Orbán Viktor: Alig várjuk, hogy Hernádi Zsoltra úgy tekinthessünk, mint a magyar Jockey Ewingra

„A Mollal és Hernádi Zsolt igazgató úrral kialakult egy jó szokásunk, pár évente összejövünk itt Tiszaújvárosban, és átadunk egy új Mol-gyárat. Így jártunk el 2015-ben, három év múlva 2018-ban és most 2024-ben. Jöhettem volna hamarabb is, tarthattuk volna a hároméves ütemet, csak a járvány és a háború keresztbetett” – mondta Orbán Viktor Tiszaújvárosban az olajtársaság Poliol Komplexumának átadásán. 

A miniszterelnök szerint a rendszerváltás után elkótyavetyéltek sok magyar céget, de a Mol még ezekben a nehéz időkben is versenyképes maradt, és az olajtársaság volt „az egyetlen komolyan vehető cég”. „Ha ez nem így lett volna, akkor Magyarország jóval nagyobb sebeket kapott volna a rendszerváltáskor, és a 2000-es években is, a baloldal dicstelen kormányzása idején” – fogalmazott. 

Orbán Viktor azt mondta: a Mol ugyanazt az utat járja be, mint magyar gazdaság, mert 20 évvel ezelőtt a cég tevékenységi köre „egyfelfüggesztésű” volt, csak kőolaj-kereskedelemmel foglalkozott, majd a cég régiós terjeszkedésbe kezdett, a hagyományos mellett biogáz- és biodízelüzemet hozott létre, belépett a szállítmányozási piacra és legújabban a hulladékgazdálkodásban is megkerülhetetlenné vált.

Olyan ez, mint a céllövöldében, azt a célpontot a legnehezebb kilőni, amelyet a legtöbb hurkapálca tart 

– mondta. Szerinte nem csoda, hogy a Mol Magyarország legértékesebb, több lábon álló vállalatává vált.

A kormányfő szerint a Mol a Poliol Komplexum megvalósításával nemcsak feljebb lépett a termelési láncban, hanem ő maga vált teljes termelési lánccá. Tiszaújvárosban ugyanis egy olyan vegyipari komplexumot hozott létre, amelyben a megtermelt és feldolgozott nyersanyagot késztermékké alakítja úgy, hogy közben még a szállítmányozásban is érdekelt.

A kormányfő szerint a poliolt a laikusok hívhatják a műanyaggyártás svájci bicskájának is, hiszen mindenre jó: az autóipartól a bútorgyártáson át az építő- és textiliparig mindenhol szükség van rá.

„Csökkenteni akarjuk az egyoldalú függőségeinket, ebben egyébként maga a Mol is segítségünkre van, például azzal, hogy új földgáz- és kőolajlelőhelyeket talál meg Magyarországon. 

Alig várjuk, hogy a Molra úgy tekinthessünk, vagy a vezérigazgatójára, mint a magyar Jockey Ewingra. 

Sok szerencsét kívánok a további kutatáshoz, tisztelt Hernádi vezérigazgató úr!” – mondta Orbán Viktor. 

Magyarország villamosenergia-igénye ötven százalékkal fog nőni 2030-ig, mert a legfejlettebb iparágakat honosítják meg az országban.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a legfeljetteb technológiát honosítják meg Magyarországon. „Lesznek nyugati és keleti autógyáraink, a zöldenergia tárolásához szükséges technológiánk és gyártókapacitásunk, részt veszünk az űrkutatásban, bekapcsoljuk Magyarországot a legkorszerűbb információs technológiai vérkeringésbe, felépítjük a legmodernebb európai hadiipart, feljebb lépünk az élelmiszeriparban, a gyógyszer- és a vegyiparban is” – mondta.

Azt ígérte, a magyar iparpolitika képes lesz elegendő energiát és jól képzett munkaerőt is az ipar rendelkezésére bocsátani.

A Mol tiszaújvárosi gyárában háromszáz szakképzett ember dolgozik majd. „Háromszáz új, hosszú távon is versenyképes, magas hozzáadott értékű munkahely, ez háromszáz embernek biztos, kiszámítható jövőt jelent” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint az kormánynak az a stratégiája, hogy állami eszközökkel támogatják a magyar cégeket annak érdekében, hogy lépjenek ki a külföldi piacokra. „Úgy megnőtt a magyar ipar, hogy Magyarország már kicsi. Nem itthon kell lökdösődni, hanem új területeket kell találni, külföldön kell befektetni, onnan érdemes hazahozni a profitot” – fogalmazott. Szerinte ezzel ellensúlyozni lehetne évek múlva azt, hogy a multik kiviszik a nyereséget Magyarországról. 

Jelenleg 12 ezer magyar cég aktív külföldön is, Orbán Viktor azt ígérte, hogy ezt 5 ezerrel növelik, ennek elérése érdekében ösztönző programot is indítanak.

Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke a miniszterelnök Facebook-oldalán, egy kommentben jelezte, hogy szerinte egy olyan üzemet adtak át, amely még nincs is kész. Bejegyzésében bírálta a kormány gazdaságpolitikáját is, amelynek következtében két év alatt 47,5 százalék volt az élelmiszerinfláció Magyarországon és 20 százalékkal csökkentek a reálbérek.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI