„Olyan zaj lesz, ami az ott élők nyugalmát teljesen megszünteti” – a kormányhivatal szerint rendben van, hogy 150 méterre a lakóházaktól nyílik sóderbánya

Kavicsbánya nyílhat Alsónémedi és Dunaharaszti szélén, az ott lakók házától alig 150 méterre. A helyiek a tervek szerint reggel 6-tól este 10-ig hallgathatják majd a kavicstermeléssel járó zajokat.

A Házon kívül stábja először Taksonyban nézte meg a cég jelenleg működő kavicsbányáját. Ott olyan hangzavar fogadta őket, hogy interjút is alig lehetett készíteni a teherautók zajától. 

„A tervekben az szerepel, hogy körülbelül 40-50 teherautó hagyná el a területet egy nap” – szemléltette a helyiekre váró állapotokat egy ott lakó, Ábrahám Eszter.

Maga az ötlet is a józan ész ellen van

– ezt már Izsák Orsolya mondta, aki az orvosok javaslatára, gyerekei asztmája miatt költözött Alsónémedibe, az erdő mellé 2008-ban Budapest belvárosából.

A falu végén lévő ház az övék, akkor még valóban az erdő szélén állt. A fákat azonban februárban elkezdték kivágni, így tudták meg, hogy hamarosan sóderbánya nyílik.

A bánya területének nagysága 200 ezer négyzetméter, évente negyedmillió köbméter kavicsot termelnének ki, és naponta 1800 köbmétert szállítanának el teherautókkal, hét éven át. És bár az alsónémedi lakóparkban lakókhoz van közel, a terület Dunaharasztihoz tartozik.

„A dunaharaszti önkormányzat nem is engedi elvi szinten sem ennek a bányának a működését. Hogy történhet meg, hogy egy rendeletet nem vesz figyelembe a kormányhivatal?” – tette fel a kérdést Izsák Orsolya.

Itt a falu annyira fel van háborodva… Egy emberként álltak fel, mert itt azért a többség mezőgazdaságból él

– fűzte hozzá.

A Gerulus Kft. megkapta a sóderbánya nyitásához szükséges környezetvédelmi engedélyt. A kormányhivatal a Házon kívül megkeresésére azt írta, az ő engedélyükön túl bányászati engedélyre és önkormányzati hozzájárulásra is szükség van.

A dunaharaszti önkormányzat a bíróságon támadta meg a környezetvédelmi engedélyt kiadó kormányhivatalt. A perben neves környezetvédelmi szakembereket bíztak meg azzal, hogy igazolják a bányák súlyos környezetkárosító hatását. 

Dunaharaszti polgármestere szerint a két szakértői vélemény között „ég és föld” a különbség.

Szalay László azt mondta, a környék már így is „olyan, mint az ementáli sajt”, tele van bányatavakkal. Ha megnyílhatna az új bánya, akkor a kitermelés végeztével ez a terület is egy újabb 120 ezer négyzetméteres bányató lenne, amit egyrészt itt már senki nem akar, másrészt nehezíti a környékbeli gazdák öntözési lehetőségeit.

„Már a jelenlegi helyzet sem rózsás, és egy ilyen tevékenység tovább rontana rajta” – fogalmazott Dunaharaszti polgármestere.

„Nagy vízfelület alakul ki, ami párolog, és ez a párolgás egyszerűen elszívja a többi vizet a talajból. Mivel ez egy sóderes terület, a többi területről, ami akár kilométerekkel arrébb van, elszívja a talajvizet, és ez okozza például azt, hogy kiszáradnak a kutak. Nem tudnak öntözni, a fákra, a növényekre, mindenre hatással van” – magyarázta.

Koltai László is 150 méterre lakik a leendő bányától. Budapest IX. kerületében élt korábban, a csendért és tiszta levegőért költözött vidékre négy évvel ezelőtt. Ez azonban most veszni látszik.

Valószínűsíteni lehet, hogy itt rengeteg lesz a por. Ebbe beletartozik a PM10-es is (szálló por – szerk.), amit az emberi légzőrendszer nem tud kiszűrni, így az egészségre még súlyosabb gondokat okozhat

– mondta.

Az alsónémedi lakos végigolvasta a 85 oldalas környezetvédelmi tanulmányt, amiben például a zajvédelmi hatásterületet 77 méterben határozták meg. Szerinte azonban nem vizsgálták, hogy milyen lesz a zaj, amikor kiszedik a kavicsot, amikor osztályozzák vagy szállítják azokat.

És valóban: a 45. oldal alján ott a következtetés, miszerint „zajvédelmi szempontból a bánya üzemeltetése nem okoz jelentős környezetterhelést”. Sőt, a hivatal szakértői szerint „a belső szállítás sem lépi túl a zajhatárértéket, ami nappal lakott területen 50 decibel”.

200 méterre a lakóövezettől olyan zaj, lánccsörgés, kavicspattogás lesz, ami az ott lévők nyugalmát teljesen megszünteti

– vélekedett Alsónémedi polgármestere. 

Megtudtuk, ők lakossági fórumon döntöttek arról, hogy csatlakoznak a dunaharasztiak által indított a perhez. „Minden jogszerű eszközt meg fogunk ragadni annak érdekében, hogy ezt a bányanyitást megakadályozzuk” – nyomatékosította Tüske Zoltán.

A Házon kívül a bányanyitásra engedélyt kapott Gerulus Kft-től is kért interjút, de nem reagáltak. A Híradóval korábban azt közölték: a jogszabályok szerint jártak el, valamint, hogy a kérdéses terület eddig is bányatelek volt, amin a fákat nem ők vágták ki.