Külföld

Putyin titkos seregét világszerte bevetik, már az orosz invázió előtt Ukrajnában lapultak

Molnár RichárdMolnár Richárd

2022. március 2. 17:26

Most az ukrán elnökre vadászik a Wagner-csoport nevű orosz katonai magánvállalat, de az invázió első napjaiban kudarcot vallottak a zsoldosok. Venezuelától Közép-Afrikáig megfordultak már, de nem valószínű, hogy a NATO-államokban is tevékenykednek – mondták az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértők.

Már az orosz invázió előtt beszivároghattak Ukrajnába az orosz katonai magánvállalat, a Wagner-csoport ukrán elnökre vadászó zsoldosai. Az orosz katonai gondolkodás része, hogy háború idején törekedni kell az ellenség katonai, politikai, gazdasági vezetésének a fizikai megsemmisítésére – mondta az rtl.hu-nak Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oroszország kül- , biztonság- és védelmi politikájával foglalkozó szakértője. Mivel Ukrajna ellen is nagy léptékű háborúról van szó, nem véletlen, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök életére törnek.

A Zelenszkij-akció

Rácz András szerint az ellenséges vezetők kiiktatására az oroszok többféle módszert alkalmaznak. 1979-ben például afgán egyenruhába öltözött különleges alakulat rohanta le az elnöki palotát Afganisztán fővárosában, Kabulban a szovjet invázió kezdetén, tagjai meggyilkolták Hafizullah Amin miniszterelnököt. Az első csecsenföldi háború alatt Dzsohar Dudajev csecsen elnököt és egész főhadiszállását elpusztították az oroszok egy rakétával, miután bemérték Dudajev műholdas telefonját. De kifinomultabb módszerekre is van példa: a második csecsenföldi háború idején, 2002-ben a csecsen iszlamista hadurat, Ibn al-Hattábot egy idegméreggel átitatott levéllel gyilkolta meg az orosz titkosszolgálat.

A Zelenszkij elleni lehetséges tervek kapcsán Rácz András elmondta, mára bizonyossá vált, hogy Oroszország egy legfeljebb négy nap alatt célt érő villámháborúra készült Ukrajna ellen. Ennek keretében pedig valószínűleg meg akartak támadni kijevi kormányzati épületeket, és megölni az ott tartózkodókat. Bár pontos információkhoz csak a háború után juthatunk az eseményekről, a Wagner-csoport zsoldosai nagy valószínűséggel már az invázió előtt beszivárogtak Kijevbe. Erre több bizonyíték is van, ráadásul más szabotőr csoportok is megjelentek Odesszában és Harkivban is, sokukat már el is fogták és kihallgatták az ukránok. Nekik jellemzően az a feladatuk, hogy nyugtalanságot keltsenek a lakosságban, illetve speciális jelzések elhelyezésével segítsék az orosz légicsapásokat – magyarázta Rácz.

Az viszont biztos, hogy az ukrán elnök elleni akció kudarcot vallott: Zelenszkij és a kormány minden tagja életben van, és regionális szinten sem érkezett hír ukrán politikusok elleni merényletekről. 

Rácz szerint egyetlen különleges alakulat, így a Wagner-csoport sem mindenható, ráadásul Ukrajna felkészülhetett az ilyen akciókra, hiszen 2014 óta kvázi háborúban állnak Oroszországgal.

Mi is az a Wagner és miért pont Wagner?

Rácz András elmondta, Oroszországban a katonai célú magánvállalatok létesítése a törvények szerint illegális, és olyan cég vagy cégcsoport, mint a Wagner, tulajdonképpen nem is létezik. Erre ellenpélda az Egyesült Államok, ahol például a Blackwater vállalat számos megbízást kapott az amerikai kormánytól Irakban és Afganisztánban.

A szakértő szerint a Wagnert egy nagyon sűrű szövésű, átláthatatlan céghálóként kell elképzelnünk, mindenféle offshore kapcsolatokkal. Nincsenek semmilyen szinten regisztrálva Oroszországban, így kvázi ők az orosz állam árnyékhadserege vagy proxy hadserege, amelyet akkor és ott vetnek be, ahol Oroszország be akar avatkozni fegyveresen, de a nemzetközi konfliktust vagy az orosz kormány felelősségre vonását elkerülendő, az orosz hadsereget nem akarja bevetni. Tehát a Wagner-csoport mögött álló céges struktúrák formálisan magánjellegűek, ám döntően állami vagy államhoz közel álló oligarchák érdekeit szolgálják.

A csoport elnevezése ahhoz a személyhez köthető, aki ezt a modellt kitalálta: Dmitrij Utkin leszereléséig az orosz katonai hírszerzés, a GRU alezredesi rendfokozatáig emelkedett. A fedőneve Wagner volt, Richard Wagner német zeneszerző nyomán.

Alapvetően háromféle mintázatot lehet észrevenni a Wagner-csoport nemzetközi tevékenységében – mondta Rácz András. Az első eset, amikor az Oroszországi Föderáció nagyobb stratégiai céljai érdekében alkalmazzák őket. 2014-ben például a donyecki és luhanszki szakadárok támogatására vetették be őket Ukrajna ellen, amikor Oroszország hivatalosan nem avatkozott be a harcokba.

A második eset, amikor az orosz állami vállalatok érdekében kell őket bevetni. 2019 januárjában a Wagner-csoport mintegy 200 zsoldosa segített abban, hogy Nicolas Maduro elnök hatalmon tudjon maradni a zavargásoktól terhelt Venezuelában. A szakember szerint ez az akció nemcsak arról szólt, hogy Maduro tüske volt az amerikaiak körme alatt, hanem arról is, hogy az orosz állami olajvállalatnak, a Rosznyeftnek több mint 17 milliárd dollárnyi befektetése volt Venezuelában, ami elveszett volna, ha ott hatalomváltás következik be.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Faustin-Archange Touadera, a Közép-Afrikai Köztársaság elnöke az oroszországi Szocsiban 2019. október 23-án. / Getty Images

A harmadik példa, amikor a magánhadsereg oligarchákhoz közeli csoportok érdekeit szolgálta az a Wagner-csoport Közép-Afrikai Köztársaságban zajló tevékenysége: az országban polgárháború robbant ki 2012-ben, és az orosz zsoldosok a 2016 óta hatalmon lévő Faustin-Archange Touadera elnököt védik a lázadóktól. Ott a Wagner-zsoldosok szolgálatait nyersanyag-kitermelési jogokkal, bányászati koncessziókkal fizetik ki, ebből pedig a Wagnert irányító Jevgenyij Prigozsin gazdagodik elsősorban. Rácz András szerint a Wagner-csoport afrikai műveletei alapvetően azért tudnak ennyire sikeresek lenni, mert Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok nagyon elhanyagolta Afrikát, egyfajta hatalmi vákuum keletkezett, ebbe nyomult be Oroszország.

Bevethetik-e a Wagnert más európai országok területén?

Bár a NATO és a semleges európai országok ki akarnak maradni az orosz-ukrán háborúból, nyíltan deklarálták, hogy fegyverekkel kívánják segíteni Ukrajnát. Emiatt felmerül a kérdés: vajon Oroszország bevetheti-e a Wagner-csoportot, vagy más, beszivárgott diverzáns csoportokat, esetleg titkosszolgálati ügynököket a nyugati fegyverszállítások megakadályozására vagy egyéb célból?

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő az rtl.hu-nak azt mondta, a nyugati segítségnyújtás megfelelő titoktartás és védelem mellett zajlik majd, a fegyvereket pedig csak az ukrán határig juttatják el. Vagyis más európai országok közvetlenül nem avatkoznak be a konfliktusba. Így ha az oroszok szabotázsakciókat hajtanának végre például a NATO-tagországok területén, az katonai választ válthat ki a szövetség részéről.

Tálas szerint Magyarországon is aktív az orosz titkosszolgálat, hiszen NATO-tagország vagyunk, így figyelik a hazai csapatmozgásokat. Emiatt indokolt volt a Honvédség lakossági felhívása a katonai mozgásokra vonatkozó titoktartásról. 

A szakértő szerint a Facebookon megjelenő magyar nyelvű orosz propagandában része lehet az orosz titkosszolgálatnak is, hiszen a Facebookon az oroszok akadálytalanul terjeszthetnek a média ellenőrzésén kívül eső, az érdekeiknek megfelelő információkat és álhíreket is. A magyar társadalomban pedig vannak az orosz üzenetekre fogékony rétegek. Tálas szerint ez egy kisebbség ugyan, de ez a kisebbség elég hangos lehet. Ezt pedig az oroszok felhasználhatják az információs hadviselésben. De ezt a módszert az ukrán fél is alkalmazza.

Nyitókép: Feltételezhetően a Wagner-csoporthoz tartozó orosz biztonsági erők, ruandai katonákkal együtt Faustin-Archange Touadera közép-afrikai köztársasági elnök választási gyűlésén Banguiban, a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában 2020. december 25-én. – Fotó: Getty Images

#Külföld#orosz-ukrán háború#wagner#zsoldos#ukrajna#wagner-csoport#zsoldosok

Címlapról ajánljuk