Emberek, akik egy dologhoz értenek: az állatokhoz. Ebből élnek, pontosabban csak éltek mostanáig: mert attól félnek, hogy elvesztik a megélhetésüket. Ők azok a gazdák, akik alulmaradtak az állami földpályázatokon, és most ott tartanak, hogy nincs hová kihajtaniuk a birkáikat, mert a földeket elnyerték előlük. Szerintük olyanok győztek, akiknek állatuk is kevés van, és leginkább a földek után járó támogatásokra hajtanak. Egy pár pályázatról már ki is derült, hogy aki nyert, hamis adatokat adott meg.

2 és fél milliós repülőjegyek Szöulba. Több százezres, sőt milliós szállodai számlák Párizsban vagy Londonban. Az utóbbi időben több állami vezetőről is kiderült, hogy nagyon sok pénzért ment külföldi hivatalos útra. Utazniuk nyilván szükséges, az unió tagjai vagyunk, és rengeteg más, számunkra fontos országgal vannak diplomáciai és gazdasági kapcsolataink. De akadtak feltűnően magas számlák, amelyekre okkal lettünk kíváncsiak, mivel a politikusaink közpénzből utaznak. Moskovics Judit riportja.

Egy budaörsi lelkész gondolt egy nagyot: olyan gyerekeken szeretett volna segíteni, akikkel nem tud mit kezdeni az állami oktatási rendszer. Az úgynevezett sajátos nevelési igényű gyerekek számára több 10 millió forintért óvodát hozott létre. Felépült egy vadonatúj és drága épület, és április elején el is indultak volna. De váratlanul kiderült, hogy nagyon erős ellenféllel kerültek szembe. Az óvodanyitás így kútba esett. És szerintük az ellenfelük nem más, mint a város polgármestere, aki épp szemben lakik. Serdült Szilvia riportja.

Miért költ hajfestékre? Miért van annyi gyereke? És miért vesz a gyerekeinek kólát, csipszet meg olcsóbb okostelefont? Sokan teszik fel ezeket a kérdéseket, mi is számtalan ilyen nézői levelet kapunk egy-egy riportunk után. Tettünk egy kísérletet arra, hogy választ adjunk ezekre a kérdésekre, és megértsük, milyen belülről megélni, ami felett mi kívülről könnyen ítélkezünk. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője évek óta segít nélkülözőkön, és tanítja is őket: ő magyarázta el Moskovics Juditnak, amit néha valóban nehéz megérteni.  

Minden tökéletesnek tűnt: a cégcsoport vezetője ott van a 100 leggazdagabb magyar között, hatalmas villában él, befolyásos emberekkel mutatkozik, bejárása van a Parlamentbe, az állammal is üzletel, focicsapata is van. Aztán egyik pillanatról a másikra kiderül, hogy ami épült, kártyavár: 150 milliárd forint tűnhetett el szőrén-szálán. A Quaestor-sztori minden idők legnagyobb magyar pénzügyi botránya, politikai szálakkal, börtönviselt új vezérigazgatóval és elkeseredett kisbefektetőkkel. Serdült Szilvia és Boros Kriszta mutatja be a Quaestor-birodalom emelkedését és bukását.

Döbbenetes változás másfél év alatt. A nemrég még nagyon-nagyon szerény körülmények között élő pár nemrég drága és elegáns autót vett, amit sofőr vezet. Adnak magukra, láthatóan jól élnek, és nem vonják meg maguktól azt, amire vágynak. De nagyon figyelnek a pénzre, okosan igyekeznek költeni és befektetni: úgy, hogy másokon is segítsenek. Serdült Szilvia újra találkozott az egykor hajléktalan házaspárral, akik lottómilliomosok lettek.

A múlt héten gyönyörű helyen jártunk, nem messze Pesttől. Akik a dombok között élnek, csendre és nyugalomra vágynak, ezért is költöztek oda. De egy ideje aggódnak: azért, mert építési hulladék feldolgozó épülne a közelükben. Az üzemet pedig nem más, mint Orbán Győző, a miniszterelnök édesapjának cége tervezi, a lakók vele kerültek most konfliktusba. A helyieket maga Orbán Győző is megpróbálta meggyőzni, egyelőre kevés sikerrel. A lakók eltökéltek: nem szeretnék, hogy hirtelen minden megváltozzon ott, ahol élnek.

Négy év alatt két és félszeresére nőt azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek a szülei úgy döntöttek: inkább elhagynák az állami oktatási rendszert. Mert bajuk van az iskolákkal, a szerintük egyre inkább elbizonytalanodó tanárokkal, azzal, hogy ha a gyerek eltér az átlagtól, már nem tudnak vele mit kezdeni. Ezek a szülők magán és alapítványi iskolákat keresnek, no meg egyháziakat. Moskovics Judit riportja.

Először vita volt a kormányoldal politikusai között, hogy legyen, vagy ne legyen. Aztán amikor kiderült, hogy lesz, megkezdődött az érvelés mellette és ellene. Aztán sokan népszavazást szerettek volna, de ez nem jött össze. Aztán elkezdődött a törvény farigcsálása, és egészen az utolsó pillanatig kapkodhattuk a fejünket, hogy akkor most, hogy is lesz. Aztán kiderült, hogy az emberek 2/3-a nem ért egyet vele. A vasárnapi zárva tartásról beszélünk, ami sokak életét változtatja meg mostantól. Serdült Szilvia és Moskovics Judit riportja.

Felcsúton mertek nagyot álmodni. Ha már hatalmas stadion épült a miniszterelnök falujába, és működik a futballakadémia, miért ne járjon kisvasút is? A történetben benne van a miniszterelnök jóbarátja, Mészáros Lőrinc, de a kormány is, amely 9 kisvasút-projektet futtat egyszerre, és ezt, a felcsútit kiemeltté nyilvánította. Ha összejön a terv, 600 millió forintnyi uniós pénz jut a Felcsútot és Alcsútot összekötő vonalra. De hogy milyen is lesz az? Kiderül Szondi Vanda riportjából.

336 adás, közel 1000 riport, átlagosan 400 ezer néző és 0 elvesztett sajtóper. Pulitzer emlékdíj, Kamera Hungária díj, Hégető Honorka díj és Kamera Korrektúra díj. Gratulálunk a stábnak és köszönjük nézőinknek a megtisztelő figyelmet!

Van egy kisváros, ami nemsokára gyönyörű, új stadiont kap közpénzekből, majdnem 1 milliárd forintért. Az NB3-as csapat tulajdonosa pedig rengeteg támogatásból gazdálkodik. Ez Kisvárda, egy 16 ezres város, ott lakik a kormány egyik leggazdagabb minisztere, az egykori ügyvéd, Seszták Miklós. Boros Kriszta azért ment el Kisvárdára, mert kíváncsi volt, ebből a sok pénzből mennyi köszönhető annak, hogy a miniszter a városban él. És arra is, hogy mire megy el ez a rengeteg pénz.

A legszegényebbek támogatására, munkahelyteremtésre 5 milliárd forint nem kevés pénz. Ennyit nyert még korábban az a konzorcium, amelyet az Országos Roma Önkormányzat vezet. De hogy pontosan mire ment el ez a pénz, és milyen hatékonysággal, ott sok a kérdőjel. Néhány látványos költésről, például egy több mint 200 millióért megvásárolt irodaházról vagy drágán bérelt autókról tudunk. Más részletekről azonban nem annyira. Az  ügyben most már minisztériumi vizsgálat is folyik. Velti László riportja.

Mondhatni világhírű lett egy ici-pici magyar falu, Megyer. Az ötlet, ami miatt csodájára járnak a 17 fős Megyernek, nem más, mint hogy aki akarja, vagy ki tudja fizetni, bérbe veheti az egész falut. Néhány éve még úgy tűnt, hogy Megyer a pusztulás útjára lép, mint annyi más magyar kistelepülés. De ez az ötlet mindent megváltoztatott, és Moskovics Judit azt látta, hogy Megyer, és ez nem túlzás, virágzásnak indult. Hála a polgármesternek, aki szabadidejében vezeti a falut.

Ritkán fordul elő, hogy egy bírósági ítélet ekkora felháborodást szül. Ez történt most, a gyerekkínzással és szexuális bántalmazással vádolt szigetszentmiklósi szülők esetében. Sokan azt hihették, hogy a bíróság azt erősíti meg, amit sokan gondoltak: hogy a szülők mindazt bizonyíthatóan elkövették, amiről annyit lehetett olvasni a sajtóban. De nem ez történt. Nagyon nem. Serdült Szilvia riportja a meglepő fordulatról.

Koszovóról az utóbbi hetekig alig-alig tudott valamit a magyarok többsége. És amit az utóbbi hetekben megtudhattunk erről a furcsa országról, az az, hogy rengeteg ember menekül el onnan Nyugat-Európa felé, és pont Magyarországon keresztül szeretnének odajutni. De vajon mi elől menekülnek? Milyen az az ország, ahonnan ennyire el akarnak jönni? Jász Zoltán járt a helyszínen, hogy mindezt megmutassa.

Tíz napja még csak egy gazdasági hírnek tűnt: rengeteg pénz, csaknem 100 milliárd forint nincs meg a Budapest brókerháznál és az érdekeltségébe tartozó bankoknál. Mostanra kiderült: több százezer család, több település és több más szervezet fut most a pénze után. Ez a bankcsőd rengeteg ember mindennapjait teszi kilátástalanná. Vajon mi lesz velük? Hogy élnek túl? És kaphatnak-e segítséget? Boros Krisztina riportja.

Emlékeznek még Zsiga Marcellre? Arra a fideszes képviselőre, aki szerint meg lehet élni a közmunkásoknak járó 47 ezer forintból? A fiatal politikus – talán nem túlzás – ezzel a mondatával szerzett országos ismertséget. Zsiga már nem képviselő, viszont nem engedték el a kezét. Egy állami cégnél kapott vezető állást, havi másfélmilliós fizetéssel. Serdült Szilvia a nyomába eredt, hogy megmutassa, mivel is telik Zsiga Marcell munkaideje. De állandóan falakba ütközött.

Két héttel ezelőtt ismerhették meg Máriát, aki egy koraszülött osztályon nővér, és egyszerű őszinteséggel beszélt az ő és társai nehézségeiről. A rengeteg felelősségteljes munkáról, a ki nem fizetett túlórákról, a megélhetési gondokról. A riportunk után átszakadt valami gát. Máriát rengetegen megkeresték, azzal, hogy helyettük is kimondta, amit ők is ki szeretnének mondani. De eddig nem merték. És most újabb és újabb nővérek törték meg az eddigi hallgatást. Moskovics Judit riportja.

Egy láda naponta többször is megtelik élelemmel. Először csak a pécsi irgalmasrend vezetője töltötte meg, de miután híre ment, sok arra járó úgy indul el reggel, hogy hoz még egy szendvicset, és beteszi oda. Ez főleg a hajléktalanoknak jelent nagy segítséget, akik között Pécsen is egyre több a fiatal.

A jövő hét végén tartanak időközi választásokat Veszprémben. Ezt a választást sokan úgy emlegetik, hogy a Fidesz parlamenti kétharmada múlik rajta, abban az esetben, ha a hagyományosan jobboldali körzetben ezúttal nem a fideszes jelölt nyer. Serdült Szilvia a két esélyesnek tűnő jelöltet kereste meg, és körülnézett Veszprémben, ahol, úgy tűnik, a jelöltek mintha kerülnék, hogy pártokkal azonosítsák őket.

A miniszterelnök legnagyobb lánya nemrég közleményt adott ki. Azután, hogy kiderült, egy drága svájci egyetemen tanul. Orbán Ráhel azt írta, hogy szerinte ellenzéki pártok és politikusok rajta keresztül intéztek támadást az édesapja ellen. Mint írta, férjével a saját erejükből boldogulnak, a saját lábukon állnak. De vajon hogyan? Moskovics Judittal arra voltunk kíváncsiak, kicsoda Orbán Viktor veje, Tiborcz István, milyen üzletekben érdekelt, és hogyan jutott oda, ahol most tart.

Talán nincs Magyarországon még egy ilyen szintű focicsapat, amelynél ekkora nyilvánosságot kapott volna a játékosok karrierje. Mármint nem a focista-karrierje, hanem a külügyes. A Dunakeszi csapatról beszélünk, amelynek Szíjjártó Péter jelenlegi külügyminiszter volt a kapitánya, és amelynek a játékosai, hogy-hogy nem, sorra tűntek fel a külügyben vagy külügyi háttérintézményekben. Vajon mi ennek a csapatnak a titka? Szondi Vanda riportja.  

Mária évtizedek óta nővér, koraszülötteket gondoz. Imádja a munkáját, és a lelkesedését még a rossz egészségügyi állapotok sem tudják megtörni. Azt mesélte nekünk, hogy az egészségügyet szerinte jórészt már csak a benne dolgozók lelkesedése működteti. Mária most megtörte a csendet, és kíméletlen őszinteséggel beszélt a viszonyokról a nővérek és a betegek kiszolgáltatottságáról. És már annyira elkeseredett, hogy még a nyilvánosságot is vállalta. Moskovics Judit riportja.

Egy nézőnktől kaptunk levelet arról, hogy évek óta garázdálkodik egy csaló inernetes hirdetési oldalakon. A fiatalember mindenfélét árul, a pénzt elteszi, cserébe viszont nem ad semmit. Több száz károsultja lehet már szerte az országban, számos rendőrkapitányság nyomoz ellene, sőt egy időben előzetesben is volt, de ettől még nyugodtan folytatja az üzelmeit. Serdült Szilvia is nyomozni kezdett, a csaló nyomába eredt, és még a lakásába is bejutott.  

Senki se hitte volna, hogy ez történik, de mégis megtörtént. Hogy a svájci frank árfolyama egyik pillanatról a másikra az egekbe szökik. A lakáshiteleket már forintosították, így ezek az adósok most megúszták. Az autóhitelesek azonban nem. Sokan aggódhatnak most, hogy ha nem fizetnek, nem veszítik-e el a kocsijukat. Főleg azok, akik számára nem kényelmi eszköz az autó, hanem nélkülözhetetlen része az életüknek. Boros Krisztina riportja.

Magyarország nem kér a megélhetési bevándorlókból – a francia terrortámadások óta beszél erről a miniszterelnök és jó pár kormánypárti politikus. Aki tehát szerintük azért jönne ide, hogy anyagilag jobban éljen, az inkább ne jöjjön. De fordítsunk egyet ezeken a mondatokon. Mi van azokkal a magyarokkal, akik azért mentek külföldre, mert itthon nem tudtak megélni a fizetésükből? Sok százezren vannak ilyenek, ezt már jó ideje tudjuk. Erdélyi Angelika Londonban, Moskovics Judit pedig itthon forgatott gazdasági kimenekülőkkel és a családjukkal.

Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester eléggé kiakadt egy testületi ülésen. Azon, hogy sokan nem átallanak adatokat kérni az önkormányzattól. Újságírók és civilek, akiket Kocsis szerint semmi más nem vezet, mint rosszindulat, kíváncsiság és lustaság. Szerinte így van, mások szerint meg úgy, hogy ha az önkormányzat közpénzekből gazdálkodik, az adófizetőknek joguk van tudni, hogy mire költik a pénzüket. Serdült Szilvia riportja.

