Hernádi Zsolt: Felváltották a gazdasági ésszerűséget a rövidtávú politikai érdekek

„Ha elhitetik a lakossággal, hogy az energia nem drága, akkor az emberek nem fognak kevesebb energiát használni, de így nem jön ki a matek, az ipar issza meg ennek a levét” – kommentálta a kormányzati beavatkozásokat Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója csütörtökön a Corvinus egyetemen.

A Portfolio tudósítása szerint Hernádi többek között az elmúlt évek válságairól, az orosz-ukrán háborúról, a klímavédelemről beszélt, valamint arról, szerinte hogyan váltották fel a gazdasági ésszerűséget a rövidtávú politikai érdekek.

Hernádi kitért a globalizáció megakadására is, amit az USA és Kína vezetésével kialakulóban lévő kétpólusú világrendre vezetett vissza. De arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány után az orosz-ukrán háborúval újabb csapdahelyzet jött, melyben a politikai döntések felülírják a gazdasági racionalitást.

Te elítéled-e Oroszországot, veszel-e tőlük bármit, vagy nem?

– tették föl neki a kérdést. A Mol elnök-vezérigazgatója szerint ez tisztán politikai hozzáállás, és Európa egyértelműen megszenvedi. Akinek pedig nincs tengerpartja, és függ a gázimporttól, annak meg kell vennie a vezetéken érkező földgázt, ami továbbra is Oroszországból jön.

Hernádi abszurdnak gondolja, hogy amíg az orosz dízelt nem lehet behozni Európába, addig például Indiába el lehet vinni és eladni, miközben az indiai dízelt behozhatják Európába. A politikai döntések miatt rengeteget utaztatják az olajat, ami szerinte rendkívül drága és környezetromboló.

Az egész utaztatásos történet tulajdonképpen olyan, mint amikor azt mondják a »Horgász a pácban« című filmben a kutyának, hogy »Gyere ide, Takarodj!«

–  fogalmazott a Mol-vezér.

Hozzátette, ez ahhoz vezet, hogy a korábban magas prioritást élvező klímavédelem háttérbe szorul.

A kormánynak is üzent

Hernádi arról is beszélt, hogy itthon a döntéshozók rövid távban gondolkoznak, a „kampányszellemű politikai környezetben” pedig igen nehéz előre tervezni. Az ársapka, az extraprofit-adó és más beavatkozások alapvetően nem segítik az energiavállalatokat abban, hogy megtakarítsanak és elég tőkét szerezzenek a zöld átálláshoz.

Ha elhitetik a lakossággal, hogy az energia nem drága, akkor az emberek nem fognak kevesebb energiát használni, de így nem jön ki a matek, az ipar issza meg ennek a levét.

– mondta Hernádi.

Hozzátette, így egyre nehezebb lesz elérni 2050-re kitűzött nettó semleges klímacélokat. „Minden globális vállalati nyereségnek a felét ennek a célnak az elérésére kellene fordítani, ha valóban meg akarjuk csinálni a szükséges beruházásokat, és el kell felejteni az összes „úri huncutságot” az út közben” – hangsúlyozta a Mol-vezér.

Tavaly júniusban a Corvinus diplomaosztóján Jaksity György közgazdász, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója mondott kemény beszédet. Elhangzott: az egészségügy és a tanárok helyzete elszomorító, az ország leggazdagabb emberei pedig az uniós támogatásokkal felturbózva élik felelőtlen életüket. A végzős diákoknak azt mondta, az ő feladatuk lesz a valódi demokrácia kiharcolása. 

Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI