Idén tavasszal francia tudósok olyasvalamit találtak Lotaringia elhagyatott szénbányáiban, amit egészen mostanáig mindenki lehetetlen mítosznak tartott. Hidrogénlelőhelyet. Méghozzá olyat, ahol óriási mennyiségben rejtőzhet a klímaváltozás elleni harc egyik leghatékonyabb fegyverének tartott gáz, ez pedig mindent teljesen megváltoztathat. A felfedezés jelentőségére azonban csak az év vége felé kezdtek felfigyelni. 

Gázelnyomó-szerekkel etetnék őket. 

A műholdaknak hála nem csak az időjárás előrejelzések válnak pontosabbá, de arról is tisztább képet kapunk, milyen mértékben változtatjuk meg magunk körül a világot. A NASA friss tanulmányából kiderül, befolyásunkat nem szabad lebecsülni, hiszen hamarosan akár az amazonasi esőerdőket is kiszáríthatjuk, aminek katasztrofális következményei lehetnek.

Kovács Erik klímakutató szerint a klímaváltozás hatásait csak akkor mérsékelhetjük, ha csökkentjük a károsanyag-kibocsátást.

Az Egyensúly Intézet elemzése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 2050-ig komoly próbatétel elé állítja az országot.

A leálló légiközlekedés, a szinte megszűnő turizmus és akadozó áruszállítás ugyan komoly gazdasági károkat okoz, de zöld civilek szerint esélyt is jelent, hogy változtassunk néhány dolgon. Gazdasági elemzők viszont arra számítanak, hogy a vírus elmúltával rekordgyorsasággal nő majd újra a klímaváltozást okozó gázok kibocsátása.

Aggasztó sebességgel tűnt el a szalagcímekből és az első oldalakról a szombaton véget ért párizsi klímacsúcs, pedig politikusok, diplomaták és tudósok is áttörésről, történelmi megállapodásról beszélnek. 25, 50 vagy 100 év múlva tudhatjuk meg, hogy valóban sikerült-e megóvni a világot a globális felmelegedéstől. A feladvány egyik oldala: két fokkal vagy többel melegszik-e fel a Föld, a másik oldal az, hogy mire vagyunk képesek ezért a legfeljebb két fokért mi valamennyien, most már jó hétmilliárdan. A tehetős országok vállalják, hogy az úgynevezett fejlődő országoknak évente legalább 100 milliárd dollárnyi támogatást fizetnek.

Dr. Miskolczi Ferenc kandidátussal sikerült interjút készítenünk. Nagy forma, a NASA-nál, Hamptonban, a Langley Research Centerben is dolgozott, ott is azt tette, amihez ért: a légkört elemezte. Csakhogy tudományos fokozatai lehetővé tették, hogy olyan elméletet alakítson ki, amely szerint nem létezik és soha nem is létezett üvegházhatás.

Dr. Miskolczi Ferenc kandidátussal sikerült interjút készítenünk. A NASA-nál, Hamptonban, a Langley Research Centerben is dolgozott, ott is azt tette, amihez ért: a légkört elemezte. Csakhogy tudományos fokozatai lehetővé tették, hogy olyan elméletet alakítson ki, amely szerint nem létezik és soha nem is létezett üvegházhatás. Polgár Géza riportja.