Hiába a napi 18 ezres fizetés, nem magyarok, filippínók szedik a magyar gyümölcsöket

Annak ellenére, hogy akár napi 18 ezer forintos fizetést is megadnak a magyar gazdák az idénymunkásoknak, óriási munkaerőhiány sújtja a zöldség- és gyümölcstermesztőket, és már a mezőgazdaságban is inkább Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat alkalmaznak – írta az Agrárszektor. A FruitVeB a lapnak elmondta, hogy számításaik szerint közvetlenül és közvetve évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt, termelésiérték-kiesést okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság.

Míg 15-20 évvel ezelőtt az ágazat még bővelkedett az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni, vagy, ha igen, azt inkább a nyugati országokban teszik, a magasabb bérek miatt – írta a lap.

Emiatt egyre többen alkalmaznak idénymunkásként filippínókat, akik Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnökének elmondása szerint a filippínókat jelemző alázat, megbízhatóság és szorgalom kimondottan jó munkaerőt jelent az ágazatnak.

Nagypéter hozzátette, a hazai munkavállalók gyakran meg sem jelennek a munkán, erre a fajta megbízhatatlanságra pedig ebben az ágazatban nem lehet alapozni. És még akkor is jobban megéri a külföldi vendégmunkás alkalmazása, hogy adminisztratív költségei többe kerülnek, mintha hazai munkavállaókat alkalmaznának.

Kedvesek, kulturáltak, tiszták, és jól beszélnek angolul

Egyre több álhír terjed a vendégmunkásokkal kapcsolatban: például Zalaegerszegen elterjedt, hogy a városban tartózkodó Fülöp-szigeteki vendégmunkások hattyúra és kacsára vadásznak a helyi tónál. Weide Ancsa tetováló- és festőművész a városban megélt tapasztalatairól mesélt a Reggeliben:

Nem értik a vendégmunkások, miért félnek tőlük a magyarok

Nem fajgyűlölők, de félnek este kimenni az utcára, és attól tartanak, hogy Hajdúszoboszlóra kevesebb turista fog menni a vendégmunkások miatt – mondták Debrecen környékén a Házon kívül stábjának. A filippínó, valamint Törökországból érkező munkavállalók pedig arról beszéltek, hogy érzik: nem látják őket szívesen. Annak próbáltunk utánajárni, miért osztja meg a helyi közösségeket a külföldi vendégmunkások érkezése:

Nyitókép: Szedik az érett szamócát a lajosmizsei Szőrös és Kisjuhász Kertészetben 2020. április 28-án. MTI/Koszticsák Szilárd