külföld

„Megint kurvára cserben hagyták a gyerekeinket. Hányszor még?” – A politika kudarcát is jelzik az újabb és újabb iskolai mészárlások

Medvegy GáborMedvegy Gábor

2022. május 26. 5:56

Az újra és újra előforduló iskolai lövöldözések annál nagyobb megdöbbenést váltanak ki, minél fiatalabbak az áldozatok. Az amerikai törvényhozásban azonban erősebb azoknak a hangja, akik szerint a támadó fegyverek és a nagy kapacitású tárak birtoklása alkotmányos alapjog. Pedig ezek aligha szolgálnak önvédelmi és sportcélokat. 

Az amerikai politika látványosan tehetetlen az elharapózó fegyveres erőszakkal szemben, ami legutóbb kedden, a Texas állambeli Uvaldében igazolódott. Az egyik oldalon azok állnak, akik szerint semmi szükség nincs arra, hogy félautomata gépkarabéllyal és nagy kapacitású tárakkal szaladgáljanak az emberek, a másik oldalon pedig azok, akik szent tehénként tekintenek az amerikaiak fegyverviselési jogára. Az előbbi csoportba tartozók számára nyomós érvnek tartják az elmúlt évtizedek súlyos iskolai vérengzéseit – amelyek annál nagyobb megdöbbenést váltanak ki, minél fiatalabbak az áldozatok.

Az első nagy nemzetközi figyelmet kiváltó eset 1999. április 20-án a coloradói Littletonban, a Columbine középiskolában történt. Két diák, Dylan Klebold és Eric Harris volt az elkövető, akik két külön autóval, ballonkabátba öltözve érkeztek a helyszínre, az ebédlőben letettek két utazótáskát, majd visszamentek autóikhoz, és várták, hogy a táskákba rejtett, gázpalackból fabrikált időzített robbanószerkezetek működésbe lépjenek.

Miután ez nem történt meg, az iskola előtt kezdtek lövöldözésbe, majd bementek az épületbe, ahol a könyvtárban folytatták. Negyed óra leforgása alatt 12 diákkal és egy tanárral végeztek, majd magukat is megölték. 

Az eset után sokan az erőszakos videojátékokban és zenei szubkultúrákban kerestek bűnbakot.

Diákokat menekítenek a Columbine középiskolából – Fotó: Steve Starr/CORBIS/Corbis via Getty Images

2007 februárjában és márciusában a virginiai Blacksburg műszaki egyetemére járó Cso Szjunghuj több lőfegyvert vásárolt. A 23 éves egyetemista Dél-Koreában született, családjával gyerekkorában költöztek az Egyesült Államokba. Bár 2005-ben mentális problémákat állapítottak meg nála, nem részesült megfelelő kezelésben. 2007. április 26-án reggel az egyetem kollégiumában lőtt le két embert. A hatóságok ekkor azt gondolták, hogy elszigetelt esetről van szó, ezért az intézmény nem tett további biztonsági intézkedéseket.

Nem sokkal később azonban Cso Szjunghuj egy oktatási épületbe ment, ahol harminc embert megölt, és amikor a rendőrök megrohamozták az épületet, magával is végzett. A merénylet nyomán felmerült a mentális egészségügyi ellátások fejlesztésének és a fegyvertartás szigorításának szükségessége is. 

Néhány héttel később a virginiai kormányzó rendeletet írt alá, ami lezárta azt a kiskaput, amelynek köszönhetően a mentális zavarokkal élő emberek is vásárolhattak lőfegyvert.

A virginiai műszaki egyetem hallgatói az áldozatok emlékére tartott gyászmisén – Fotó: Scott Olson/Getty Images

2012. december 14-én a húszéves Adam Lanza lelőtte az anyját a connecticuti Newtownban lévő otthonukban. Magához vette az anyja által vásárolt fegyvereket, köztük egy AR-15-ös félautomata gépkarabélyt és nagy kapacitású tárakat, majd a nő autójával a Sandy Hook Általános Iskolához hajtott. Az épület zárt bejárata melletti ablakot szétlőve jutott be, ott rögtön az igazgatóval és az iskolapszichológussal találkozott. Mindkét nőt azonnal agyonlőtte, miközben az iskolarádión keresztül az egész épületben lehetett hallani a történteket.

