő lánya. Beszélt arról is, hogy a lánya halálos fenyegetéseket kap az interneten, ami miatt ügyvédhez fordultak.
A német bűnügyi rendőrök szakszervezete óvott mindenkit attól, hogy a feltételezett elkövetők nevét, képét, közösségimédia-profiljait – egyfajta modernkori boszorkányüldözés keretében – megosszák az interneten. Fennáll szerintük a veszélye annak is, hogy olyan embereket hozzanak nyilvánosan összefüggésbe a bűncselekményekkel, akiknek nem volt közük hozzá, és a hírbe hozott embereket akár bántalmazás is érheti.
A Focus arról kérdezett szakértőket, hogy a meggyilkolt Luise családja hogyan birkózhat meg a lány elvesztésével, és az elkövetők szülei szerethetik-e még gyilkossá vált lányaikat. Dirk Matzik szociálterapeuta szerint Luise szülei és nővére valószínűleg még sokkos állapotban vannak, nem is fogták fel teljesen, hogy mi történt – ilyenkor még nem a tovább élés, hanem a túlélés a tét. Kívánatosnak tartja, hogy a család körül legyenek olyan emberek, akik megkérdezik, hogyan tudnák most támogatni őket: elintézhetik a bevásárlást, főzhetnek egy kávét, hozhatnak ételt? A tanácsok osztogatását ugyanakkor kerüljék – az a jó, ha a család azt érzi, hogy van kinek beszélniük a veszteségükről, és ha már készen állnak erre, akkor van, aki meghallgatja őket.
Alina Wilms igazságügyi pszichológus szakértő pedig arról beszélt a lapnak, hogy az elkövető lányok szülei, ha a bűncselekmény előtt szerették a gyereküket, továbbra is szeretni fogják, de ez az érzés dühvel, félelemmel, kétségbeeséssel keveredik. Ahhoz hasonlította ezt, mint amikor szülők csalódnak és megdöbbennek gyerekük hétköznapi rossz viselkedése miatt, de természetesen egy ilyen szélsőséges cselekedetnél ez jóval erősebben jelentkezik.
Az elkövetők szüleinek javasolta, hogy fejezzék ki megdöbbenésüket, sajnálatukat és együttérzésüket az áldozat családja felé, ha erre őszintén képesek. Természetesen ne úgy, hogy bejelentés nélkül becsöngetnek hozzájuk: inkább írjanak egy személyes hangú levelet kézzel, ajánljanak fel egy személyes találkozót, ha Luise szülei ezt igénylik. Ne legyen semmilyen kérésük Luise szülei felé, mert az úgy hat, mintha azok, akik mindent elvettek tőlük, még követelnének is valamit azoktól, akik mindent elveszítettek. Ha Luise szülei meg akarnak bocsátani, akkor legyen joguk azt a saját kezdeményezésükre megtenni.
Az elkövetők családjai a hírek szerint elköltöztek, de a gyilkosság most már elválaszthatatlan része az életüknek. El kell dönteniük, hogy új lakóhelyeiken, új munkahelyeiken, új iskoláikban, új kapcsolataikban minden bonyodalmat felvállalva őszinte újrakezdést akarnak, vagy hazugságok bonyolult hálójában élik tovább az életüket – mondta Wilms.
A szakértőt arról is megkérdezték, hogy mennyire lehet a szülők szemére vetni, hogy a gyerekük gyilkos lett. Wilms emlékeztetett, hogy akik gyilkosságot követnek el, általában titokban terveznek, és szinte elképzelhetetlen egy szülő számára, hogy a gyereke ilyen tettet hajthat végre. De ha a lányok korábban már beszéltek arról, hogy mit terveznek, vagy ha viselkedtek már erőszakosan, és a szülők ennek ellenére nem fordultak szakemberhez, akkor lehet a bűnrészességükről beszélni.
Az is kérdés, hogy az elkövető lányok egyedül is így cselekedtek-e volna. A szakértő szerint különválasztásuknak a legelső lépésnek kell lennie annak érdekében, hogy megfelelő irányba terelhessék fejlődésüket.
Nyitókép: Federico Gambarini/picture alliance via Getty Images