Klímavédelmi erőfeszítések hónapról hónapra

JANUÁR

Az ENSZ Kormányközi Éghajlat-változási Testülete (IPCC) elismerte, hogy a mérföldkőnek tekintett 2007-es jelentésében hibát követett el. Azt állították ugyanis, hogy a globális felmelegedés következtében 2035-re megolvadnak a Himalája gleccserei. A jelentés független felülvizsgálata során azonban kiderült, hogy az IPCC megállapításainak nem volt tudományos alapja, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a globális felmelegedés prognózisának komolysága nem vonható kétségbe.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásával az amerikai kormány példát akar mutatni a klímavédelemben - jelentette be Barack Obama. A Fehér Ház számítása szerint több mint 10 milliárd dollár megtakarítás érhető el azzal, hogy a kormányzati ügynökségek, szervezetek működtetésében egyre nagyobb szerepet fog kapni a nap-, szél- és geotermikus energia.

Kiderült, hogy Ausztráliában a most véget ért évtized volt a legmelegebb az elmúlt 100 évben, amióta részletes időjárási adatrögzítés létezik. A 2009-es év pedig a második legmelegebb volt 1910 óta. Az évi középhőmérséklet csaknem 1 teljes Celsius fokkal volt magasabb, mint az 1910 óta mért átlag.

Január 14-én egy perccel hátrébb állították az 1947-ben megalkotott Végítélet Óráját. Az óra azt hivatott jelezni, hogy mennyire közel van az emberiség a nukleáris vagy a környezeti katasztrófához, vagyis az éjfélhez. A Végítélet Órája szerint jelenleg hat perc van éjfélig.

A decemberi koppenhágai klímacsúcs kudarca után az éghajlatváltozás elleni harc is főszerepet kapott a január 27-én kezdődött davosi Világgazdasági Fórumom, ahol harminc ország állam- és kormányfője tanácskozott. A csúcstalálkozón megállapították, hogy a vállalatok gazdasági sikere egyre inkább múlik a környezettudatosságukon.

FEBRUÁR

A globális felmelegedés hatására felgyorsult a fák növekedése - derül ki a marylandi Smithsonian környezetvédelmi kutatóközpont februárban nyilvánosságra hozott tanulmányból. A kutatás szerint egyebek között az emelkedő hőmérséklet, a tenyészidő meghosszabbodása és az atmoszférában lévő széndioxid-mennyiség megnövekedése segíti a gyorsabb növekedést.

A 2009-es ENSZ-klímakonferenciának otthont adó Dánia lakói kevésbé tartanak a globális felmelegedéstől, mint két évvel korábban. A Gallup Intézet februári felmérése szerint a megkérdezetteknek csak 60 százaléka aggódik az éghajlatváltozás következményei miatt, míg 2008-ban ez az adat 75 százalékos volt.

AZ ENSZ szerint nem elegendőek az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére eddig tett nemzeti vállalások a 2 Celsius fokos felmelegedési cél tartásához. A világszervezet Környezetvédelmi Programjának februári jelentése figyelmeztetett: a Koppenhágai Egyezmény aláírói közül eddig csak 60 ország tett konkrét vállalást, ami nem elegendő a kibocsátás csökkentéséhez.

MÁRCIUS

Tizenkétezer műanyag palackból készült katamarán indult útnak március 21-én, hogy a Csendes-óceánt átszelve a világ óceánjainak szennyezettségére hívja fel a figyelmet. A brit környezetvédő és kalandor David de Rotshchild és a hatfős legénység 11 ezer tengeri mérföldet utazott San Franciscóból Sydneybe. A 12 ezer használt vizes palackot széndioxiddal töltötték meg, a katamaránt pedig napelemek és szélturbinák hajtották.

Minden eddiginél több, összesen 125 ország csatlakozott március 28-án a Föld Órája akcióhoz. A világ legmagasabb épületei és más nevezetességei is sötétségbe borultak, hogy egy órán keresztül figyelmeztessék a Föld lakóit a klímaváltozás veszélyére. Az akcióhoz csatlakozott több ország a legnagyobb szennyezők közül, így Kína és India is részt vett a villanyoltásban.

ÁPRILIS

Sikeresen felbocsátották április 8-án az Európai Űrügynökség (ESA) Cryosat-2 nevű szondáját, amelynek feladata, hogy az arktiszi és az antarktiszi, valamint a grönlandi tengeri és szárazföldi jégtakaró vizsgálatával adatokat szolgáltasson a klímaváltozásra. A szonda egy új radartechnikát alkalmazva méri a sarkkörök jégtakarójának vastagságát, és értékeli a sarkköri jég térfogatát.

2009-ben minden eddiginél jobban csökkent az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása Európában - derült ki egy áprilisi elemzésből, ami a gazdasági válságot tette meg ennek legfőbb felelőseként. Az adatok szerint több mint 11 százalékkal esett vissza az üvegházhatású gázok kibocsátása a 2008-as évhez képest.

