Mikor fagynak be Magyarország nagy tavai? Balaton és Velencei-tó jéghelyzet 2026
2026. január 7. 15:15
A 2026 eleji téli hidegfront hatására Magyarországon tartósan fagypont alatti hőmérsékletek uralkodnak, ami kedvez a nagy tavak befagyásának. A Balatonon és a Velencei-tavon már megkezdődött a jégképződés, ám a jég vastagsága még nem teszi lehetővé a biztonságos korcsolyázást.
Balaton: közelgő befagyás – mik az előrejelzések?
A Balatonon ritka jelenség a korcsolyázható jég kialakulása, ezért sokan várják, hogy a mostani hideg idő megteremtse-e ennek feltételeit. A korábbi évekhez képest, amikor a tó rendszerint januárban fagyott be, az utóbbi időben csak ritkán alakult ki tartós, vastag jégréteg. 2017 telén például körülbelül 30 centiméteres jég borította a tavat. 2026 elején a víz hőmérséklete már körülbelül 1 Celsius-fok, és az öblökben megjelent az első jég. Az előrejelzések szerint a következő napokban a hőmérséklet folyamatosan fagypont alá süllyed, és 5–10 centiméter vastag hóréteg telepszik a partokra. Ez elősegítheti, hogy a tó nyílt vizén összefüggő jégréteg alakuljon ki, azonban a friss hó miatt a jég még nem alkalmas sportolásra.
A meteorológiai szolgálat hangsúlyozza, hogy a korcsolyázáshoz nemcsak a hideg, hanem a hómentes jégfelület is elengedhetetlen, mert a hó rontja a jég minőségét.
Velencei-tó: jelenleg már befagyott, de vékony a jég és veszélyes
A Velencei-tó 2026 januárjának első napjaiban már teljesen befagyott. A tó felszínét január 2-án már jég borította, azonban
a jég vastagsága mindössze 3–4,5 centiméter között mozog, ami gyenge szerkezetű és nem alkalmas teherbírásra.
A vízügyi szakemberek szerint a jég vastagsága havazás és további hideg esetén valamelyest növekedhet, de jelenleg még nem biztonságos a rajta való tartózkodás. Emiatt a tó felügyeletét végzők arra figyelmeztetnek, hogy a jégre lépni tilos, és a látványt csak a partról érdemes élvezni, mivel a jég alatt gyenge részek lehetnek.
Más tavak és hivatalos figyelmeztetések – légy óvatos!
A többnapos fagy a kisebb, sekély tavakon is vékony jégrétegeket eredményezett több megyében, például a Tisza-tavi vagy a Heves megyei tavakon. Ezeken a helyeken a jég vastagsága még nem éri el a biztonságosnak tekintett 8–10 centimétert, ezért
a szakemberek mindenkit arra figyelmeztetnek, hogy a jégre lépni életveszélyes.
Csak azokon a vízfelületeken szabad tartózkodni a jégen, ahol azt a kezelő hatóság engedélyezi és megfelelő jelzésekkel biztosítja. Az Országos Katasztrófavédelem külön kiemeli, hogy a folyókon és sodrásos szakaszokon a jégvastagság egyenetlen lehet, ezért fokozottan veszélyes a jégen való tartózkodás.
A katasztrófavédelem ajánlásai szerint csak a kijelölt és biztonságosnak minősített területeken szabad a jégre lépni. A vékony, fehér vagy porózus jég sosem terhelhető.
Ha valaki mégis beszakad, a legfontosabb, hogy feküdjön hasra és kússzon vissza a partra a jég felszínén.
Baleset esetén a 112-es segélyhívón kell segítséget kérni, és a mentést csak úgy szabad megkísérelni, hogy közben ne veszélyeztessük saját magunkat.
Képek forrása: pexels.com