Vizsgálnia kell a GVH-nak, amit az MVM állít a rezsicsökkentésről a számlákon

„Hazudik a rezsiboxban” az MVM, ezért a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) harminc napon belül versenyfelügyeleti eljárást kell lefolytatnia a társasággal szemben – közölte a Facebookon Tóth Bertalan. Az MSZP-s képviselő jogerősen pert nyert a GVH-val szemben, az írásos ítéletet és annak indoklását most kapta kézhez.

A „rezsibox” a villany- és gázszámlán az a mező, ahol feltüntetik, hogy mennyit kellett volna fizetni az energiáért a rezsicsökkentés nélkül és mekkora az így megtakarított összeg. Tóth szerint havonta 3,3 millió fogyasztó kap megtévesztő gázszámlát, 4,5 millióan pedig megtévesztő villanyszámlát az MVM-től „azért, hogy a Fidesz-kormányzat hazugul azt harsoghassa: a magyar családok havonta 181 ezer forintot megtakarítanak a rezsicsökkentéssel”.

A 24.hu idézi Tóth Bertalant, aki azt írja: az általa a perben előadottak és a csatolt bizonyítékok elegendők voltak a bíróság számára annak valószínűsítésére, hogy az MVM magatartása a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát sértő magatartásnak minősülhet. A bíróság nem fogadta el a GVH érvelését, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei nem álltak fenn, viszont valószínűsíthető, hogy az MVM által alkalmazott versenypiaci viszonyítási ár valótlan.

Az indoklás szerint az MVM olyan módszertant alkalmaz, amellyel a cég bármilyen árat szabhat, teljesen önkényesen – és Tóth szerint ezt meg is teszi. Az aktuális valós ár, és az MVM által a „rezsiboxban” közölt versenypiaci viszonyítási ár között nagyságrendi különbség lehet, így valószínűsíthető, hogy a tájékoztatás megtévesztő.

Az ítélet azt is leszögezi, hogy ez a „valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlat” befolyásolhatta a fogyasztók döntését azzal kapcsolatban, hogy keresnek-e másik gázszolgáltató az olcsóbb árak reményében. Egy kereskedelmi gyakorlat viszont nemcsak akkor lehet megtévesztő, ha a fogyasztót olyan üzleti döntés meghozatalára készteti, amit egyébként nem hozott volna meg, hanem már akkor is, ha erre alkalmas. A fogyasztó pedig akkor tud reális képet alkotni egy adott üzenet tartalmáról, ha az önmagában igaz, pontos információt hordoz – idézte Tóth Bertalan a bíróság megállapításait.

Nyitókép: kormany.hu