Válságban a hazai egészségturizmus

Sok külföldi beteg érkezik műtétre a gyulai Pándy Kálmán megyei kórházba. Legtöbben Romániából.

„A fizetős járóbeteg vizsgálatok száma meglehetősen magas volt, megközelítette a 900-at. Ez most a ritkább. Az elmúlt két évben majd harmadával kevesebb külföldi kezeltette magát Magyarországon” – mondta Dr. Kovács József, a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház főigazgató-főorvosa.

Egyágyas szobába kerülnek a Semmelweis Egyetem szemészeti klinikáján azok, akik külön fizetnek a beavatkozásokért. Külföldről csak kevesen jönnek, tavaly alig 200-an voltak, pedig jóval több fizetős beteget el tudna látni az egyetem. Akik jönnek, azok a híres magyar professzorok miatt kezeltetik magukat hazánkban.

„Számtalanszor előfordul, hogy küldik a beteg teljes dokumentációját, azért, hogy a professzor átnézze és folytassa tovább a beteg kezelését”- mondta Jákó Kinga, a Semmelweis Egyetem orvosszakmai igazgatója.

A magyar fogászati kezelések még mindig kelendőek. Egy budapesti rendelő egyáltalán nem keresi a külföldi betegeket, és még így is van évente majd száz.

Fogbeültetésre kerámiapótlásokra, csontpótlásra érkeznek, amit otthon nem igazán engedhetnek meg maguknak. De összességében a fogászati rendelőkben is kevesebb a külföldi beteg. Egyrészt a gazdasági válság miatt, másrészt egyre több környező ország is kínál hasonló egészségturisztikai lehetőségeket, mint Magyarország.

„A fogászatnál Lengyelország esetében ez egy nagyon jelentős konkurenciát jelent, mind minőségben, gyorsaságban, mind árban” – mondta Stumpf-Bíró Balázs, az Európai Egészségturisztikai Szövetség vezetője.

Ezenkívül Törökorszában és Horvátországban is beindult az egészségturizmus. A szakember szerint, míg nálunk magasan képzettek az orvosok, ezekben az országokban jóval többen beszélnek idegen nyelvet az egészségügyi dolgozók közül.