Spar-ügy: nem csak kisajátításról, kiszorításról is szólhat

A 24.hu által megkérdezett szakértők csak találgatni tudták, mi értelme annak a Spar lépésének, hogy svájci cégbe menekítették ingatlanos vagyonukat, miközben a szupermarket-üzletág maradt az osztrák anyacégnél. Az egyik felvetés szerint az uniós cégtulajdonlás előnye, hogy az EU-ban olyan befektetésvédelmi egyezmények, irányelvek vannak, amelyekre hivatkozva az érdeksérelmet érzékelő befektető uniós választottbíróságig viheti az ügyét – írta a lap.

Az EU-ban rövid határidőkkel dolgoznak, van rá esély, hogy nem húzódnak el évekig a döntések – emelt ki egy lehetséges megfontolást a 24.hu-nak az egyik nagy adótanácsadó képviselője.

Az ausztriai SPAR vezérigazgatója, Hans Reisch több osztrák lapnak is beszélt, és a magyar kormány „zaklatásaival” magyarázta, hogy a magyar cégük vagyonának egy részét Svájcba helyezték át:

Kisajátítás

A cég kisajátításvédelemről beszélt, amivel kapcsolatban a 24.hu-nak nyilatkozó szakértő elmondta, hogy „nemcsak a visszautasíthatatlan felvásárlási ajánlatról lehet szó, hanem minden olyan tevékenység ide sorolandó, amelynek a végeredménye kisajátításra vezethet, azaz ellehetetleníti a befektetést, ami a tulajdonost végül arra szorítja rá, hogy akár 1 forintért megváljon a vagyontól.”

A Spar megtámadta az EU-nál a kormány különadóját

A Spar korábban jelezte, hogy szerintük a magyar kormány megszegi az uniós jogot a 2022-ben bevezetett extraprofitadóval, ezért az áruházlánc panaszt tett az EU-nál.  A kormány erre úgy reagált, a különadókat jogszerűnek találta az Unió Bírósága.

A 24.hu ezzel kapcsolatban megjegyzete, hogy kormány az Európai Unió Bíróságának (EUB) évekkel ezelőtti határozataira hivatkozhat. A 24.hu forrása szerint ugyanakkor bár a bíróság általában figyelembe veszi a korábbi döntéseket, ám ez a mostani másik ügy, hiszen másik törvény alapján szedik 2020 óta a különadót.

Az EUB a 24.hu-nak elmondta, hogy nem tudni, hogy a magyar kormánynak igaza van-e, amikor azt mondja, hogy az az uniós joggal összhangban van a különadó jelenleg hatályos változata. Ennek megállapítására a bíróságnak akkor lenne lehetősége, ha a kérdést ismét elé terjesztenék, de ez egyelőre nem történt meg.

Ha vizsgálni kezdik a kiskereskedelemre kivetett extraadót mint ami alkalmas a befektetők ellehetetlenítésére, kacifántos kérdést kell kibogozni – írta a 24.hu. A lap cikke szerint a vizsgálatnak leegyszerűsítve azt kellene eldöntenie, hogy a kiskereskedelemre kivetett adóval az állam csak adóztat vagy túladóztat, ami már alkalmas arra, hogy a befektetést ellehetetlenítse, és ezzel megágyazzon a kisajátításnak.

Nyitókép: A SPAR élelmiszer-üzletlánc áruháza a budapesti Sugár Üzletközpont földszintjén. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László