A protokollnak megfelelően a tanárok a diákokat a szekrényekbe bújtatták, és elbarikádozták az ajtókat. Ennek ellenére Lanza bejutott az egyik tanterembe, ahol megölte az ott tartózkodó tanítónőt és 14 gyereket, egy másik tanteremben pedig ugyancsak egy tanítónővel és hat gyerekkel végzett. Rajtuk kívül az iskola négy másik dolgozóját is megölte. A néhány perc alatt a helyszínre érkező rendőrök már csak Adam Lanza holttestét találták meg. 

A történtek nyomán újra fellángolt a fegyvertartásról szóló vita, amelyben a fegyvertartók érdekeit képviselő Nemzeti Fegyverszövetség javaslata az volt, hogy állítsanak minden iskolába fegyveres őrt.

Virrasztás a Sandy Hook Általános Iskolában elkövetett merénylet után – Fotó: Lisa Wiltse/Corbis via Getty Images

A floridai Parkland Marjory Stoneman Douglas középiskolájához 2018. február 14-én uberrel érkezett meg Nicolas Cruz, akit az előző évben magatartási okok miatt bocsátottak el az intézményből. A hátizsákja tele volt lőszerekkel, egy utazótáskában pedig a legálisan vásárolt AR-15 gépkarabélyát vitte magával. Néhány perc alatt 17 embert ölt meg, és 17-et sebesített meg. A diákok egy része menekülni próbált, mások elbújni, miközben az interneten közvetítették az átélt borzalmakat.

A támadás után Cruz a menekülő diákok közé vegyülve hagyta el a helyszínt, majd egy bevásárlóközpontban tartóztatta fel egy rendőr. A történtek után az iskola diákjai is részt vettek a fegyveres erőszak elleni demonstrációk megszervezésében. 

Az egész Egyesült Államokban zajlottak tüntetések, amelyek hatására a floridai kormányzó 21 éves korhatárt és háromnapos várakozási időt írt elő a fegyvervásárláshoz, ugyanakkor az iskolai dolgozók felfegyverzéséről is rendelkezett.

A parklandi merénylet elkövetője a bíróságon – Fotó: Amy Beth Bennett/Sun Sentinel/Tribune News Service via Getty Images

Számtalan iskolai lövöldözés közül ezek voltak a legsúlyosabbak a közelmúltban, a lista pedig kedden a Texas állambeli Uvalde Robb általános iskolájában elkövetett tömeggyilkossággal bővült. A merényletnek 21 halálos áldozata van, közülük 19-en gyerekek voltak, a 18 éves elkövető itt is AR-15 gépkarabélyt használhatott. Hasonló fegyvere volt kortársának is, aki alig több mint egy hete a New York állambeli Buffalóban rasszista indíttatásból gyilkolt meg tíz embert.

A texasi mészárlás nyomán a Sandy Hook Általános Iskolában történt lövöldözés áldozatainak családjai újra a fegyvertartás szabályainak szigorítását követelték. Erica Leslie Lafferty, aki az anyját vesztette el a 2012-es merényletben, közölte, hogy már rég itt lett volna az ideje a cselekvésnek. „A részvét és az imák nem hozzák vissza az anyámat” – írta. Nicole Hockley, akinek a kisfia halt meg ugyanott, a politikusoknak tette fel a kérdést, hogy hány gyereknek kell még meghalnia ahhoz, hogy az ő életükkel jobban törődjenek, mint a saját politikai karrierjükkel.

Megint kurvára cserben hagyták a gyerekeinket. Hányszor még?

– tette fel a kérdést Fred Guttenberg, akinek a lányát a 2018-as parklandi támadásban ölték meg. Az MSNBC adásában a texasi kormányzó ellen is kikelt: azt mondta, szívesen meghallgatná őt arról, hogy miért hagyott jóvá tavaly egy olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi az engedély nélküli fegyverviselést.

Joe Biden amerikai elnök a texasi lövöldözés után azt mondta: a nemzetnek fel kell tennie magának a kérdést, hogy mikor áll ki végre a fegyverlobbi ellen, és teszi meg azt, amiről mindenki tudja, hogy meg kell tenni. Chris Murphy connecticuti demokrata szenátor visszautasította a republikánusok minden ilyen eset után elhangzó érvelését, miszerint nem a fegyvertartás, hanem a mentális betegségek jelentik a problémát. Murphy szerint az Egyesült Államokban nincs több mentális betegség, mint máshol a világon, és mégis egymást érik a lövöldözések. Murphy a keddi támadás után nem sokkal terjesztett be javaslatot a fegyvertartás szigorításáról:


Ted Cruz texasi republikánus szenátor viszont a politikusokat vádolta meg azzal, hogy politikai célra használják fel a hasonló „gaztetteket”, és közölte, hogy szerinte nem megoldás, ha a szabálykövető állampolgárok alkotmányos jogait akarják korlátozni.

Joe Biden választási ígéretei között szerepelt, hogy véget vet a járványszerű méreteket öltő fegyveres erőszaknak az Egyesült Államokban, de a buffalói és uvaldei esetek is azt mutatják, hogy messze van még a cél elérésétől. Jogkörök hiányában az elnök a kongresszustól várja, hogy fogadjon el olyan törvényeket, amelyek kiterjesztik a fegyvervásárlók ellenőrzését, korlátozzák a támadó fegyverek és nagy kapacitású tárak értékesítését, illetve eltörlik a fegyvergyártók felelősségét kizáró szabályokat. Az elmúlt hónapban a sorozatszám nélküli fegyverek visszaszorításáról rendelkezett a kormányzat: csak engedéllyel rendelkező gyártók árulhatnak fegyverek házi összeszereléséhez szükséges készleteket.

Biden még delaware-i szenátorként működött közre annak a törvénynek az elfogadásában, ami 1994-ben tíz évre betiltotta a támadófegyverek és a nagy kapacitású tárak eladását – Chris Murphy demokrata szenátor a buffalói támadás után tette fel a kérdést, hogy mégis mi szükség van ezekre önvédelmi vagy sportcélokból. Ám a 2004-ben lejáró korlátozó törvény hatályát a kongresszus nem hosszabbította meg.

Barack Obama akkori elnök a Sandy Hook-mészárlás után az alelnök Joe Bident bízta meg, hogy tegyen konkrét javaslatokat a fegyveres erőszak megfékezésére. Ebből olyan elnöki rendeletek születtek, amelyek nyomán utasították a járványügyi hivatalt a fegyveres erőszak okainak feltérképezésére, kampányt indítottak a felelős fegyverviselés érdekében, képzéseket tartottak a hatóságoknak és az iskolák vezetőinek, illetve párbeszédet kezdeményeztek a mentális egészségről.

Joe Biden és Barack Obama a Sandy Hook Általános Iskolában elkövetett merényletet követő sajtótájékoztatón – Fotó: Win McNamee/Getty Images

A Fehér Ház erőfeszítéseitől függetlenül a magát büszke fegyvertartónak valló nyugat-virginiai demokrata szenátor, Joe Manchin is mozgolódni kezdett, mert állítása szerint megindította a merénylet. A pennsylvaniai republikánus Patrick Toomey-t vette rá, hogy nyújtsanak be közös törvényjavaslatot, ami kiterjeszti a fegyvervásárlók ellenőrzését.

A Washington Post cikke szerint Obamáék a kongresszustól azt várták, hogy tegye a dolgát, ebbe a folyamatba nem akartak beavatkozni attól tartva, hogy elrettentenék a republikánusokat. A szigorítást pártolók elégtelennek tartották a javaslatot, ami a fegyverlobbinak is tett engedményeket, de az utóbbiak is ellenségesen fogadták a beterjesztett törvényt. Végül csak négy republikánus szavazott a javaslatra, négy demokrata szenátor pedig ellene, így nem lett meg az elfogadáshoz szükséges hatvan szavazat.

Biden arra számított, hogy az elbukott szavazás felháborítja az amerikaiakat, és mozgalom jöhet létre a fegyveres erőszak ellen, de ez nem következett be. Manchin a buffalói lövöldözés után újra felvetette a kétpárti javaslat szükségességét, Patrick Toomey viszont szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy keresztülvihető lenne egy számottevő szövetségi szintű szigorítás. Szerinte erre több lehetősége volna egy népszerű republikánus elnöknek.

Nyitókép: Brandon Bell / Getty Images

#külföld#fegyvertartás#lövöldözés#amerikai egyesült államok#joe biden#texas#buffalo#gyilkosság#ma

Címlapról ajánljuk