„Most kapja meg a magyar egészségügy a kegyelemdöfést” – háziorvosok reagálnak az ügyeleti rendszer átalakítására

„Egy nap fölkelni úgy, hogy nincs hasznos teendő? Hát az nekem valami nagyon furcsa dolog lenne” – kezdte az ország legidősebb háziorvosa, az idén a száz évet betöltő Körmendi István. Édesapjától vette át a praxist 66 évvel ezelőtt, még ma is minden nap rendel a budai lakásrendelőben.

Azt mesélte, ő még a családok orvosa volt: ha hozzá fordult valaki, megpróbálta ő maga ellátni, nem pedig egyből tovább küldeni valamilyen szakorvoshoz. „Ha a kollégák ilyen szemlélettel működnének az alapellátási praxisokban, sokkal kevesebb várakozás lenne a szakrendelőkben” – üzente.

Bár látja, hogy az elmúlt hat évtizedben mennyit fejlődött az orvostudomány, elkeserítőnek találja, hogy ennek ellenére borzasztó állapotban van a magyar egészségügy. 

A hatalom, illetve a hatalommal visszaélők súlyos bűne, hogy ilyen minőséget nyújtunk, amilyet. Az miféle lenézése a szakmának, hogy az egészségügynek, ami talán a legfontosabb, annak ne legyen minisztériuma?

– fejtette ki az ország legidősebb háziorvosa.

Erfan Vladimir pedig az ország kevés fiatal háziorvosainak egyike, egyetemi csoporttársai közül egyedül ő lett háziorvos. Ukrán-magyar állampolgár, Szegedre járt egyetemre, egy éve vette át Fonyódon a megüresedett praxist. 

Szerinte az orvosok azt érzik, hogy nem képesek a tudásuknak megfelelően gyógyítani a betegeket. De ott van még az emberhiány, a hosszú előjegyzési lista és a bérek kérdése.

Emellett nehezményezi, hogy a rendelések jó része felesleges adminisztrációval megy el. Napi négy órát rendel, utána négy óra készenléti idő jön, amikor beteghez hívhatják. Majd következik az ügyelet délután 4-től másnap reggel 8-ig, hétvégén pedig 24 órában. Havonta van, hogy kilencszer is ügyel, tudtuk meg.

Ennek ellenéri szereti a munkáját. „Valahogy jobban kialakul a betegekkel a kapcsolat, meg nincs az a nyomasztó kórházi környezet” – magyarázta. Sikerélményként éli meg, ha olyan dolgokra jön rá, amire más eddig nem, egy betegét például abban segítette, hogy megfejtette: egy évig tartó kellemetlen tüneteit nem allergia okozta, hanem a vérnyomáscsökkentő mellékhatásaként jelentkeztek.

„Soha nincs kikapcsolva a telefonom, folyamatosan hívnak” – ezt már Mihályi Zsuzsa, a Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorja háziorvosa mondta. 18 éve praktizál, 3300 betege van, de csak 2500 főig kap finanszírozást.

„800 embert én karitatív módon látok el, nincs ellentételezése. Értem én az állam szándékát, hogy a giga praxisok kialakulását próbálták ezzel ellensúlyozni, de ez nem sikerül. 

Ha egy faluban háromezren laknak, akkor annak a háziorvosnak háromezer betege lesz, hiába kap csak 2500-ig finanszírozást” 

– tette hozzá.

Mihályi Zsuzsa egyike azoknak az orvosoknak, akik nem írták alá az új ügyeleti szerződésüket. Március elsejétől ugyanis Győr-Moson Sopron megyében – ahogy Szabolcsban és Hajdú-Biharban is – az Országos Mentőszolgálat irányítja az ügyeletet.

Az OMSZ ragyogóan működik félkatonai szervezetként, ez a dolguk, krízishelyzetben, katasztrófahelyzetben kell helytállniuk. A háziorvosi ügyelet másfajta munka.

„Nem értjük, hogy nekünk miért kell az OMSZ-hez betagozódni. Nem nyilatkozhatok senkinek, csak az OMSZ-protokollok mentén kellene dolgoznunk, ami az én meglátásom szerint a gyógyítás szabadságát is veszélyeztetheti” – figyelmeztetett a jánossomorjai háziorvos.

