Alig-alig jutottak előre az oroszok, az ukrán lakosság szenvedése viszont egyre nő

Események a harctéren

Az elmúlt héten stratégiai léptékű áttörés nem következett be az ukrajnai háborúban. A műveletek lelassulását mindkét fél arra használta fel, hogy erőit újracsoportosítsa és állásait megerősítse. Ugyanakkor úgy látszik, hogy az oroszok nem növelik csapatösszevonásaikat a műveleti területeken, csak a veszteségeiket pótolják, helyreállítják a harcképességüket, illetve javítják a logisztikai ellátásukat.

A háború harmadik hetébe lépve a déli fronton folytatódtak az orosz támadó műveletek, de az előretörés jelentősen lelassult. Szorosabbra vonták az ostromgyűrűt az Ukrajna központi területei és/vagy akár Ogyessza irányában történő támadáshoz kulcsfontosságú Mikolajiv körül. Március 19-én éjszaka légicsapást mértek az ukrán haderő helyi laktanyájára, ahol akár 200 katona is életét veszthette. A védők azonban továbbra is kitartanak.

Mariupol ostromgyűrűben

Az ostromlott Mariupolban az orosz haderő elfoglalta a város Fekete-tenger felé eső részét, és az összecsapások már a város központi területein zajlanak. Folyamatosak a tüzérségi és légicsapások. Az ukrán haderő nem képest felmentő műveletet indítani, mert Mariupol térségében minden frontszakaszon védekezésre kényszerülnek, ezért nem tudnak fegyvert vagy ellátmányt bejuttatni a körülzárt városba. 

Az orosz haderő akadályozza a humanitárius segélyek bejutását is, és többször a civilek evakuálására kijelölt humanitárius folyosókat is tüzérségi támadások érték. Nagy visszhangot váltottak ki a folytatódó, civil lakosságot célzó támadások, mint a mariupoli városi színházat ért légicsapás, ahol ezernél több civil keresett menedéket. Amikor lehetőség van rá, a civilek menekülnek, naponta néhány ezren tudják elhagyni a teljesen szétlőtt várost. 

Az ukrán lehetőségeket korlátozza, hogy az oroszok több mint 80 kilométeres szakaszon szárazföldi kapcsolatot alakítottak ki a déli zaporozsjei és a keleti donyecki területeken lévő erőik között.

Északkeleten a védőknek sikerült visszaverni hét közben egy Harkiv elleni támadást. A harcok elsősorban statikus jellegűek, mindkét fél erőt gyűjt a harc folytatásához.

Állóháború Kijevnél

Kijev körülzárása továbbra sem történt meg, heves harcokban megállították az oroszok támadásait a fővárostól északkeletre-keletre (80 kilométer), északra (10 kilométer) és nyugatra (15 kilométer távolságban), déli és délkeleti irányból pedig szabad a ki- és bejárás.

Eközben szisztematikusan kiterjesztették az orosz légi műveleteket Ukrajna nyugati részére – március 18-án például első alkalommal vált Lviv rakétatámadás célpontjává. Folytatják a katonai és hadiipari létesítmények pusztítását is az ukrán hátországban, így március 19-én légicsapást mértek az ivano-frankivszki területen lévő Deljatinban található földalatti rakéta- és repülőfegyverzet-tárolóra. Bár az első híradások azt emelték ki, hogy a csapást az orosz Kindzsal hiperszonikus rakétával hajtották végre, ezt később hitelt érdemlően cáfolták.

Veszteségek

A veszteségek továbbra is jelentősek mindkét oldalon – bár ezekről a két fél beszámolói jelentősen eltérnek. Az igazolt haditechnikai veszteségek az Oryx blog ellenőrzött adatai alapján továbbra is súlyos orosz túlsúlyt mutatnak:

Ahogy eddig is, kiemelkedő a szállító és a páncélozott járművek vesztesége, de arányaiban meglepően magas az orosz helikopter- és repülőgép-veszteség is. A védők sikeressége ezen a téren a folyamatosan biztosított nyugati fegyverszállítmányoknak és a harctéri hírszerzési-felderítési információk akár valós idejű megosztásának is köszönhető.

Menekültválság

A háború kezdete óta már csaknem 3,5 millió menekült hagyta el az országot az ENSZ adatai szerint. Kiemelkedik a célországok közül Lengyelország több, mint 2 millió menekülttel, míg Románia március 20-ig 535 ezer, Moldova 365 ezer, Magyarország 312 ezer embert fogadott be. Az elmúlt napokban a szomszédos országokba irányuló menekültáradat üteme már csökkent.

Eközben Ukrajnában 200 ezer ember maradt víz- és 100 ezer család áramellátás nélkül. Az ENSZ március 18-i becslése szerint 6,5 millió lakos hagyta el lakhelyét és vált belső menekültté az országon belül.

A béketárgyalások esélye

Bár a diplomáciai kapcsolat a hadviselő felek – és néhány önkéntes közvetítő – között lényegében folyamatos, érdemi áttörés eddig nem történt. Az ismétlődő fegyverszüneti tárgyalások eredménye a humanitárius folyosók kialakításában és fenntartásában mérhető – ez rendszeresen, de változó eredménnyel zajlik. Számos támadás érte a civileket menekülés közben is.

Az elmúlt héten a tartós rendezés feltételeit illetően két kérdésben láttunk jelzésértékű nyilatkozatokat – de mindkettő rendkívül bizonytalan lábon áll már előzetesen is. Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna nem ragaszkodik a NATO-tagsághoz, ami a közvélemény felkészítésének lehet része az orosz feltételek egyikének, Ukrajna semleges státuszának az elfogadására. Ugyanakkor ehhez módosítani szükséges a hatályos ukrán alkotmányt, minek egyrészt nem biztos, hogy megvan a kellő belpolitikai támogatottsága. Ráadásul alkotmányt módosítani háborúban nem lehet, így a békekötés, de legalább a fegyvernyugvás előfeltétele kellene, hogy legyen.

Emellett az elnök azt is jelezte, hogy egy lehetséges megállapodás esetén Ukrajna „abszolút biztonsági garanciákat” kér – ami akár egy olyan védelmi szövetség is lehetne, amelynek atomhatalom is tagja és Ukrajna területének sérthetetlenségét garantálják. 

Tekintettel a pontosan ezzel a céllal Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által 1994-ben aláírt budapesti memorandumra, ami semmilyen hathatós következménnyel nem járt a Krím 2014-es orosz annexiójakor, ez az elképzelés könnyen megalapozatlannak bizonyulhat.

A tárgyalásokban érdemi változást az eredményezhet, ha az orosz fél elér egy olyan katonai mérföldkőhöz, ami már hozzásegítheti stratégiai céljainak kikényszerítéséhez az ukrán kormányzattal szemben. Az első ilyen „kiszállási pont” a Donbasz és a dél-ukrajnai területek egybefüggő ellenőrzés alá vonása (Mikolajiv, Mariupol és a köztes térség elfoglalása) lehet – azonban ez önmagában nem tekinthető biztosítéknak, a harcok tovább folyhatnak ezt követően is.

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: szétlőtt lakóház Kijevben. Fotó: Emin Sansar/Anadolu Agency via Getty Images