Van olyan, akinek sose segítenek, mert egyáltalán nincsenek hozzátartozói. Van olyan, akinek csak időnként, pedig minden nap elkel számára a segítség. Önállóan képtelenek egy csomó mindenre, ami másnak nem okoz gondot. Idős emberekről van szó, akiken épp ezért házi gondozók segítenek. Pontosabban segítettek, eddig. Mert a kormányzat most átvariálja a házi segítségnyújtás rendszerét, és sokan eleshetnek a segítségtől. Serdült Szilvia riportja.

Judit és Zoltán egyszer csak fogták magukat, és Budapestről egy kis faluba költöztek. Egy olyan faluba, ahol a fiatalok fordított utat jártak be, mert ők a városba vagy külföldre mentek. A fiatal értelmiségi házaspár gazdálkodni kezdett, és eltökélt szándékuk, hogy jót tegyenek: csak a legjobb minőséget adják ki a kezükből. És ki gondolná, hogy arra, amit termelnek, épp a pesti belváros legtrendibb helyein van a legnagyobb kereslet. Moskovics Judit riportja.

„Mindenki tudja, hogy a király meztelen, de én mondtam ki először” - az apró település, Gyöngyfa polgármesterét idézzük, akinél a múlt héten jártunk. Németh István a közmunkával kapcsolatban mondta ezt, mert felháborította, hogy sokakat olyan munkák miatt fizetnek, amikért valójában nem vagy alig dolgoztak meg. Szerinte ez a rendszerből következik, mert egyszerűen nincs annyi értelmes munka, amennyiért fizet az állam. De nem csak ez a baj a közmunkával.

A kamera azt veszi, hogy az újságírókat és a politikust szállító autót egy markoló veszi üldözőbe. Felemeli a kanalát, rátapad a kocsira, amit a benne ülők nem tudtak máshogy értelmezni, mint fenyegetést. Mindez a cikói hulladéklerakó telepen történt tavaly ősszel. A politikus és az újságírók egy állítólagos környezetszennyezési ügyben kutattak. Az önkormányzati cég telepén azonban nem voltak szívesen látott vendégek. A történet szereplőivel Moskovics Judit találkozott.

Emlékeznek még a legdurvább helyek című sorozatunkra? Riportjainkban az ország néhány gettóját mutattuk be, olyan helyeket, ahová csak az megy szívesen, aki ott lakik. A salgótarjáni Zöldfa utcáról is forgattunk, aminek régóta nagyon rossz a híre. Itt él a 16 éves Martina is, aki szeret ott lakni, de mégis azon dolgozik, hogy kitörhessen a Zöldfa utcából. Be szeretné bizonyítani, hogy egy Zöldfa utcai is lehet tehetséges, szorgalmas és sikeres. Serdült Szilvia riportja.

Az V. kerület, a belváros az évek alatt látványos fejlődésen ment keresztül. Sétálóutcák, felújított terek, éttermek, kávézók és üzletek teszik élhetővé és izgalmassá Budapestnek ezt a részét. Ez a kerület egyik arca. A másik pedig az, hogy a Rogán Antal vezette önkormányzat az évek alatt sorra vált meg ingatlanaitól, a vevők pedig meglehetősen jó áron juthattak üzlethelyiségekhez. Akik egy része aztán jelentős haszonnal adta tovább ezeket. A vevők között politikaközeli emberek is feltűnnek. Ezért is lettünk kíváncsiak a milliárdos belvárosi ingatlanügyekre.

Paks II, az évszázad beruházása. Közel 4 ezer milliárd forintot költ majd el a magyar állam az új reaktorra. 3000 milliárd forintnyi hitelt veszünk fel, aminek törlesztése mindannyiunkat érint majd, mert a hitelt mi, adófizetők fizetjük vissza. És ha így van, sokakat zavarhat az a titkolózás, ami körülveszi Paks II. Velti László riportjában három fontos elemet veszünk sorra: a hatalmas devizahitel kockázatait, a gigaberuházás átláthatatlanságát és azt, vajon az orosz hitel mennyire láncolja majd Magyarországot Oroszországhoz.

Veronika lassan három éves, de még nem tud járni, és most kezd beszélni tanulni. Nem azért, mert beteg, hanem azért, mert olyan súlyosan bántalmazták egyéves korában, hogy csoda, hogy életben maradt. Miközben édesapja a kislányt féltve azért küzdött a bíróságon, hogy Veronika hozzá kerülhessen, anyjának új barátja kis híján a halálát okozta. Például azért, mert sírt. A kislány most az apjával él, de amit átélt, örökre nyomot hagyott rajta. Moskovics Judit riportja Veronika és édesapja küzdelméről.

Próbaüzem – ezt a kifejezést használta Orbán Viktor a múlt héten a megyei matricarendszerre. Ami azért fura, mert próbaüzemet általában még azelőtt tartanak, hogy élesben is elindulna egy rendszer. Január 1-jén viszont  az autósok éles helyzetben találták magukat. Amit láttunk: matricavásárlási káosz, zavaros információk a működésről, zsörtölődő autósok és tiltakozó polgármesterek, akik között ellenzékiek és kormánypártiak vannak. Bár az új rendszernek vannak nyertesei, rengeteg a vesztes: ha nem lennének, nem lenne széles körű tiltakozás.  

Hol is van már a karácsony! Ahogy másoknál, annál a két családnál is régi emlék, amelyeknél az ünnep előtt és után forgattunk. Mindkét családban van munkája a felnőtteknek, átlagosan keresnek és átlagos életet élnek. Számukra ez a három nap arról szólt, hogy egy picit kiengedhetnek, de csak egy nagyon picit, az ajándékok is nagyon szerények voltak. De még ennek a költekezésnek is eljött januárban a böjtje. 3 napra ugyan kiszakadtak a valóságból, de hogy mi jött utána, kiderül Serdült Szilvia riportjából.  

Önök tudják, hogy mit jelent szó szerint az urizálás? Mert, hogy annyit hallani mostanában ezt a szót főleg fideszes politikusok szájából, akik egymást minősítik ezzel a kifejezéssel. A belső kritikákat van, aki komolyan veszi, más próbálja bagatellizálni, de kikerülni igazából senki sem tudja. Lássuk, ki mit gondol erről a kormánypárti politikusok közül.  

2015 a kreatív polgármesterek éve is lehet. Akik szabad kezet kaptak arra, hogy megmozgassák az agytekervényeiket, és változatosabbnál változatosabb adófajtákat találjanak ki. A legkreatívabb talán a mindszenti testület volt,  ott vezették be a traktor- és a földadót, ez utóbbira sehol máshol nincs példa az országban. Máshol viszont torony- és garázsadót vetettek ki, a helyiek nagy felháborodására. És mi jöhet még? És mire föl mindez? Moskovics Judit riportja.  

Egy régi és különleges riportunk 2007. januárjából: két szociális munkás hajléktalannak állt, hogy kipróbálják és megmutassák, milyen azoknak az élete, akiken nap mint nap segítenek. A Házon kívül stábja két héten át követte őket.  

Tóth Ákos is segítő. A fiatalember gyermekvédelmi szakember, masszőr, és egy alapítvány vezetője. Családja nincs, az élete arról szól, hogy mélyszegénységben élő gyerekeknek segít. Amikor Moskovics Judit találkozott vele, éppen budapesti, jól szituált családokból származó fiatalokkal ment Toldra, az ország egyik legszegényebb településére. Adományokat vittek, és a gyerekek Ákos szerint tanultak is. Azzal, hogy látták, hová kerül az, amit összegyűjtöttek.  

Az európai statisztikai hivatal legfrissebb, 2013-ra vonatkozó adatai szerint Magyarországon egyre több a szegény, az emberek negyede számít annak, ez a szám az uniós átlag közel háromszorosa. A kormány mindenesetre vitatja ezeket az adatokat, ők a szegénység csökkenéséről beszélnek. Ildikó estéről estére útnak indul Fóton, és rengeteg szegénnyel találkozik. Bár beteg, arra tette fel az életét, hogy segítsen nekik.  

