Három nappal a texasi iskolai mészárlás után Texasban tartanak fegyverpárti gyűlést, ahol Donald Trump lesz a sztárvendég

Legmélyebben együttérzünk a családokkal és az áldozatokkal, akik ebben a szörnyű és gonosz bűncselekményben érintettek. Tagjaink nevében tiszteletünket fejezzük ki mindazon iskolai dolgozók, elsősegélynyújtók és társaik bátorsága előtt, akik támogatást és segítséget nyújtottak. 

Bár a nyomozás még folyamatban van, és még mindig derülnek ki új tények, úgy látjuk, hogy ez egy magányos, zavart elméjű bűnöző tette volt. Amikor Houstonban összegyűlünk, elgondolkodunk ezeken az eseményeken, imádkozunk az áldozatokért, elismerjük hazafias tagjainkat, és megfogadjuk, hogy megerősítjük iskoláink biztonsága iránti elkötelezettségünket.

– ezt a közleményt tette ki Twitterre 2022. május 25-én este az Egyesült Államok legrégebbi polgárjogi és sportolói csoportja, amikor már az egész világ tisztában volt vele, hogy a texasi Uvalde városában, a Robb általános iskolában egy félautomata puskával felfegyverkezett támadó lemészárolt 19 gyereket és a velük lévő két tanítónőt. Az Egyesült Államok legrégebbi polgárjogi és sportolói csoportja – ahogy önmagát azonosítja – nem más, mint a Nemzeti Fegyverszövetség (National Rifle Association, NRA), az USA legerősebb, legbefolyásosabb fegyverpárti lobbiszövetsége, a szabad fegyvertartáshoz, korlátlan fegyverviseléshez való jog legfőbb propagálója.

A több mint ötmillió tagot számláló NRA létezésének alfája és omegája az Egyesült Államok alkotmányának második kiegészítése, a híres-hírhedt Second Amendment, amiről már az is hallott, akinek egyébként lövése sincs arról, hogy mi áll az USA 1789 óta érvényben lévő alaptörvényének huszonhat további módosításában. A Second Amendment az egyik legmegosztóbb vitatéma az Egyesült Államok közéletében, és rendszeresen fellángolnak körülötte az indulatok, javarészt a rendszeresen bekövetkező iskolai lövöldözések után.

A második amerikai parancsolat

A Second Amendment egyike a legkorábbi alkotmánymódosításoknak, a Bill of Rights (Jognyilatkozat) néven ismert első tíz, 1791-ben elfogadott alkotmánykiegészítés manapság legtöbbet idézett jogi szövege. A második alkotmánykiegészítés nem valami hosszú és bonyolult deklaráció, mindössze egy mondat:

Mivel egy jól szabályozott milícia elengedhetetlen egy szabad állam biztonságához, a nép joga, hogy fegyvert tartson és viseljen, soha nem csorbulhat.

A fenti, 231 éve valósággal kőbe vésett egy mondat a minden amerikai felnőttet megillető fegyverviselési jog alapja. A napjaink Amerikáját mély társadalmi lövészárkokba kényszerítő második alkotmánymódosítás az Egyesült Királyság ellen 1775 és 1783 között sikerrel megvívott függetlenségi háborúnak, az Egyesült Államok megszületésének megkerülhetetlen hozadéka.

Az, hogy a fegyverviselés ellenzői által történelmileg elavultnak, szükségtelennek tartott fenti paragrafus soha nem fog kikerülni az Egyesült Államok alaptörvényéből, az alkotmány módosításának menetét ismerve elég valószínű. Az Egyesült Államok alkotmányát vagy annak kiegészítéseit úgy lehet módosítani, ha a Kongresszus alsó és felső háza, azaz a 435 tagú Képviselőház és a 100 tagú Szenátus is kétharmados többséggel kezdeményezi azt, megfogalmazva és elfogadva a tervezett alkotmánymódosítás szövegét. Ezután jön a neheze: a javaslatot az államok legalább háromnegyedének el kell fogadnia, majd ratifikálnia is kell, azaz az USA ötven államából harmincnyolcban át kell hogy menjen az ugyancsak kétkamarás állami törvényhozáson. Könnyebb egy tevét áttuszkolni a tű fokán, mint átírni az USA alkotmányát.

A számok nem hazudnak

A második alkotmánymódosításnak köszönhetően a világ országai közül az Egyesült Államokban van a legtöbb magántulajdonban lévő fegyver lakosságarányosan és abszolút értékben is. A 2018-as lőfegyverfelmérés adatai szerint száz amerikaira 120,5 lőfegyver jut, azaz több pisztoly, puska és félautomata fegyver van az USA-ban, mint ahány lakosa van az országnak. Még a jelenleg is véres polgárháborúval sújtott Jemenben is csak 52,8 lőfegyver van 100 lakosra vetítve. Morbidan hangzik, de az adatok alapján elmondható, hogy olyan, mintha az amerikai csecsemők pisztollyal a kezükben jönnek világra, miközben egy amerikai iskolásnak sehol a világon nincs akkora esélye meghalni iskolai lövöldözésben, mint az Egyesült Államokban. Itt vesztik életüket a legtöbben lőfegyverek miatt (18-szor többen, mint a világátlag), és az USA az egyetlen ország a világon, ahol szinte heti rendszerességgel történnek félautomata fegyverekkel elkövetett tömegmészárlások.