Az osztrák gleccserek csaknem kilencven százaléka összezsugorodott. Van, amelyik 46 méterrel lett kisebb - közölte áprilisban az Ausztriai Alpesi Társaság (ÖAV). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az Ausztriában található 96 gleccserből 85 kisebb lett. A változások egyértelműen a klímaváltozás miatt történtek: a 2008-2009-es téli időszakban a hőmérséklet 0,2 Celsius fokkal volt több az átlagnál.

MÁJUS

A közép-olaszországi Teramo polgármestere megtiltotta a beosztottjainak, hogy a munkahelyükre autóval menjenek. A város vezetője azt mondta munkatársainak: járjanak biciklivel, hogy így küzdjenek a klímaváltozás ellen. Maurizio Brucchi egyébként egyike azon európai polgármestereknek, akik aláírtak egy egyezséget, miszerint 2020-ig 20 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátást a városukban.

A felmelegedés okozta olvadás miatt szétrepedt a jégtakaró az Uganda nyugati részén emelkedő Rwenzori-hegység Margherita-csúcsán. A gleccser az ötvenes években még 10 négyzetkilométeren terült el, ám a klímaváltozás miatt ma már alig 2,5 négyzetkilométert borít jégtakaró.

JÚNIUS

Kilövését követően felrobbant az a dél-koreai rakéta, amely egy olyan műholdat szállított volna az űrbe, amelynek segítségével a klímaváltozást figyelték volna meg. Szöul egy tavaly augusztusi sikertelen kísérlet után, másodszor próbált meg műholdat fellőni a világűrbe.

Nagy-Britannia 2030-ra nullára csökkentheti szén-dioxid-kibocsátását - közölte a Center for Alternative Technology júniusi jelentésében, ami szerint a közlekedés és szállítás területén lehetne a legnagyobb csökkenést elérni, de felére lehetne csökkenteni a hő- és villamosenergia-fogyasztást is.

JÚLIUS

53 évvel azután, hogy először beszélt az ENSZ-ben, II. Erzsébet július 7-én ismét felszólalt a világszervezet központjában, ahol korunk új kihívásai között egyebek mellett a klímaváltozást említette. „Amikor a jövő nemzedékei felidézik a mi tevékenységünket, sok mindent ódivatúnak fognak nevezni. De én azt remélem, hogy amikor megítélnek minket, ki fogjuk állni az idők próbáját” - fogalmazott a királynő.

A termés több mint húsz százaléka ment tönkre az elmúlt csaknem 40 év legtartósabb aszálya miatt Oroszország 14 régiójában - derült ki júliusban, amikor Grúziában a meteorológiai intézet fennállása óta nem mértek ekkora hőséget. A minden eddigi rekordot felülmúló hőség miatt Oroszország középső területein kilencmillió hektáron ment tönkre a vetés.

AUGUSZTUS

Az aszály miatti kétségbeesésükben egy több évszázados babonával éltek augusztusban a bangladesi gazdák: békákat házasítottak össze, hogy ennek révén siettessék a monszunt, vagyis az esőt. Az ázsiai országban évtizedek óta nem volt olyan szárazság, mint ezen a nyáron. A szakértők szerint Banglades a világ egyik olyan országa, amelyet az éghajlat drámai átalakulásának folyamata a legérzékenyebben sújt.

OKTÓBER

A globális klímaváltozás és a katasztrofális pakisztáni árvizek miatt aggódik Oszama bin Laden - ez derült ki a terroristavezér októberi üzenetéből. „A klímaváltozásnak sokkal, sokkal több áldozata van, mint a háborúknak” - közölte bin Laden, aki a pakisztáni árvizekről úgy nyilatkozott: lehetetlen leírni a tragédiát, mert olyan nagyságrendű.

NOVEMBER

November 29-én megnyílt az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája a mexikói Cancúnban. A kéthetes megbeszélésre a világ mintegy 200 országának vezetőjét várták, ám jóval kisebb felhajtással, mint az egy évvel korábbi, kudarccal végződött koppenhágai konferenciára. A tárgyalások legfőbb célja, hogy előrelépést érjenek el a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv ügyében.

DECEMBER

Elégtelennek nevezte a világ klímaváltozás elleni lépéseit december elején Ban Ki-Mun, aki arra sürgette az országok vezetőit, hogy jelenjenek meg az éghajlat-változási konferencián. „Komolyan aggódom, hogy elégtelenek az eddigi erőfeszítéseink, és hogy a bizonyítékok és a sok évnyi egyeztetések ellenére még mindig nem nőttünk fel a kihíváshoz” - fogalmazott az ENSZ-főtitkár.

Hosszú egyeztetések után december 11-én megállapodás született a mexikói Cancúnban tartott klímakonferencián arról, hogy a résztvevő országok milyen célkitűzéseknek tesznek majd eleget a jövőben. Döntöttek arról, hogy a fejlett államok 2020-ig az 1990-es szinthez képest 25-40 százalékkal csökkentik az üvegházhatást növelő gázok kibocsátását, és az ipari forradalom előtti szinthez képest legfeljebb 2 Celsius fokkal lehet magasabb a Föld átlaghőmérséklete. Emellett a résztvevők abban is megegyeztek, hogy segítik a fejlődő államokat klímavédelmi erőfeszítéseikben.

Forrás: Független Hírügynökség