A mai orvostudomány majdnem vég nélkül meg tudja hosszabbítani a haldoklást – de mi a beteg érdeke?
2023. október 18. 15:25
Magyarországon a beteg visszautasíthatja az orvosi kezelést. Ezt hívják passzív eutanáziának, ezt azonban nagyon kevesen választják. De létezik egy „szürke zóna”, amikor a beteg vagy a hozzátartozók az egészségügyben dolgozókkal együtt a szabályok kikerüléséről hoznak döntést, mert nem bírják tovább a szenvedést. Milyen szabályok vonatkoznak itthon az életvégi döntésekre, hogyan válik el egymástól a gyakorlat és a jog, és mit szeretnének azok a gyógyíthatatlan betegek, akik az aktív eutanázia lehetőségéért küzdenek? A Házon kívül riportja az eutanázia jogi hátterét mutatja be.
2014-ben a 29 éves kaliforniai Brittany Maynardnak orvosai fél évet jósoltak, miután sikertelenül próbálták eltávolítani agresszív agydaganatát. Ezután átköltöztek férjével Oregon államba, mert az ottani törvények megengedik, hogy az orvosok indokolt esetben halálos adag gyógyszert írjanak fel a betegnek. Brittany a halála előtti fél évben az eutanáziáért, a méltóságteljes halálért kampányoló mozgalom arca lett az Egyesült Államokban.
Mindenütt azért jöttek létre ezek a szabályozások, mert a mai orvostudomány tulajdonképpen nagyon-nagyon sokat tud tenni. Majdnem hogy vég nélkül meg tudja hosszabbítani a haldoklást. Viszont nagyon sok beteg úgy érezte, hogy ez nem segít, hanem inkább hátrány, merthogy az emberi méltóságát sértő állapotba jut, és szeretett volna dönteni
– fogalmazott Kovács József bioetikus.
Az öngyilkosságban való orvosi segítségnyújtás – azaz az eutanázia – jelenleg Európán belül Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, Luxemburgban, Spanyolországban és Hollandiában törvényes. Magyarországon nem, sőt a legtöbb családban maga a téma is tabu. Pedig ezeket a kérdéseket racionálisan át kellene gondolni – hívta fel a figyelmet Svéd Tamás intenzív terápiás orvos.
Az életvégi döntések köre 1997 óta Magyarországon is lehetővé teszi, hogy valaki rendelkezzen arról, milyen kezelést szeretne és milyet nem, ha súlyos, szenvedésekkel teli, gyógyíthatatlan betegként kerül kórházba.
Ezt szokták köznapi nyelven passzív eutanáziaként emlegetni. A TASZ egészségjogi ügyekkel foglalkozó jogásza szerint azonban rendkívül ritka, hogy valaki él is ezzel a lehetőséggel.
- Miről szól pontosan a passzív eutanázia?
- Miért szinte lehetetlen betartani ennek szabályait a magyar egészségügyben?
- Hogyan válik el egymástól a gyakorlat és a jog, amikor egy haldokló ember ágya felett kell dönteni az illető sorsáról?
- Pontosan miért küzd az ALS-beteg Karsai Dániel és Dunavölgyi Erzsébet?
A Házon kívül riportjából mindez kiderül.