Az amerikai fegyverkultusz, a katonai jellegű, könnyen beszerezhető félautomata fegyverek (assault weapons) és az alkotmány által biztosított szabad birtoklás mind könnyebbé teszik az ámokfutó fegyveresek dolgát. Pedig a szövetségi államok elvileg megtehetnék, hogy saját szintjükön szabályozzák az efféle fegyverekhez való hozzáférést, de az USA ötven állama közül mindössze nyolcban van erre vonatkozó egyértelmű tiltás, és kettőben valamiféle szigorúbb korlátozás. Negyven amerikai államban, 18 éves kor felett minden további nélkül be lehet sétálni egy helyi fegyverboltba, ahol kérdés nélkül eladnak egy ilyet:

A szigorúbb fegyvertörvényeket követelő hangok minden iskolai mészárlás után felerősödnek, ahogy történt ez most is, de soha nem annyira, hogy a demokrata-republikánus pártmegosztottságot le tudnák győzni. A felmérések szerint ugyanis e mentén oszlik két táborra az USA: a demokraták szinte egyöntetűen támogatják a szigorúbb fegyvertörvényeket, miközben a republikánusok nagy többsége ellenzi azokat. A legpesszimistább vélemények szerint az amerikai társadalom emiatt a megosztottság miatt soha nem szabadul meg az iskolai mészárlásoktól, mert az USA gyakorlatilag beletörődött abba, hogy a fegyvertartáshoz való 231 éves jogért rendszeresen gyerekek életével fizessen az ország.

Újra gyűlésezik az NRA

Ennek az állapotnak a fenntartásáért a profitérdekelt fegyvergyártókon túl a már említett Nemzeti Fegyverszövetség (National Rifle Association, NRA) tesz a legtöbbet. Az NRA a legerősebb fegyverlobbi az Egyesült Államokban, ebből adódóan jelentős költségvetéssel rendelkezik ahhoz, hogy folyamatosan befolyásolja – azaz pénzzel támogassa – a fegyverpárti képviselőket és szenátorokat állami és szövetségi szinten is. Az NRA és a hozzá hasonló kisebb szervezetek az elmúlt választási ciklusokban rendre jóval többet költöttek erre a lobbitevékenységre, mint a szabad fegyvertartást ellenzők.

Hiába hal meg évente megdöbbentően sok, több tízezer amerikai lőfegyver által, hiába az egész világot sokkoló iskolai lövöldözések, az NRA és az általuk támogatott politikusok, mint például a texasi mészárlás után imáikat felajánló Greg Abbott kormányzó és Ted Cruz szenátor, megingathatatlanul kiállnak a második alkotmánymódosítás mellett, az „törvénytisztelő fegyvertulajdonosok” önvédelmi jogait mindenek előttinek tartva. Azt, hogy ebben a kérdésben a republikánusok a legmagasabb szinteken is az NRA megbízható szövetségesei, jól jelzi, hogy mindkét előbb említett politikust meghívták az NRA május 27-én, pénteken kezdődő 2022-es houstoni kongresszusára, ahol ráadásul nem más, mint maga Donald Trump lesz a sztárvendég. A texasi kormányzó azonban időközben jelezte, hogy bár úgy volt, hogy ő is felszólal majd, inkább a tömegmészárlás helyszínére, Uvalde városába megy. Korábban két másik ismert texasi republikánus politikus, John Cornyn szenátor és Dan Crenshaw képviselő mondta le az NRA vasárnapig tartó kongresszusán való szereplést, bár egyikük sem közölte, hogy a Robb Általános Iskolában történtek miatt gondolták volna meg magukat.

Az NRA kétségkívül sokat köszönhet a volt elnöknek. Wayne LaPierre, az NRA ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója, aki az amerikai szabadság ünnepeként tartja számon a 2020-ban és 2021-ben a koronavírusjárvány miatt elmaradt rendezvényt, a szervezet május 12-i közleményében úgy fogalmazott, hogy

Trump elnök beváltotta ígéreteit azzal, hogy olyan bírákat nevezett ki, akik tiszteletben tartják és értékelik az Alkotmányt és a Bill of Rights-ot, ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy amerikaiak generációinak szabadságát biztosítsa. Az NRA tagjai izgatottan várják a beszédét, és köszönik neki, hogy támogatja a fegyvertartáshoz és fegyverviseléshez való jogukat.

Donald Trump egyébként szerdán, a 19 kisgyerek életét követelő uvalde-i mészárlás napján közölte, hogy nemcsak megjelenik, de beszédet is mond az NRA csúcsfórumán. A Truth Social nevű közösségi médiaplatformján közzétett bejegyzésében Trump azt írta, hogy „régi elkötelezettségének” tesz eleget azzal, hogy felszólal a texasi kongresszuson, mert az országnak 

valódi megoldásokra és valódi vezetésre van szüksége ebben a pillanatban.

A háromnapos fegyverpárti gyűlésen tehát megjelenik Donald Trump, és mivel a volt elnök ott lesz a rendezvényen, az amerikai titkosszolgálat veszi át a biztonsági ellenőrzést a George R. Brown kongresszusi központban. A friss hírek szerint mindez azt jelenti, hogy fémdetektoros kapukat állítanak majd fel a beengedésnél, és a résztvevőknek

tilos lesz lőfegyvert bevinni.

Nyitókép: NRA/Facebook