Kiderült: ez áll valójában a Nemzeti Konzultáció kérdései mögött
2023. november 18. 19:23
Több olyan kérdés szerepel a Nemzeti Konzultációban, amely ügyekben a magyar kormánynak vétójoga van az Európai Tanácsban. Több kérdésben pedig uniós ajánlásokat tálalnak uniós döntésként, más sérelmezett ügyekben a kormány saját hatáskörben dönthet. Orbán Viktor az unió vezetése elleni akciósorozat első lépésének nevezte a konzultációt. A DK szerint a miniszterelnök minden olyan döntést megszavaz a tanácsban, amely ellen itthon kampányt folytat.
A kormány pénteken kiadott konzultációs ívén azt írják: erősödnek azok a hangok, amelyek Ukrajna teljes jogú uniós tagságát szorgalmazzák.
Ez valójában egy hosszú jogi folyamat, amelyben Ukrajnának rendeznie kell egyebek mellett azokat a kisebbségi jogi kérdéseket, amelyeket a magyar kormány is elvár.
A kérdőív szerint a rezsicsökkentést is eltöröltetnék. Itt valójában arról van szó, hogy az Európai Bizottság éves országjelentésében azt ajánlják, hogy
az intézkedések célzottan a kiszolgáltatott helyzetű háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, és költségvetési szempontból megfizethetők legyenek.
Így látják teljesíthetőnek azokat a költségvetési célokat, amiket a magyar kormány maga vállalt.
Ugyanez a helyzet a kamatstoppal is, míg a különadókat azért kifogásolják, mert azok torzítják az unión belüli piaci versenyt.
Ezek ajánlások, és egyik uniós testület sem kötelezheti ezek bevezetésére Magyarországot.
A kérdések között a gyermekvédelminek nevezett törvény kötelező eltörlése is szerepel. Itt az Európai Bizottság azt a passzust támadta meg bíróságon, amely szerintük korlátozza a tartalomgyártók munkáját.
Bár a kérdésekben következetesen csak Brüsszelre hivatkoznak, az Európai Unió döntéshozatalában három, egymástól független testület, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács vesz részt.
A döntéshozatalban annak a Tanácsnak a szerepe a legerősebb, amelyben a legfontosabb kérdésekben minden tagállam vezetőjének, így Orbán Viktornak is vétójoga van.