„Nazarbajev elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek” – így méltatta az Orbán-kormány a kazah politikát

A héten súlyos zavargások törtek ki Kazahsztánban, miután újévkor jelentősen felemelték a cseppfolyós földgáz árát, amit sokan használnak autók üzemanyagaként. A tüntetések hatására a kormány lemondott, és leváltották a 2019-ben elnöki posztjáról lemondott volt kazah diktátort, Nurszultan Nazarbajevet a kazah biztonsági tanács éléről. 

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök kezdeményezte az üzemanyagárak visszaállítását, de a tüntetések folytatódtak, a hírügynökségi jelentések szerint fegyveres felkelés, forradalom kezdett kibontakozni az országban. Taldikurgan városában a tüntetők ledöntötték Nurszultan Nazarbajev szobrát, a tiltakozók Almatiban középületeket ostromoltak meg és elfoglalták a repülőteret. 

A zavargásokban több mint ezren megsérültek meg. A kazah biztonsági erők tüzet nyitottak a tüntetőkre és többeket megöltek közülük. A kazah nagyváros, Almati rendőrkapitánysága úgy fogalmazott, hogy a zavargások több tucatnyi résztvevőjét likvidálták. A zavargásokban résztvevő kazahokat az állam vezetése terroristáknak nevezi.

A helyzet csütörtökre tovább eszkalálódott, a kazah vezetés kérésére orosz csapatok vonultak be Kazahsztánba: Oroszország légi úton ejtőernyős osztagokat küldött, hogy békefenntartóként védjék a kazah állami és katonai létesítményeket, segítve a kazah biztonsági erőket. A Kazahsztáni Nemzeti Bank közben úgy döntött, felfüggeszti az összes pénzintézet működését. Az országban az internet nagyrészt leállt.

A keleti nyitás

A magyar-türk közös gyökereket kereső Orbán-kormány már a második, 2010-es ciklusa óta szoros kapcsolatokat ápol Kazahsztánnal. Az alábbiakban kronologikus rendben közöljük a magyar-kazah diplomáciai viszonnyal kapcsolatos legfontosabb kormányzati kijelentéseket.

Nemcsak úgy jöttem mint Magyarország miniszterelnöke Kazahsztán miniszterelnökéhez, hanem mint egy nyugati testvér a keleti testvérhez.

– Orbán Viktor, 2012. május 4. Asztana, hivatalos látogatás Kazahsztánban

„Magyarország nagyra értékeli azt a teljesítményt, amelyet az elmúlt húsz évben nyújtott Kazahsztán, a térség hosszabb távon is vezető és meghatározó állama. Kazahsztán az élő cáfolata annak a közkeletű felfogásnak, amely szerint világgazdasági válság lenne. Vannak a világnak olyan részei, amelyek válságban vannak, és vannak, amelyek nincsenek. Mi a világnak abból a részéből jöttünk, ahol válság van, abba a részébe, ahol nincs válság.”

– Orbán Viktor, 2012. május 4. Asztana, hivatalos látogatás Kazahsztánban

Nagy figyelmet szentelünk a népeinket összekötő történelmi és kulturális kapcsolatoknak. Lenyűgöz Kazahsztán fővárosa. Ez a város azt szimbolizálja, hogy az emberiség fejlődésének új szakaszába lépett. Most, amikor a világ nagy része válságban van, az Önök országa tovább halad előre.

– Orbán Viktor, 2012. május 4. Asztana, hivatalos látogatás Kazahsztánban

„A mostani látogatás a keleti nyitás politikájának újabb jelentős sikere, mert egy feltörekvő, a következő évtized egyik vezető gazdasági erejével sikerült stratégiai mélységű együttműködést kialakítani.”

– Orbán Viktor, 2012. május 4. Asztana, hivatalos látogatás Kazahsztánban

„Minden esély megvan a magyar–kazah kapcsolatok fejlesztésére, mert Kazahsztán stratégiai partnerként tekint Magyarországra, és a két országot közös gyökereik is összekötik.”

– Varga Mihály, 2014. január 28., Budapest

„Magyarország hidat jelenthet Kazahsztánnak nyugat felé, ahogyan az ázsiai ország is híd Magyarországnak kelet felé.”

– Martonyi János, 2014. január 28., Budapest

„A kazah miniszterelnök véleménye a világ átalakulásáról nagyon közel esik ahhoz, amit mi, magyarok gondolunk. (...) Kazahsztán elmúlt 15-20 évben elért eredményei fantasztikusak, világgazdasági és világpolitikai súlya, jelentősége évről évre nőni fog. (...) Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország kereskedelmi uniója fontos szereplője lesz a világgazdaságnak a következő évtizedekben. Magyarország ezt egy pozitív világgazdasági fejleménynek tekinti. Mi nem szeretnénk kimaradni ebből a lehetőségből. Magyarország a nyugati integrálódás munkáját elvégezte. Nyugati integráció és keleti nyitás együtt tehet bennünket sikeressé.”

– Orbán Viktor, 2014. június 3., Budapest, tárgyalás Karim Maszimov kazah miniszterelnökkel

„Kazahsztán hidat jelenthet Magyarországnak a közép-ázsiai térség felé, ahogyan Magyarország is a híd szerepét töltheti be Kazahsztán és Közép-Európa, illetve az EU között. (...) A mai világban nem lehet megengedni, hogy ne keressünk mindenhol barátokat, Magyarország és Kazahsztán pedig egymást a jövőben nemcsak stratégiai partnernek, hanem barátnak is tekintheti.”

