Retinába égő képek, amelyeket ön is láthatott a háborúról, de bebizonyosodott, hogy hamisak

Ukrajna megszállása az első olyan háború, aminek mindennapi mozzanatait a közösségi média is közvetíti. Csakhogy ezek a nem ellenőrzött források nagyon sok esetben hamis képet festenek, és az elmúlt napokban több olyan álhírre láttunk példát, amelyek milliós kattintásszámot értek el. Így történt, hogy egy kínai gyár évekkel ezelőtti robbanását állítottak be rakétatámadásnak, és a vadászgépek látványa az ukrán főváros felett is egy korábbi katonai parádé felvételei voltak.

Forgács Mariann social média szakértő szerint nagyon veszélyes csak a közösségi média terében terjedő hírekre hagyatkozni, hiszen bőven látni példát arra, hogy korábban, máshol történt eseményeket tálalnak úgy, mintha éppen most történtek volna. Így próbálnak szimpatizánsokat találni egyik vagy másik oldalnak.

Az ukrán állami Dezinformáció-ellenes Központ közzétett egy listát a leggyakrabban terjesztett orosz álhírekről, amelyek között azok a hamis állítások szerepelnek, hogy 

• az orosz hadsereg mindenhol gyors és látványos győzelmet arat, 
• az ukrán katonák fosztogatják saját városaikat, 
• illetve hogy az ukrán lakosság boldogon fogadja az oroszok bevonulását.

Tévedésből terjesztett álhírek

Vannak esetek, amikor nem a dezinformáció a szándék, hanem egyszerűen nincsenek megbízható információk, így egy tévedés kezd terjedni. Az egész világsajtót bejárta a Kígyó-sziget hősi halált halt ukrán védőinek története, akik egy orosz hadihajót melegebb éghajlatra küldtek, amikor az megadásra szólította őket. 

Még az ukrán elnök is posztumusz kitüntetést ígért annak a 13 katonának, akik állítólag elestek a harcban. A legfrissebb hírek szerint azonban a szigetvédők nem haltak meg, csak orosz fogságba estek.

Sokakat megdöbbentett az a felvétel, amin egy orosz páncélos szándékosan áthajt egy civil autón, és a benne ülő idős férfi csak csodával határos módon éli túl a karambolt. Viszont a szakértők szerint valószínűbb, hogy egy menekülő ukrán légvédelmi jármű csúszott ki szerencsétlenül a kanyarban. Már csak azért is, mert az orosz katonák az eset idején még nem érték el Kijevet.

Szándékos dezinformáció

Nem pusztán tévedés viszont az a videó, amiben egy vidám Sia dal kíséretében mutatják be TikTokon az ukránok legújabb nemzeti hősét, Volodimir Abdonov vadászpilótát, aki állítólag már 6 orosz gépet lőtt le. A Kijev szellemének becézett katona hamar az ellenállás szimbóluma lett, csakhogy semmilyen hiteles információ nincs róla, és máig nem sikerült létezését bizonyítani. Még az ukrán védelmi minisztérium is megosztott róla egy videót, amiről 

később kiderült, hogy egy számítógépes játékból származik. 

A videó készítője később elismerte, hogy a légi csata egy játékból származik, de a Kijev szelleme iránti tiszteletből készítette a videót.

Bányász Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki doktori disszertációját a közösségi média katonai lehetőségeiről írta, azt mondja:

ezek a lélektani műveletek már ugyanolyan fontos részét képezik egy haditervnek, mint maguk a katonai lépések.

Bányász Péter szerint elképesztő szerepe van a morálnak. „Katonai értelemben nincs esélye annak, hogy Ukrajna legyőzzön egy Oroszországhoz hasonló haderőt, de ahogy telik az idő, úgy csökken az oroszok morálja, és erősödik az ukránoké.”

Ebben segítenek a hős pilótáról szóló és az ehhez hasonló videók.

A hamis hadi hírek mellett terjednek a hamis adománygyűjtések is, mert sok csaló igyekszik visszaélni a háborús menekültek megsegítésével. Ezért fontos, hogy mindig ellenőrizzük, milyen szervezet nevében kérnek pénzt tőlünk.

A Fókusz riportja: