A középhőmérséklet országosan 12,23 Celsius-fok volt, ezzel 2023 a legmelegebb év lett a 20. század kezdete óta.

Az előttünk álló éjszaka során tehát érkezik ez az érintő hidegfront, ebből csak nagyon kevés helyen számíthatunk hószállingózásra, legnagyobb eséllyel az északkeleti határnál, és a front nyomában egyre nagyobb területen élénkül majd meg az északi szél, a Bakonyban erős, sőt viharos széllökések is lehetnek. Majd aztán hajnaltól már a Zemplén térségében is lehetnek 60 km/óra körüli széllökések. -3 és -10 fok közé csökken a hőmérséklet reggelre. Pénteken napközben a Duna-Tisza közén, valamint a Tisza vonalának tágabb térségében lehetnek erősebben felhős körzetek, ott kevés helyen szállingózhat a hó. 

Az elmúlt napokban tombolt a bóra az Adriánál. Ez egy helyi szél, ami akkor alakul ki, amikor nagy légnyomáskülönbség alakul ki a szárazföldi területek, valamint a tenger között. Igen érdekes jelenséget mutatunk ezen a műholdanimáción mégpedig azt, hogy a vastag, zárt frontális felhőzetet mintha elvágták volna az Adriánál. A tengerparton szikrázóan napos volt az idő, attól keletre viszont borult volt az ég.

Az RTL időjárás-jelentése.

Az idei tél eddigi leghidegebb reggelére ébredhettünk szerda reggel. Zord idő volt, sokfelé az országban -10 fok alatti hőmérsékletet is mérhettünk. A leghidegebb szokás szerint Zabarban volt, ott -14,1 fokot mutatott a hőmérő. Tovább folytatódik a hideg téli időjárás – részletek az RTL időjárás-jelentésében.

Ismét csípős éjszaka elé nézünk, most már kiderült az égbolt, a kontinens nagy részén is már nyugat felől egyre inkább a napsütésé a főszerep, réteg felhők képződnek, tehát ködös a táj.  

Folytatódik a hűvös idő, bár a mostani időjárás messze elmarad a valóban kemény magyar telektől. Mutatjuk, hol számíthatnak igazán nagyon hidegre!

Hétfőn a Kárpát-medencét elöntötte északról a hideg levegő, mínuszokra ébredtünk, és napközben is sokfelé fagypont alatt volt a csúcshőmérséklet. Bár a viharos északi szél miatt sokfelé még hidegebbnek éreztük a levegőt, nem volt annyira hideg, mint az 1986-87-es télen, akkor ugyanis január 10-ére óriási hóvihar zúdult Magyarországra. Több méter magas hótorlaszok voltak Budapesten, az utakon, az autópályát lezárták, iskolába sem lehetett menni. Éjjel mindenhol fagyni fog, mínusz 4-15 fok között lesz a minimum hőmérséklet, az északkeleti völgyekben mérhetik majd a mínusz 10 fok alatti minimumokat.

Fagyosak az éjszakák, illetve a nappalok is, és ez egész héten így marad, Hétfőn éjszaka nagyon erős lesz a lehűlés, mínusz 15 fok is lehet, de elsősorban az észak-keleti völgyekben. Plusz három és mínusz 3 fok között lesz majd a maximum hőmérséklet kedden.

Ezekben az órákban érkezik meg fölénk északról a sarkvidéki eredetű hideg légtömeg, úgyhogy éppen a csapadék vált, esőből hóba. Most éjjel mínusz 1,  és mínusz 8 fok között lesz a minimum hőmérséklet. Közben az északi szél is nagyon erős, a Dunántúl nyugati részén, északkeleten viharos erejű lökései is lehetnek, és ez napközben is jellemző lesz, a csúcs hőmérséklet csupán egy, és mínusz négy fok között várható.

Két irányból áramlik be a hideg, északnyugat, illetve északkelet felől: ezeken a tájakon már napközben csökken a hőmérséklet, de délkeleten még marad az enyhe idő. Aztán hétfőre elárasztja a fagyos légtömeg a Kárpát-medence teljes egészét, és még számíthatunk csapadékra, ekkor már mindenütt hóra ott, ahol esik.

Markáns változásban van időjárásunk: elérte hazánkat az a mediterrán ciklon, amelyből ma sokfelé esett már most is az eső. Ennek a ciklonnak a hátoldalán hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztja el térségünket. Ez a hideg légtömeg közvetlenül a Kárpát-medencébe nem tud beáramlani a domborzati akadály miatt, amit Kárpátoknak hívnak. Viszont a „kiskaput” két irányból megtalálja ez a hideg légtömeg egy idő után. Az egyik ilyen „kiskapu” a Dévényi-kapu, amely tőlünk északnyugatra található, nem messze Pozsonytól; a másik pedig a Vereckei-hágó, amelyet a honfoglalás miatt sokan ismernek – de nemcsak a magyar történelem egyik legmeghatározóbb földrajzi helyszíne, hanem például a Kárpát-medence légkörében is gyakran van meghatározó szerepe.

Nem biztos, hogy a mai nap kedvezni fog a szabadtéri programoknak.

A sok éves átlagnál 10-12 fokkal van melegebb országszerte. Január elején körülbelül három-négy fok lenne a maximumhőmérséklet a sok éves átlag alapján, ezzel szemben az elmúlt egy-két hétben azt tapasztalhatjuk, hogy országszerte 10 fok fölött mérhetjük napközben a csúcsértékeket. A nagy felmelegedés azonban nem várja meg a tavaszt. Vasárnap visszatér a télies időjárás. 

Itt van az a mediterrán ciklon, amely az egész hétvége időjárását meghatározza. Hatására éjszaka tovább növekszik a felhőzet. Délnyugatról észak, északkelet felé haladva egyre több felé számíthatunk már eső kialakulására. 

Nem sokáig élt a tavalyi drávaszabolcsi rekord, mert Bátán csütörtökön melegebb volt.

Az előttünk álló éjszakán nem is kell fagyra számítani. -1 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet, és az idő előrehaladtával egyre kisebb eséllyel számíthatunk csapadékra. A nappali hőmérséklet továbbra sem idézi a januárt, 7 és 13 fok közé melegszik fel a levegő kora délutánra. 

Skandináviában rég nem látott zimankós tél tombol. Svédországban egészen elképesztő mélységekbe, -43,6 fokig süllyedt a hőmérséklet. Ilyen hidegre arrafelé már 25 éve nem volt példa. Vannak, akik kétségbe vonhatják a légkör melegedését, de ez továbbra is így van. Klímaspirál animáción mutatjuk, hogy a globális hőmérséklet hogyan emelkedik havi bontásban az átlagoshoz képest. Az átlagos, vagyis a referenciaidőszak pedig az 1951-1980 közötti időszak, ez a zöld görbével van jelölve. És jól látható módon tehát folyamatosan emelkedik a hőmérséklet, főleg a 2000-es évektől egyre jobban. Az emberi tevékenységnek köszönhetően ugyanis felgyorsult a légkör melegedése.

A tavasz és a tél váltja egymást a napokban.

Az RTL időjárás-jelentése.

Szerdán országszerte folytatódott a tavaszias időjárás. Nagy területen 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A délnyugati országrészben volt a legmelegebb, ott csaknem 16 fok volt napközben. A soron következő éjszaka továbbra is enyhe időt tartogat. A januári tavasz a következő napokban is folytatódik – hogy mikor fordul téliesre az idő, kiderül az RTL időjárás-jelentéséből. 

A folytatás nálunk most egy enyhe éjszakát tartogat, a tegnapi éjszakához nagyon hasonló hőfokokkal. Általában fagymentes lesz majd a hajnal. És ismételten nagy területen terjeszkedik majd a köd. 

Nem pont így képzeli az ember a téli időjárást.

Amíg a kontinens döntő részén enyhe idővel indult az új év, addig Skandináviában meglehetősen kemény mínuszok vannak. Arrafelé egyre zordabbá válik az időjárás. Az eddigi tél leghidegebb napjára ébredhettek az ott élők. Január 2-én három állomáson is mínusz negyven fok alá süllyedt a hőmérséklet Svédországban, de mínusz 42 fokot is mértek, ami azért még arrafelé is szokatlanul hidegnek számít. 

A kontinens túlnyomó részén ugyan enyhe az idő, de Skandinávia egyre nagyobb részén kemény télire fordul az időjárás: Finnországban például -30 fok alatti minimumokat is mérnek. Nálunk azonban egyáltalán nem ez lesz a jellemző: kedden melegfront érkezik, legközelebb hétvégén fordulhat télire az idő.

Hidegfronttal zárult az óév és hidegfronttal nyitott az újév – ugyanarról a hidegfrontról van szó, amely vasárnap késő este érte el nyugat felől az országot, és hétfőn hajnalban, délelőtt vonult át fölöttünk többfelé esőt, záport okozva.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. szolgáltatja ezután az időjárási adatokat, a Facebookon reggel fél hétkor már az új néven adták az első előrejelzést.

Az előttünk álló éjszaka során is egyre többfelé lehet majd eső, zápor. Éjszakára 2 és 8 fok közé csökken a hőmérséklet. Hétfőn 4 és 11 fok közé emelkedik a hőmérséklet kora délutánra. Az új év első napjai inkább változékony időt tartogatnak.

Szeptemberben a hónap elején gyakorlatilag a kontinens döntő részén alig volt felhő az égen, erről láthatunk is már egy műholdanimációt. Szeptemberben kifejezetten meleg volt az idő, nem kapcsolt kisebb fokozatba a nyári idő, a hónap középhőmérséklete megfelelt egy átlagos júniusinak. A napi legmagasabb hőmérséklet pedig 35 foknak adódott, amelyet Kiskunfélegyházán mértek. Októberben sem fázhattunk, ekkor ugyanis 20-án a 30 fokot is elérte a hőmérséklet az Alföldön.

Az előttünk álló is éjszaka ismét terjeszkedik a köd, illetve a rétegfelhőzet, hajnalban ezek az ország legnagyobb részét már beborítják. A fagypont alatti vidékeken ónos szitálás nem kizárt. Vasárnap napközben fokozatosan zsugorodik a köd, de főként az Északi-középhegységben, illetve a Nyugat-Dunántúlon lehetnek olyan helyek, ahol egész nap meg is maradhat. Végül egy hidegfront érkezik szilveszteri éjszakáján. 

Folytatjuk a visszatekintést. Idén nyáron a tavalyihoz képest jóval többi zivatar volt az országban: többek között a főváros térségében is gyakran találkoztunk magasra törő gomolyfelhőkkel, amelyekből záporok, zivatarok alakultak ki.

Az RTL időjárás-jelentése.

A kifejezetten enyhe és csapadékos telet követően március is enyhe és csapadékos idővel vette kezdetét. A hónap végén hidegbetörés érkezett, áprilisban hózáporok alakultak ki a Balatonnál. Aztán jött a zivataros szezon, május végén pedig egy hőségnap is előfordult, ami 30 fokot is hozott. További részletek az RTL időjárás-jelentésében. 

A napos területeken ismét pólós időre lehet számítani.

Az éjszakai órákban a keményebb mínuszok egyelőre elkerülik a Kárpát-medencét. Legenyhébb a hajnal a Dél-Dunántúlon lesz, ahol lengedezni fog a szél, ott 5-6 fok valószínű és gyenge mínuszok is csupán kisebb körzetekben alakulhatnak ki, elsősorban az északi szélvédett völgyekben. Nagy területen számíthatunk holnap reggelre sűrű köd kialakulására. Ez alól kivétel a Balatontól délre fekvő körzetek.

A mostanihoz nagyon hasonló, tavasziasan enyhe idővel indítottuk 2023-at. Január elején számos hőmérsékleti rekord is született, és összességében az egész január a második legmelegebb lett a 20. század kezdete óta. Ebben az enyhe időben örülhettünk, hogy kevesebbet kellett fűtenünk, ezért jó is volt a levegő minősége, amit a csapadékos időjárás is biztosított. Hiszen rendkívül csapadékban gazdag volt az egész hónap, országszerte a sok éves átlag kettőszöröse zúdult le. Ezt a csapadékos és enyhe januárt egy szeles és enyhe február követte.

Eláruljuk, milyen meglepően magasra mehet fel a hőmérséklet.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság előrejelzése szerint a karácsonyi árhullám csütörtökön éri el tetőpontját Budapestnél 700 centiméter körüli vízállással. Szerda éjjel rengetegen voltak a lezárt rakpartokon és a belvárosi hidak környékén, hogy megnézzék milyen szép látványt nyújt az áradó Duna. A fenti képre kattintva az rtl.hu képeit nézheti meg az olvasó a dunai ár éjszakai vonulásáról és a már-már bulihangulatról, ami a partokon uralkodott.

Az időjárás tudomást sem vesz arról, hogy ilyenkor mi az átlagos: a hőmérséklet csúcsértéke a napos tájakon egyes helyeken ismét megközelítette a 15 fokot. Viszont a ködös tájakon csupán 2-7 fok közötti maximumokra számíthatunk általában.

Az elmúlt években kifejezetten enyhe karácsonyokat tudhatunk magunk mögött – ez most sincsen másképpen.Kedden több mint 9 volt melegebb országosan az ilyenkor szokásoshoz képest, de voltak olyan helyek az országban, ahol 15 fokkal mértek magasabb hőmérsékletet, mint ami ilyenkor szokásos. Eltér az átlagostól az elmúlt nagyjából egy hónap csapadékmennyisége is, amely egyes helyeken 70-100 mm-rel haladta meg az ilyenkor szokásosat. Nem véletlen, hogy folyóinkon árhullámok vonulnak végig. A tegnapi előrejelzések alapján pénteken már megnyithatták volna a rakpartokat, azonban az előrejelzéseket nehezíti az, hogy a vártnál több a víz több Dunába ömlő folyóben például a Vágban is, emiatt az árhullám tetőzése, de főleg a lefolyása tolódhat időben. Jó hír viszont, hogy érdemi csapadékra az előttünk álló néhány nap során nem számítunk. 

Nem marad el a tél.

Szárazabb idő vár ránk. A folytatásban a soron következő éjszaka bár érkezik egy hidegfront, ez is csak érinti az országot, így különösebb változást nem hoz időjárásunkba. 

Akár fehér lesz a karácsony, akár nem, érdemes megismerni a vermonti földművest, akinek a világ az első igazán tökéletes hópehelyfotókat köszönheti. Wilson Bentley több ezer hópelyhet fényképezett le élete során, eltökélt munkássága nagyban gazdagította kora tudományát. Mint az a fentebb lapozható, százképes galériánkból is megtapasztalható: a hópelyhek változatossága igazán fantasztikus.

Lassan már kezd megszokottá válni, hogy tavaszias időjárásban ünnepelhetjük a karácsonyt, hiszen az elmúlt napokban is, a bő egy hétben alig volt olyan, hogy az ország bármelyik pontján ne emelkedett volna 10 fok fölé a hőmérséklet és bár országos napi melegrekord nem született, azért az ünnepek alatt sem maradtunk rekordok nélkül, hiszen például hétfőn fővárosi melegrekord született. Budapest Újpesten 13,9 tized fokig kúszott a hőmérséklet, amely egészen pontosan két tizeddel haladta meg a korábbi rekordot. 

Tavaszias karácsony, árvízzel.

Holnap napközben az ország nagy részén változóan felhős idő várható többórás napsütéssel, a köd szinte mindenütt feloszlik. Ismét lehetnek 15 fok fölötti csúcsértékek. 

Ez a karácsony is hómentes az ország túlnyomó részén: hétfő reggel például mértek 10 fok fölötti hőmérsékletet a délnyugati, de az északi országrészben is, és a délutáni órákban 15 fok fölé is emelkedett a hőmérséklet. A következő napokban is folytatódik az enyhe idő nemcsak nálunk, hanem a kontinens túlnyomó részén is. További részletek az RTL időjárás-jelentésében. 

Hazánkban is teljesen fagymentes lesz az éjszaka, nyolc és négy fok között lesz a minimum hőmérséklet, miközben továbbra is erős a délnyugati szél. Napközben is megmarad ez az erős déli, délnyugati szél, és marad a meleg, a 8-14 fokos csúcsérték.

Budapesten 2002-ben volt utoljára fehér a karácsony, 1981-ben volt utoljára, hogy országszerte nagyobb hóréteg alakult ki.