A külügy nem tud Kazahsztánban bajba került magyar állampolgárról

A magyar külképviseletek folyamatosan kapcsolatban vannak a Kazahsztánban tartózkodó magyarokkal, jelenleg nem tudnak bajba került állampolgárról – ezt Facebook-oldalán közölte Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter azt írta,

Kazahsztán stratégiai partnerünk, ezért szorosan figyelemmel követjük az ott zajló eseményeket.

Kifejtette, hogy csütörtökön a magyar külügy felvette a kapcsolatot a Türk Államok Szervezetének főtitkárával, és jelezték, hogy támogatják a kezdeményezést, hogy külügyminiszteri szintű, rendkívüli videókonferenciát tartsanak a kazahsztáni helyzetről. Ezt kedd reggelre hívta össze az üzbég soros elnökség.

A magyar kormány az elmúlt években igyekezett közös gyökereket találni az ázsiai türk népekkel, megfigyelő tagként belépett a Türk Tanácsként is ismert Türk Államok Szervezetébe. Tavaly augusztusban a Magyar Narancs írta meg, hogy 2019 szeptemberétől 891 millió forintot költött a magyar állam a Türk Tanács budapesti képviseleteinek fenntartására. A kormány egyebek mellett az 1,4 milliárd forintból megvásárolt Ybl-villát is ingyen a szervezet rendelkezésére bocsátotta, de a dolgozók bérét is a magyar államkasszából fedezik.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2019. október 15-én Bakuban, a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának csúcstalálkozóján azt mondta,

Magyarországon vannak kipcsakok, sok magyarban van kipcsak vér, (…) és Nazarbajev elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek is.

A magyar kormányfő és más politikusok hasonló nyilatkozatait külön cikkben gyűjtöttük össze.

A napok óta tartó kazahsztáni tüntetések eredetileg az autók üzemanyagaként használt cseppfolyós földgáz árának jelentős emelése miatt kezdődtek, de a tüntetők haragja elérte az ország autokratikus vezetését is. Bár Nurszultan Nazarbajev 2019-ben lemondott az államfői tisztségről, azóta is őt tekintik a hatalom fő birtokosának.

Mint korábban megírtuk, Kaszim-Zsomart Tokajev jelenlegi államfő tűzparancsot adott a rendvédelmi szerveknek, és behívta az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének erőit az országba.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell azt írta, hogy a külső katonai beavatkozás olyan helyzetek emlékét idézi, amelyeket el kellene kerülni. Az amerikai külügy és a Fehér Ház is közölte, hogy figyelemmel kísérik az emberi jogok megsértését.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólított fel az MTI tudósítása szerint, amikor Emmanuel Macron francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót Párizsban.  A német kormányszóvivő, Christiane Hoffmann is megszólalt, békés megegyezést sürgetve.  Christofer Burger német külügyi szóvivő pedig úgy fogalmazott, hogy „az éles lőszerek használata civilek ellen nem megoldás”.

Egy franciaországi emigrációban élő volt kazah bankár és egykori kormánytag, Muhtar Abljazov szerint a Nyugatnak be kellene avatkoznia Kazahsztánban, különben Oroszország fogja ott megvetni a lábát. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Abljazov kijelentette, hogy az ellenzék vezetőjének tekinti magát, és kész visszatérni hazájába, hogy egy esetleges átmeneti kormány élére álljon. Szerinte a Nyugatnak segítenie kellene abban, hogy Vlagyimir Putyin ne szállhassa meg az országot, és segítenie kellene a civil társadalmat a vezetői megválasztásában, hogy az ország maga dönthessen a jövőjéről, és a demokrácia útjára léphessen.

Pénteken ugyanakkor Kína is jelezte, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet készen áll arra, hogy szerepet vállaljon a kazahsztáni helyzet stabilizálásában. A szervezetet 2001-ben hozta létre Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. A kínai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy „a tagállamok és a regionális stabilitás védelme mindig is a Sanghaji Együttműködési Szervezet vezérelve és küldetése volt”.

Kína tapasztalja, hogy Kazahsztán intézkedéseket tesz a terrorizmus elhárítására és a stabilitás védelmére. Kína támogatja minden erőfeszítését a helyzet csillapítására, és határozottan ellenzi, hogy külső erők erőszakot és káoszt szítsanak a régióban

– mondta a szóvivő.

Nyitókép: MTI/AP/Vladimir Tretyakov