Oslóban ültek le a tálibok a Nyugattal tárgyalni

Hétfőn megkezdődtek a norvég fővárosban az afgán tálibok és a nyugati diplomaták közti első hivatalos tárgyalások, jelentette az Associated Press hírügynökség. Ez az első alkalom, hogy diplomáciai tárgyalások kezdődtek az új afgán rezsimmel, azóta, hogy az amerikai kivonulás után augusztusban átvették az irányítást Afganisztánban. A háromnapos tárgyalások vasárnap kezdődtek a tálibok és civil szervezetek képviselői közötti közvetlen találkozókkal.

A zárt ajtók mögött zajló első diplomáciai megbeszélésekre egy Osló környékén lévő hegyi szállodában került sor. A tálibok képviselői minden bizonnyal nyomatékosították követelésüket, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok által befagyasztott közel 10 milliárd dollárt szabadítsák fel, mivel Afganisztán bizonytalan humanitárius helyzettel néz szembe:

Arra kérjük őket, hogy oldják fel az afgán vagyonok befagyasztását, és ne büntessék az egyszerű afgánokat politikai nézeteltérések miatt 

– mondta vasárnap este Safiullah Azam tálib küldött. „Az éhínség, a halálos tél miatt itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség támogassa az afgánokat, ne pedig büntesse őket”.

Eltűnt nőjogi aktivisták

A megbeszélések előtt nyugati diplomaták afgán nőjogi aktivistákkal és emberi jogi aktivistákkal találkoztak, hogy meghallgassák az afganisztáni civil társadalom és az afgán diaszpóra követeléseit és a jelenlegi helyzet értékelését. A találkozón az EU, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és a házigazda Norvégia képviselői vettek részt.

A tárgyalások helyszínén Heda Hamus kabuli nőjogi aktivista Tamana Zarjabi Parjani és Parvana Ibrahimhel fényképét tartotta a magasba. Őket a tálibok a múlt héten tartóztatták le, azért, mert a nők számára kötelező fejkendő, a hidzsáb ellen tiltakoztak. Azóta nem látták őket.

A tálib delegációt vezető küldött szerint a két nőt nem a tálibok rabolták el, azt mondta, hogy ő erről nem tud, és azt sugallta, hogy az aktivisták ezt az eseményt használják fel arra, hogy menedékjogot kérjenek.

A találkozó után Mabuba Szeraj nőjogi aktivista dühösen visszautasította ezt, és figyelmeztetett, hogy a tálibok folyton mondanak valamit, aztán egész máshogy cselekszenek, és „ha így folytatják, akkor a bizalom teljesen meg fog törni”.

Zabihullah Mudzsahid afgán kulturális és tájékoztatási miniszterhelyettes által az éjjel tweetelt közös nyilatkozat szerint „a találkozó résztvevői elismerték, hogy a megértés és a közös együttműködés az egyetlen megoldás Afganisztán összes problémájára”. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy „minden afgánnak együtt kell dolgoznia az ország jobb politikai, gazdasági és biztonsági eredményei érdekében”.

9 millió afgán az éhhalál szélén

A tárgyalások Afganisztán számára kulcsfontosságú időpontban zajlanak, mivel az egyre jobban elszegényedő országot rendkívüli hideg sújtja. Segélyszervezetek és nemzetközi ügynökségek becslései szerint mintegy 23 millió ember – az ország több mint fele – küzd súlyos éhínséggel, és közel 9 millióan vannak az éhhalál szélén. Az emberek arra kényszerülnek, hogy eladják a vagyontárgyaikat, hogy élelmet vásárolhassanak, bútorokat égetnek el a melegért, és még a gyermekeiket is eladják. Az ENSZ-nek nemrég pénzügyi segélyt juttatott az országnak, ez lehetővé tette a tálib kormány számára, hogy fizessen az import árukért, beleértve az áramot is.

A tálibok követeléseivel szemben a nyugati hatalmak valószínűleg az afganisztáni nők és lányok jogait kiemelt helyen fogják napirendre tűzni. A Nyugat emellett követeli azt is, hogy a tálib kormány ossza meg a hatalmat az afganisztáni kisebbségi etnikai és vallási csoportokkal.

A tálibok augusztus közepén történt hatalomátvétele óta széles körű korlátozásokat vezettek be, amelyek közül sok a nőket sújtja. A nőket számos munkától eltiltották, csak egészségügyben és az oktatásban dolgozhatnak. Az afgán lányok nem járhatnak a hatodik osztályon túl iskolába,. A nők számára kötelezővé tették a hidzsáb viselését. (Az egész testek eltakaró burka bevezetésétől most a tálibok eltekintettek, pedig az 1990-es években, amikor ők uralták Afganisztánt az volt a kötelező a nőknek.)

A tálibok közben egyre gyakrabban támadják az afganisztáni jogvédő csoportokat, az újságírókat is, rendszeresen letartóztatják és megverik a tüntetésekről tudósító televíziós stábokat.

A Tom West afganisztáni különmegbízott által vezetett amerikai küldöttség „a képviseleti politikai rendszer kialakításáról; a sürgős humanitárius és gazdasági válságra adott válaszokról; a biztonsági és terrorellenes aggodalmakról; valamint az emberi jogokról, különösen a lányok és nők oktatásáról kíván tárgyalni” – olvasható az amerikai külügyminisztérium által kiadott közleményben.

Nyitókép: a kabuli átmeneti kormányban külügyminiszteri tisztséget betöltő Amír Hán Mottaki újságíróknak nyilatkozik az oslói Soria Moria szállodában 2022. január 24-én. Fotó: Terje Pedersen/NTB/EPA/MTI