Tízből hét csirke szalmonellás

Lombikban vizsgálják laboratóriumban a húsból vett mintákat. A szalmonella baktériumot keresik. Általában 100-ból 40-szer találnak is, de volt ez rosszabb is.

„A brojlerállomány esetében, amely a hízó állományt jelenti, ebben az esetben az élő állatok fertőzöttsége 60 %-ról 40%-ra csökkent” – mondta Bognár Lajos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnökhelyettese.

A Baromfi Termék Tanács is tesztelt; egy magáncéggel együtt találomra vásároltak csirkéket, majd megnézték, hogy szalmonellásak-e.

„10 darab csirkét vásároltunk a város különböző pontjain, hipermarkettől az őstermelőig és ennek a 10 csirkének néztük a szalmonella szennyezettségét. 10-ből 7 volt szalmonellával szennyezett” – mondta Kern József kutatóvegyész.

Az átlagnál rosszabb eredmény szerintük véletlen, de ma még előfordulhat. Egy év múlva azonban már nem.

„Az unió azt várja el valamennyi uniós termékelőállítótól, és forgalmazótól, hogy a csirkehúsokban 2010. december közepétől gyakorlatilag zéró szalmonella-baktérium fertőzöttséggel hozzunk forgalomba termékeket” – mondta Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnöke.

Ha azt nem tennék meg, nem tudnának exportálni csirkét, pulykát. Pedig a termékek egyharmada külföldre megy. A szalmonella-fertőzés oka főként a rossz higiénia, vagyis koszos telephely, de bekerülhet a takarmánnyal és a rágcsálókkal is. A megoldás a fertőtlenítés. Mivel a baktérium hő hatására elpusztul, a megfőzött, megsütött hús az emberre nem veszélyes. Aki mégis megkapja, annál hasmenést, hasfájást okoz. Az unióban évente 170 ezer ember betegszik meg szalmonellától, amit főként a nyers termékek okoznak.