2010. június 16. 20:41
A közvélekedéssel ellentétben a munkaerőpiac egyre inkább a diplomás munkaerőt részesíti előnyben.
A felmérések alapján a továbbtanulás egyre kevésbé függ a társadalmi háttértől, ami pedig szintén elterjedt vélekedés. Egy, a középiskolások körében végzett kutatás szerint csak a diákok néhány százaléka mondja azt, hogy anyagi okok miatt nem folytatja a tanulmányait - mondta Fábri István, az Educatio vezető elemzője. A középiskolások 57,7 százaléka elengedhetetlennek nevezi a felsőfokú képzést, és így vagy úgy, de igyekszik bekerülni a felsőoktatásba. További 22,5 százalék szerint "szükséges" a diploma az érvényesüléshez, és mindössze 2 százalék tartja azt feleslegesnek. Ennek megfelelően a diákok több mint háromnegyede érettségi után azonnal továbbtanulást szervez; 15 százalék akarja magát kipróbálni a munkaerőpiacon és 3,6 százalék menne külföldre.
Az elmúlt tíz évben egyébként hatalmas hullámzás figyelhető meg a felsőoktatásba jelentkezők létszámában. Az évtized közepéig nagyarányú felfutás volt jellemző: míg 2000-ben 139 ezren akartak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára, 2004-ben már 167 ezer volt ez a szám. Ettől kezdve négy éven át folyamatosan csökkent a jelentkezők száma - 2008-ban már csak 96 ezer volt - ez a tendencia azonban az évtized végére megállt. Sőt, a bolognai rendszer bevezetésének, illetve a mesterképzések meghirdetésének köszönhetően ismét nőtt a jelentkezési arány, 2010-ben elérte a 140 ezret.
A 2005-ben kezdődött csökkenés ellenére a felvettek száma érdemben nem változott. Ez azt jelenti, hogy az évtized második felére érezhetően könnyebben be lehetett jutni a hazai felsőoktatási intézményekbe - hangzott el a konferencián. A 2000-2004-ig tartó csökkenés okait a szakemberek részben demográfiai okokkal magyarázzák. A 15-19 éves korosztály létszáma ugyanis lassan, de folyamatosan csökkent. Ma is egyre kisebb az érettségizők száma, ami előbb-utóbb minden más, pozitív hatás ellenére a felvétel eljárásban is megmutatkozik majd - mondta Fábri István. Hozzátette, az idősebb korosztályból is egyre kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba, és ez a folyamat az elkövetkező években csak erősödni fog.
Az elmúlt tíz évben egyébként hatalmas hullámzás figyelhető meg a felsőoktatásba jelentkezők létszámában. Az évtized közepéig nagyarányú felfutás volt jellemző: míg 2000-ben 139 ezren akartak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára, 2004-ben már 167 ezer volt ez a szám. Ettől kezdve négy éven át folyamatosan csökkent a jelentkezők száma - 2008-ban már csak 96 ezer volt - ez a tendencia azonban az évtized végére megállt. Sőt, a bolognai rendszer bevezetésének, illetve a mesterképzések meghirdetésének köszönhetően ismét nőtt a jelentkezési arány, 2010-ben elérte a 140 ezret.
A 2005-ben kezdődött csökkenés ellenére a felvettek száma érdemben nem változott. Ez azt jelenti, hogy az évtized második felére érezhetően könnyebben be lehetett jutni a hazai felsőoktatási intézményekbe - hangzott el a konferencián. A 2000-2004-ig tartó csökkenés okait a szakemberek részben demográfiai okokkal magyarázzák. A 15-19 éves korosztály létszáma ugyanis lassan, de folyamatosan csökkent. Ma is egyre kisebb az érettségizők száma, ami előbb-utóbb minden más, pozitív hatás ellenére a felvétel eljárásban is megmutatkozik majd - mondta Fábri István. Hozzátette, az idősebb korosztályból is egyre kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba, és ez a folyamat az elkövetkező években csak erősödni fog.
Ami az egyes szakokat illeti, 2007 óta minden egyes évben a turizmus-vendéglátás szakot választják a legtöbben az első helyen. Ezt követi a gazdálkodási és menedzsment szak, a mérnök informatikus, illetve a jogász szak. A kommunikáció és médiatudomány 2006-ban még a 3., 2010-ben már csak a 7. helyen állt, míg a nemzetközi gazdálkodás szak ugyanebben az összehasonlításban a 15. helyről a 8. helyre ugrott előre.
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem