Rettegés az iskolapadban

Rosszul érzi magát a gyerek, ha iskolába kell mennie? Otthon nem alszik jól, az osztályteremben hányinger gyötri? Problémát okoz neki a beilleszkedés az új környezetbe. Van, aki a teljesítmény és a megfelelési kényszer miatt szorong az iskolapadban. Az RTL Hírek.hu-nak nyilatkozó pszichológus szerint már az egészen fiatalokat is érintik a lelki betegségek. Álláspontját az iskolaigazgató tapasztalatai is megerősítik.

Félelem az osztályteremtől

Főleg a kisebb gyerekeknél fordul elő az iskolafóbia nevű tünetegyüttes. „Ebben az esetben a gyermek nem tud iskolába járni. Az iskolafóbia alapja leggyakrabban az úgynevezett szeparációs szorongás, vagyis a szülő távollétében fellépő félelem, amely egy igen erős érzés: a gyermek attól retteg, hogy végleg magára marad, ha nem látja édesanyját vagy apját. Az ettől szenvedő fiatal általában jobban boldogul felnőttek társaságában, kortársaival csak nehezen tud kapcsolatot teremteni” – mondta az RTL Hírek.hu kérdésére Schwanner Zita pszichológus.

Az osztályteremben ez társulhat depresszív viselkedéssel, szociális szorongással is. A lelki sérülés testi tünetekben is megmutatkozhat: például gyakori, hogy a szorongó gyereknek hányingere van, vagy megy a hasa.

„Sokszor a rendezetlen családi háttér is közrejátszik abban, hogy a szorongó fiatal kitűnik a többiek közül. Klasszikus példa erre a válás: ekkor a gyermek úgy érzi, hogy a körülötte lévő világ szétesik. Sokszor a felnőtteknek nincs idejük és energiájuk, hogy a gyermekkel megbeszéljék az új helyzetet, az okokat. A kisebbek azt hihetik: ők a probléma okozói, és bűntudatuk fokozza a szorongásukat. Fontos, hogy a szülők elmagyarázzák a gyermeknek, hogy mi miért történik, így mentesítsék őt a felelősség alól. Fogadják el az érzelmeit, és segítsenek neki kifejezni azokat! Minél többször biztosítsák őt arról, hogy ugyanúgy szeretik, mint eddig, és szeretni is fogják!” – mondta a pszichológus.

Kommunikáció szempontjából a tinédzserek már felnőttek, de már kevésbé jó a kapcsolatuk a szülőkkel. Ők inkább haragot éreznek az elváló szülők iránt. Előbb fordulnak egy baráthoz megbeszélni a problémákat, ez sokszor nagyon hasznos, de veszélyes is lehet: például akkor, ha rossz társaságban keresnek segítséget. Ha az iskolai viselkedésre is kihatnak az otthoni problémák, ezt az intézménynek rögtön jeleznie kell a szülőknek. Sajnos a megváltozott viselkedésű, magába zárkózó tanulóra osztálytársai, de gyakran még a tanárok is negatív bélyeget ragasztanak.

„Ez nem cirkusz, lógás, lustaság vagy lázadás. Komolyan kell venni!” – figyelmeztet a pszichológus.

A megfelelési kényszer miatt elég gyakori a pszichoszomatikus, vagyis a lelki sérülésből fakadó testi tünet a gyerekeknél – mondta Lázár Tibor, a budapesti Szent István Gimnázium igazgatója. Ilyenkor úgy érzi a tanuló, hogy nem képes teljesíteni, ennek a vége gyakran lesz szorongás, hányinger, vérnyomáscsökkenés. A szülő joggal hiszi azt, hogy a gyerek beteg, ezért otthon tartja, csak később derül ki, hogy a tünetek mögött lelki gondok vannak.

„Nagy kár, hogy pszichológus-hálózat csak az általános iskolákban működik, pedig a középiskolákban is szükség lenne rá. A mai gyerekek nagyon érzékenyek. Sok a depressziós fiatal” – mondja Lázár Tibor.

Ha többen is vannak olyanok, akik nem tudnak teljesíteni, csoportok alakulhatnak ki, amelyekben deviáns magatartási formák jelentkezhetnek. Vannak például olyan fiatalok, akik bandába verődve, italozással vezetik le a feszültséget. Az igazgató szerint a szülőknek gyakran fogalmuk sincs arról, hogy gyermekük mit csinál iskolaidőn kívül.

„Ha nálunk probléma van valamelyik fiatallal, akkor az osztályfőnökön keresztül értesítjük a szülőt. Elsősorban nem oktatói intézmény, hanem nevelőintézmény vagyunk, tehát számunkra a gyermek egészséges fejlődése a legfontosabb. Egyébként úgy látom, az elmúlt két évtizedben drámaian megváltozott a családmodell. A szülőknek kevés idejük van a gyermekükre és sok a válás is. Az esetek 90 százalékában kiderül, hogy a szorongó vagy nehezen kezelhető diákok családi háttere rendezetlen. Tízből kilenc iskola nem törődik ezekkel a gyermekekkel” – mondja Lázár Tibor.

A szorongás egyébként egyre fiatalabb korban jelentkezik. Ebben az is szerepet játszik, hogy a hatosztályos rendszerben a középiskolások már 12-13 éves korban új közösségbe kerülnek. A tapasztalatok szerint az érettségi évére már megedződnek a diákok, így a végső vizsgák, már senkinél sem váltanak ki komolyabb félelmet.