Országosan 220 ügyelet szűnt meg, a jánossomorjai betegeknek például a 15 kilométerre lévő Mosonmagyaróvárra kell menniük. Ám nehézség, hogy nem minden családnak van autója, gyermekorvosi ellátás pedig érdemben csak a 45 kilométerre fekvő Győrben van, jegyezte meg Mihályi Zsuzsa.

Nincs ez másképp az ország másik végében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem. Múlt hét szerda óta csak Nyíregyházán van gyerekszakorvosi ügyelet, akinek az túl messze van, viheti a felnőtt ügyeletre a beteg gyerekét. Az RTL Híradónak nemrég egy nyíregyházi orvos panaszolta el, hogy az új rendszerben olyanok is fognak ügyelni, akik az életükben nem láttak gyereket betegként – legfeljebb a sajátjukat.

Szabolcsban csak kevesen, Győr-Moson-Sopron megyében a hírek szerint egyetlen háziorvos sem írta alá a szerződését. Mihályi Zsuzsa mégis megkapta a beosztását az OMSZ-től, pedig nincs szerződése. Mint ismert, a Magyar Orvosi Kamara szólította fel bojkottra a háziorvosokat, amire a kormány rekordgyorsasággal visszavágott: eltörölték a kötelező kamarai tagságot, és az etikai ügyek kivizsgálását is elvették tőlük.

Most kapja meg a magyar egészségügy a kegyelemdöfést

– értékelte ezt a több mint 60 éve praktizáló Körmendi István. 

Mihályi Zsuzsa pedig úgy érzi, olyan, „mintha elgáncsoltak volna bennünket. Azt szeretnénk elérni, hogy az a változás, amire az egészségügyben egyébként óriási szükség van, úgy menjen végbe, hogy bennünket, orvosokat, nővéreket meghallgatnak. Mi sokkal jobban tudjuk, hogy mi kell a helyi embereknek” – nyomatékosított.

Át kel alakítani a finanszírozást, de nem így

Azt szeretnék, ha emelnék a szakdolgozók, így például a háziorvosok mellett dolgozó nővérek bérét is, de a kormányzat ezt uniós pénzből fizetné, amit egyelőre visszatart az Európai Bizottság a magyar jogállamiság helyzete miatt. Emellett szerintük át kell alakítani a háziorvosi praxisok finanszírozását is, de nem úgy, ahogy azt a kormány eldöntötte, hiszen jelenleg jóformán ki sem tudja számolni egy orvos, hogy mennyit fog keresni.

Ezentúl ugyanis az eddig kapott állami pénz egy részét megvonják, és egy pontrendszer alapján fogják megkapni a háziorvosok a pénzt. 

A Házon kívül stábjának nyilatkozó háziorvosok azt mondták: a fizetésük gyakorlatilag azon fog múlni, hogy a beteg elment-e a mammográfiára, vagy sem, kiváltotta-e a vérnyomáscsökkentő gyógyszerét, vagy egy anya anyatejjel vagy tápszerrel táplálja-e a csecsemőjét.

Ám nemcsak a pénz miatt elégedetlenek a háziorvosok, hanem a rengeteg – szerintük – értelmetlen szabály miatt is. Például egy háziorvos nem tehet ultrahanghoz szükséges szakvizsgát, pedig ez talán megoldható lenne egy külön képzéssel, 

hogy ne legyen az az érzése a háziorvosnak, hogy csak igazolásokat meg beutalókat ír, hanem legyen értelme is a munkájának

– mondta a fonyódi háziorvos, Erfan Vladimir. Vagy ott van a pajzsmirigybetegek helyzete: a diagnosztizálásukhoz háromféle hormonvizsgálat szükséges, amiből kettőt csak endokrinológus szakorvos rendelhet el, a háziorvosok pedig csak egyet. „Most én küldjem el az illetőt endokrinológushoz, ahol két hónapig fog várni, és teljesen értelmetlenül terheli ott a kapacitást” – hozott példát Körmendi István.

Mindezek miatt tiltakoznak tehát a háziorvosok azzal, hogy nem írják alá, vagy ha aláírták, letétbe helyezik az ügyeleti szerződésük felmondását. Azután, hogy a kormány eltörölte a kötelező kamarai tagságot, az orvosoknak 30 nap alatt kell eldönteniük, hogy maradnak-e a kamarában, vagy sem.