– Kövér László, 2014. október 20., Budapest, megbeszélés Kabibulla Dzsakupovval, a kazah parlament elnökével

Kazahsztán a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa, az elmúlt húsz évben fantasztikus fejlődésen ment keresztül. Mi azt gondoljuk, hogy észszerű dolog mély együttműködést kialakítani Kazahsztánnal.

– Orbán Viktor, 2015. április 1., Asztana, hivatalos látogatás Karim Maszimov kazah kormányfőnél

„A magyar-kazah politikai kapcsolatok jelenleg sokkal erősebbek, mint a gazdaságiak, ami nagy probléma, mert mindenki fényes jövőt jósol Kazahsztánnak, Közép-Európa pedig az európai növekedés motorja lesz az elkövetkező években. Ezért szoros gazdasági együttműködésre van  szükség a két ország között.”

– Orbán Viktor, 2015. április 1., Asztana, magyar-kazah üzleti fórum

Nekünk nagyszerű érzés Kazahsztánba jönni. Bennünket az Európai Unióban ugyan politikailag egyenrangú félnek tekintenek, de származás szempontjából idegenek vagyunk. Ha Brüsszelbe megyünk, nekünk ott egy rokonunk sincs; kiderült Kazahsztánban, itt meg rokonaink vannak. Furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell mennie ahhoz, hogy otthon érezhesse magát.

– Orbán Viktor, 2015. április 1., Asztana, hivatalos látogatás Karim Maszimov kazah kormányfőnél

„Van a magyar fejben egy olyan gondolat, hogy a méret a legfontosabb, és ezért megyünk Kazahsztánba.”

– Orbán Viktor, 2016. január 22., Ljubljana, szlovén–magyar üzleti fórum

„Korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat (...) A türk tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikában. Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is.”

– Orbán Viktor, 2019. április 24., Csolpon-Ata, Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának VI. ülése

„Magyarország, amely Európa származását tekintve legkeletibb nyugati országa, ebben az új világrendszerben, ami most fejlődik ki, mi nem veszélyt, hanem lehetőséget látunk, és ezeket a lehetőségeket próbáljuk egyre erősebb kapcsolatok építésével kihasználni. Én gratuláltam az elnök úrnak ahhoz a változáshoz és reformhoz, amely most történik itt, Kazahsztánban. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a demokrácia nemcsak azt jelenti, hogy az emberek részt tudnak venni a választáson, és megadatik a lehetőség, hogy bevonódjanak a közös ügyek megvitatásába. A demokrácia a régi görög fölfogás szerint kormányzati formát is jelent, vagyis a véleményszabadságnak meg a részvételnek végül is egy hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie és kifejeződnie, és ezért van, hogy ma a világ legsikeresebb országai egyben a világ legstabilabb politikai rendszerű országai. És Kazahsztán élen járt az elmúlt években a stabilitás tekintetében. És úgy látom, hogy a mostani változások is nem gyengítik, hanem erősítik a stabilitást, és ez mindenképpen elismerést érdemel, amit én ki is fejeztem az elnök úrnak, és egyben Kazahsztán népének sok sikert kívánok a soron következő elnökválasztáshoz is.”

– Orbán Viktor, 2019. április 24., Nur-Szultan (korábban: Asztana)

„Elképesztő erejű és sebességű változások zajlanak a minket körülvevő világban, új világrend jött létre, és mint minden új helyzet, ez is nyertesekre és vesztesekre osztja a világ országait. Azok lehetnek nyertesek, akik kiállnak önmagukért, a nemzeti érdek érvényesítését tekintik iránytűnek, megőrzik kulturális, vallási és történelmi örökségüket, továbbá ragaszkodnak identitásukhoz (...) minket gyakran emlegetnek úgy, mint a legkeletibb nyugati vagy a legnyugatibb keleti nép. Korábban ezt ironikus éllel tették, de a világ mára megváltozott, új világrend jött létre, és a világgazdaság átalakulásának tempóját Keletről is diktálják, nemcsak Nyugatról”

– Szijjártó Péter, 2019. szeptember 19. a Türk Tanács budapesti irodájának megnyitóján

Szeretnék a kipcsakok nagy barátjának, Nazarbajev elnök úrnak is gratulálni a magas kitüntetéshez. A jelenlévők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok, sok magyarban van kipcsak vér, nekik van önkormányzatuk, és Nazarbajev elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek is, és minden évben küldünk is neki üzenetet, amikor a kipcsakok éves gyűlése van Magyarországon. Elnök úr, gratulálunk a magas kitüntetéséhez!

– Orbán Viktor, 2019. október 15., Baku, Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának VII. csúcstalálkozója

„A közép-ázsiai térség jelentős szereplője Kazahsztán, amely fontos szerepet vállal a terrorizmussal és a vallási extrémizmussal szembeni harcban. (...) Közép-Ázsia helyzete nagy hatással van Európa biztonságára, Kazahsztán stabilizáló szerepe ezért nagyon jelentős.”

– Szijjártó Péter, 2020. október 10., Budapest

Nyitókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök (balra) és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök találkozója Kazahsztán fővárosában, Nurszultanban, 2019. április 24-én - Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda