Vizsgálták a magyar demokráciát

A vitát a tanács politikai bizottságának elnöke, a svéd szocialista Björn Von Sidow vezette fel. Beszédében megemlítette, hogy Magyarország alapvető szerepet játszott a Berlini Fal lebontásában. A tavalyi választási eredmények kapcsán azt mondta: a jelenlegi kormányzó-pártszövetség által szerzett kétharmados parlamenti többség nem jelenti azt, hogy reprezentálják az egész lakosságot.

Björn Von Sidow többször is úgy fogalmazott, hogy a demokráciákban döntő fontosságú fékek és ellensúlyok meggyengültek Magyarországon. Mint mondta: számtalan törvényt változtatott meg a kormány, közben pedig egyre több bírálat érte. Szóba hozta példaként az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését valamint a kilenc évre szóló kinevezéseket vezető tisztségviselők esetében. A médiatörvény kapcsán a szólásszabadság korlátozásáról beszélt. A szocialista politikus szerint mindezek komoly kérdéseket vetnek fel a magyarországi demokrácia helyzetével kapcsolatban. A svéd politikus szerint az Európa Tanácsnak lehetősége és kötelessége is vizsgálni (monitorozni) Magyarországot.

A második hozzászóló Andreas Gross volt. A svájci politikus többször úgy fogalmazott, hogy Magyarországon totalitárius tendenciák figyelhetők meg, és a kormányzó erők rosszul használják a kétharmados hatalmukat. Gross bírálta az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését, a közalkalmazottak elbocsátását megkönnyítő törvényt, valamint a magánnyugdíj-pénztári befizetések elvételét.

A brit Lord Tim Boswell azt mondta, hogy Magyarország kötelessége világos választ adni az aggodalmakra. A moldovai Grigore Petrenco úgy fogalmazott, hogy ami Magyarországon történik, az nem egyedülálló Európában. Krisztosz Purguridesz kijelentette, hogy nincs veszélyben Magyarországon a szólásszabadság, amit minden demokrácia ésszerű korlátok között tart, és a magyar médiatörvény is ezt teszi.

A litván Egidijusz Varejkisz hangsúlyozta: rosszul döntene az Európa Tanács, ha ítélkezne a magyar demokrácia felett. A fideszes Braun Márton szólt az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti levélváltásról a médiatörvény ügyében. A politikus szerint csupán technikai kérdésekről van szó a kifogásolt részeknél. Vajkay Imre, a KDNP politikusa főleg az előző, szociálliberális kormányt bírálta. Mint mondta: a jelenlegi kormány az elmúlt fél évben mindent elkövetett, hogy Magyarország Európa része legyen. A Jobbik képviselője, Gaudi-Nagy Tamás azt kérdezte:"Mit csinált az Európa Tanács a szociálliberális kormány nyolc éve alatt, amikor sorozatos megsértették a szabadságjogokat".

Kalmár Ferenc, a KDNP delegáltja a rómaiak mondását idézve azt kérdezte a vita kapcsán, hogy "kinek az érdeke ez?" A fideszes Gruber Attila felhívta a figyelmet a Magyarországot sújtó gazdasági válságra, és azt mondta: akik kifogásolják az alkotmánymódosítást, ne feledjék, hogy az eddig Sztálin műve volt. A szintén fideszes Székyné Sztrémi Melinda tagadta, hogy a médiatörvény korlátozná a szólásszabadságot. Mint mondta: a magyar kormány nyitott a párbeszédre.

A másfél órás vita végén szólalt meg az erdélyi magyar politikus, Frunda György, aki azt mondta: Magyarországon stabil, jól működő demokrácia van, és aki bírálja a jelenlegi kormányt, az legyen tisztában az előző, baloldali kormány "súlyos hibáival is". A felszólalások végén a levezető elnök közölte: a mostani vita nem azért volt, hogy nyilatkozatot fogalmazzon meg a testület.

Forrás: webtv.coe.int / Független Hírügynökség