Erdeiék Mátraterenyén laknak, egy olyan utcában, ami még a térképen sincs rajta. A családnak már csak egy pár napra való tűzifája van, amit még az édesapa szerzett. Az édesapa, aki novemberben hirtelen meghalt szívrohamban. 11 gyerek maradt utána félárván, és a 12. nemsokára megérkezik. A gyerekek még soha életükben nem kaptak karácsonyi ajándékot, most sem fognak. Serdült Szilvia riportja.  

Hatalmas összegről, 200 milliárd forintról is beszélnek a Budai Vár felújítása kapcsán. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy nem csellel és ostrommal, hanem széles körű összefogással foglalják most majd vissza a várat. A visszafoglalás része, hogy a miniszterelnök a Parlamentből felköltözik az egykori karmelita kolostorba, csak ennek előkészítésére ebben az évben másfélmilliárd forintot költenek. L. Simon László szerint ez sok pénz, de mindannyiunk örömét szolgálja majd. A drága költözés részleteit Velti László magyarázza el.  

Van egy ember, aki rengeteg fotón szerepel a Fidesz vezető politikusaival. Orbán Viktorral, Rogán Antallal, a Fidesz vezérkarával, sőt, Andy Vajnával is feltűnik, és azt mondják róla, hogy a miniszterelnök egyik fontos tanácsadója. De vannak róla fotók, ahol luxusautókban látni, drágának tűnő ruhákban, elegáns helyeken. Pedig ez az ember hivatalos viszonyban nincs sem a kormányzattal sem a Fidesszel, tőlük biztos nem kap fizetést. De vajon kicsoda a titokzatos Habony Árpád, akit rendkívül befolyásosnak mondanak?  

Egyszer majd jó parti lehet a fiamból – néhány évvel ezelőtt mondta ezt Lázár János, aki akkor a Fidesz frakcióvezetője volt. A kisfiú nevére ugyanis svájci frankban nyitottak betétet, és Lázár szerint, ha jól alakul majd az árfolyam, a lányos anyukák örülhetnek majd. A jelek szerint a Lázár-gyerekek azóta egyre jobb partinak számítanak: értékes szőlők tulajdonosai lettek, és, ahogy a Házon kívül kiderítette, a nagyobbik, most 10 éves fiú nevére került nemrég egy budai elit-környéken lévő nagy lakás. De vajon miből gyarapodott a Lázár-vagyon? Moskovics Judit riportja.  

4 évvel ezelőtt a kormány választási helyzet elé állította a magánnyugdíj-pénztári tagokat: megmaradhat a pénzük a pénztárakban, de ezzel elveszítik jogosultságukat az állami nyugdíjra. 100 ezren mégis maradtak, mert sokan azt gondolhatták, hogy az államnál kevésbé van jó helyen a pénzük, mint egy magáncégnél. Mostanra a pénztártagok száma 60 ezerre csökkent, és most az ő összesen 200 milliárd forintjuk sorsa forog kockán. Úgy érzik, a magántulajdonukat venné el az állam. Serdült Szilvia riportja.  

Elkeseredésükben fordultak hozzánk egy óbudai társasház lakói. A lakásukban alig tudnak már megmaradni, mert minden dohos és penészes, van, aki csak aludni jár haza, inkább egész nap császkál, csak hogy ne kelljen a rossz levegőt szívnia. A gond csak az, hogy az érintettek bérlők, méghozzá szociális bérlők, és a tulajdonostól, az önkormányzattól eddig hiába kértek segítséget. A bérlők nem értik, hogy azért, mert szociális alapon kaptak lakást, miért nincs joguk egészségesen élni. Kálváriájukat Wagner Bea mutatja be.  

Közmunkában építenek művelődési házat és telepítenek erdőt Ricsén. A 2000 lelkes faluban csak így tudtak munkát adni az embereknek, akik szívesen dolgoznak a minimálbérért. A Házon kívül stábja járt a mintafaluban, ahol minimális a munkanélküliség, és nem vitáznak arról, hogy csak akkor jár a segély, ha dolgoznak is.