Minden uniós pénzt elvennének Magyarországtól az Orbán-rendszer korrupciójára hivatkozva

A Magyarországnak nyújtott összes uniós támogatás kifizetésének megtagadását követeli az Európai Bizottságtól a demokratikus elvek és a jogállamiság „alapvető, rendszeres és messzemenő megsértése” miatt három jogász abban a jogi szakvéleményben, amelyet szerdán nyújtottak be az Európai Parlamenthez, derül ki a német Süddeutsche Zeitung cikkéből. 

Az Európai Bizottság április végén indította el a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen, elvileg azzal a céllal, hogy biztosítsák az uniós források jogszerű felhasználását és az uniós költségvetés védelmét. Erről többet is megtudhat az RTL Híradó riportjából:

Bár a kormányzati kommunikáció szerint a jogállamisági mechanizmust a gyermekvédelmi törvény miatt, bosszúból indították el, kiderült: a Bizottság által a mechanizmus megindításáról szóló levélben szó sem volt a szexuális kisebbségekről, sem a gyermekvédelminek nevezett törvényről. A korrupciót nehezményezték:

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a kormány Brüsszel négy javaslatát elfogadta:

• Magyarország 15 százalék alá csökkenti az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát.
• A korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével ellentétben lesz helye bírósági jogorvoslatnak. Ez azt jelenti, hogy az ügyészség hiába állít le nyomozást, bírók dönthetnek arról, hogy legyen vádemelés.
• A kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt biztosítanak a társadalmi konzultációra, a kormány a speciális jogalkotási lehetőségek arányát csökkenti.
• Magyarország az uniós források egy részét a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérésére fordítja. 

A kancelláriaminiszter szerint a lehető leggyorsabban meg akarnak állapodni Brüsszellel, Magyarország készen áll a tárgyalások lezárására. A kormányinfón elhangzottakról itt olvashat.

Orbán hajthatatlan volt 

Ilyen eljárás korábban egyetlen uniós ország ellen sem indult, az Európai Uniót irányító testület szerint azonban nincs garancia arra, hogy a közösségtől származó támogatásokat korrupció nélkül használják fel Magyarországon. A magyar kormány júniusban küldte el a választ Brüsszelnek, Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a levélben minden kérdésre maradéktalanul és szakmai igényességgel válaszoltak „annak ellenére, hogy bizonyos pontokban megalapozatlannak találtuk a brüsszeli aggályokat”.

Volt mit megmagyarázni, az eljárás megindításakor ugyanis Magyarországot komoly vádak érték, például az, hogy a közbeszerzések odaítélése során hiányzik az átláthatóság, valamint a csalás és a korrupció elleni küzdelemre való hajlandóság. Az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselője akkoriban a Süddeutsche Zeitungnak arról beszélt, hogy Orbán Viktor kormánya 

több mint tíz éve kitartóan elutasítja a reformokra vonatkozó valamennyi javaslat végrehajtását.

Budapesti válasza június végén érkezett meg Brüsszelbe, a Bizottság pedig július végéig határoz a Magyarországot érintő szankciókról.

A szerdán az Európai Parlamenthez benyújtott, a korrupcióellenes tevékenységéről ismert Daniel Freund német zöldpárti képviselő által megrendelt tanulmány (amelyet angolul itt olvashat el teljes terjedelmében) azt vizsgálja, hogy mely intézkedések lennének megfelelőek és arányosak Magyarországgal szemben. 

Kim Scheppele (Princetoni Egyetem, New Jersey, Egyesült Államok), Daniel Kelemen (Rutgers Egyetem, New Jersey, Egyesült Államok) és John Morijn (Groningeni Egyetem, Groningen, Hollandia) a német lap szerint kimérten, de pontosan írják le a helyzetet: Magyarországon „folyamatosan” változik a jogi helyzet, a „büdzsé kezelésére szolgáló rendszerek megbuktak, a nyomozó hatóságok nem hatékonyak, a bíróságok és az ügyészek nem függetlenek”. Szerintük nehéz azt feltételezni, hogy ezek a visszaélések egyes területekre korlátozódnak, vagy hogy a „széles körű korrupció” csak a nemzeti pénzeszközök kezelése során fordulna elő. 

Ezért feltétlenül le kell állítani a kifizetések 100 százalékát

– javasolják. A német lap külön kiemelte a dokumentum egy beszédes hasonlatát: „Azt az ivóvizet, amely ólomtartalmú csöveken keresztül folyik, szennyezettnek kell tekinteni”. 

Magyarország helyzetére lefordítva: alapvető reformok nélkül nincs több uniós támogatás. Márpedig ahogyan azt a Süddeutsche Zeitung is kiemeli, ezek az uniós támogatások rendkívül fontosak Orbán Viktor számára, hiszen évről évre körülbelül hatmilliárd euró, átszámolva nagyjából 2463 milliárd forint forog kockán. Scheppele, Kelemen és Morijn egy korábbi, 2021-es tanulmányban ismertette, hogy Orbán Viktor hogyan biztosította, hogy több kegyence is uniós szerződésekből részesüljön.

A friss jogi véleményben azonban másra helyezik a hangsúlyt. A jogászok szerint a büntetés mértékének meghatározásához nincs szükség új módszertanra. Rámutatnak például a 2017/656 végrehajtási rendeletre, valamint a 2021/1060 rendeletre, amely olyan, több milliárd eurós finanszírozási programokkal foglalkozik, mint a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, illetve a pénzügyi korrekciók összegét is taglalja. Ha a hiányosságok „olyan alapvetőek, gyakoriak vagy széles körben elterjedtek, hogy a rendszer teljes kudarcát jelenti, ami az összes érintett kiadás jogszerűségét és szabályszerűségét veszélyezteti, százalékos átalányt kell alkalmazni” – idézik a XXV. melléklet szövegét. A 25 százalékos csökkentés akkor lenne megfelelő, ha a hiányosságok „a rendszer nagyon súlyos meghibásodásához” vezetnének, ami „az érintett kiadások nagyon nagy részét” veszélyeztetné. A támogatások tíz százalékát kell befagyasztani, ha a „kiadások nagy része” veszélyben van.

A szakértői véleményt megrendelő Daniel Freund, a német Zöldek képviselője Strasbourgban hangsúlyozta: Ursula von der Leyennek és az Európai Bizottságnak jogi döntést kell hoznia: 

Az Európai Bizottságnak itt nincs mozgástere: fel kell ismernie a magyarországi realitásokat, és a fennálló jogi helyzetnek megfelelően kell eljárnia

– idézi a német politikust a lap. 

Moritz Körner a német, liberális FDP politikusa szerint pedig a tanulmány megmutatja, hogy a jogállamiság leépítése egy uniós országban milyen bomlasztó következményekkel jár az egész Európai Unióra nézve. A finn Petri Sarvamaa – aki a Finnek Pártja (EVP) részéről a néppárti képviselőcsoport tagjaként a jogállamisági mechanizmusról tárgyalt – kiemelte a tanulmány egyik mondatát: „Az uniós intézményeknek mindössze annyit kell tenniük, hogy a jogállamisági mechanizmus bevezetése előtt létező, teljesen ellentmondásmentes törvények és gyakorlatok szerint viselkednek.”

A lap szerint aligha meglepő, hogy a zöldpárti Freund és az FDP-s Körner azzal vádolja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy nem védi eléggé a jogállamiságot. De az, hogy az Európai Néppárt embere, Petri Sarvamaa azt mondja a „legerősebb kereszténydemokratáról”, hogy az általa vezetett Európai Bizottság „nagyon sokáig nem állt a helyzet magaslatán”, és túlságosan hallgatott egyes tagállamok ellenvetéseire, jól mutatja, mennyire nagy a neheztelés a Bizottság halogatása miatt.

A Süddeutsche Zeitung szerint Sarvamaa azt mondja, amit mindenki tud: egy olyan fontos döntés, mint a Magyarországgal szemben kiszabott bírságok összege, nem hozható meg a Bizottság elnökének jóváhagyása nélkül. És ha a Magyarországnak járó juttatásokat nem csökkentik le teljesen – ahogyan azt most javasolják –, akkor a CDU politikusának szembe kell néznie azzal a kérdéssel, hogy nem kever-e össze egy olyan alapvető kérdést, mint a jogállamiság védelme, más megfontolásokkal.

Daniel Freund régóta szorgalmazza, hogy a rendszerszintű korrupció miatt függesszék fel a Magyarországnak járó EU-s források folyósítását. Május végén pedig levélben kérte Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy zárják ki Orbán Viktort az állam- és kormányfők tanácskozásairól, mivel „Magyarország már nem demokrácia”. Természetesen azt a választ kapta, hogy erre nincs lehetőség.

Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke köszönti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozóján az Európai Tanács székhelyén, Brüsszelben (Belgium) 2022. június 24-én, pénteken. – Fotó: Valeria Mongelli / Bloomberg / Getty Images