„Feldühített a döntés” – mondta Karsai Dániel arról, hogy a strasbourgi bíróság csütörtökön elutasította a beadványát. Az ügyről először az RTL Híradójának nyilatkozott. A halálos beteg alkotmányjogász szerint ugyanakkor az ítélet nem jelent teljes vereséget, mert nem tiltották meg az életvégi döntések jogát. Az ügyben hamarosan újratárgyalási kérelmet nyújtanak be, de Karsai Dániel abban már nem biztos, hogy azt a döntést is megéri, viszont az utolsó leheletéig küzdeni fog.

Elutasította Karsai Dániel keresetét az Emberi Jogok Európai Bírósága. A halálos beteg alkotmányjogász azért indított pert a magyar állam ellen, hogy a hozzá hasonló betegek dönthessenek életük méltó befejezéséről. Karsai Dániel vereségként és csalódásként értékelte a döntést, és ügyvédei újratárgyalást kezdeményeznek. Gulyás Gergely szerint az ítélet a kormány álláspontját erősítette meg.

Részletes jogszabályt terveznek elfogadni Franciaországban az eutanáziáról. A halálba segítést csakis nagykorú betegeknek engedélyezhetik, akik ott születtek vagy régóta az országban élnek.

A halálos betegségben szenvedő, az életvégi döntés jogáért küzdő alkotmányjogász, Karsai Dániel azt mondja: két hónapja nem tud mobilt, tabletet használni, a legbensőségesebb üzeneteit is valaki másnak kell megnéznie és válaszolnia helyette. 

Olyan betegek érdekében fordult Novákhoz, akik elviselhetetlen mértékű szenvedésnek vannak kitéve.

Élete legnehezebb ügyén dolgozik, de jogi küzdelmével nem csak magán akar segíteni. Karsai Dánielnél tavaly nyáron diagnosztizáltak ALS-t. A gyógyíthatatlan betegség teljes fizikai leépüléshez vezet, a tudatot azonban nem érinti. Az alkotmányjogász a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, mert Magyarországon ma a hozzá hasonló betegek nem dönthetnek életük méltó befejezéséről. Karsai Dániel azt reméli, a bíróság döntése és az ügye kapcsán indult párbeszéd hatására megváltoztatják a magyar jogszabályokat. Ő is jelölt az RTL Év Embere díjára.

Magyarországon a beteg visszautasíthatja az orvosi kezelést. Ezt hívják passzív eutanáziának, ezt azonban nagyon kevesen választják. De létezik egy „szürke zóna”, amikor a beteg vagy a hozzátartozók az egészségügyben dolgozókkal együtt a szabályok kikerüléséről hoznak döntést, mert nem bírják tovább a szenvedést. Milyen szabályok vonatkoznak itthon az életvégi döntésekre, hogyan válik el egymástól a gyakorlat és a jog, és mit szeretnének azok a gyógyíthatatlan betegek, akik az aktív eutanázia lehetőségéért küzdenek? A Házon kívül riportja az eutanázia jogi hátterét mutatja be. 

Mit tehet egy világsztár, ha halálos betegséggel küzd? Az a jobb, ha eltitkolja a nyilvánosság elől, vagy ha nyíltan beszél problémáiról? Erről kérdeztük Makai Gábor szakpszichológust. 

A férfi szerint a felesége azért könyörgött, hogy végezzen vele.

Az egészségügyi minisztérium októberben kívánja tájékoztatni a parlamentet a rendelettervezet részleteiről.

Rosszabb, mint a tüdőrák, és nagyon nehéz felismerni – ezt mondja a tüdőgyógyász az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisról, ami egyre gyakrabban fordul elő. Lappangva, légzési nehézséggel, köhögéssel kezdődik, majd csökken a beteg terhelhetősége. Az érintettek fele 3 éven belül meghal. A mai napig nem tudják, hogy pontosan mi okozza.

Ritkán ad interjút. Visszahúzódó ember. Most mégis élete legnehezebb időszakáról mesélt a Fókusz kamerájának Galla Miklós, aki daganatos betegségéből gyógyult meg.