Hiába a drágulás, nagyon viszik a külföldi nyaralásokat a magyarok

Az áremelések ellenére ugrásszerűen megnőtt a kereslet a külföldi, különösen a tengerparti nyaralások iránt – írta a Bank360.

Tavaly a Covid-járványt követő szabadságvágy és az szja-visszatérítésből kapott pénz fűtötte az utazási kedvet, idén pedig a gazdasági nehézségek ellenére „az addig utazunk, amíg lehet, és élményekre költünk” attitűd is jellemzi az utazó magyarokat. 

Tavaly a duplájára, 1075 milliárd forintra nőtt a külföldre utazó magyarok költése.

A koronavírus-járvány után visszatért a magyarok külföldi utazási kedve, sőt, tavaly március óta ugrásszerűen megnőtt a kereslet. A hazai utazási irodák összforgalma tavaly megközelítette a 2019-es szintet, idén pedig várhatóan meghaladhatja azt – mondta Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője a Bank360.hu-nak. A gazdasági helyzet még befolyásolhatja az évet, de az első negyedéves adatok és a nyárra vonatkozó – március végéig tartó, akciós – előfoglalások azt mutatják, hogy a rezsiváltozás és az infláció ellenére a magyaroknak van pénze és igénye külföldi utazásra és nyaralásra.

Tengerpartra vágynak a magyarok

Várakozáson felüli érdeklődésről számolt be az IBUSZ: a hazai piacvezető utazási iroda utasforgalma tavaly már meghaladta a 2019-est, idén pedig a tavalyinál 25-30 százalékkal nagyobb keresletet tapasztalnak. „Már 2022 decemberében megnyitottuk az idei nyári előfoglalási időszakot, annyira erős igény mutatkozott a tengerparti nyaralások iránt” – mondta Termes Nóra, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. hálózati és marketingigazgatója. A júniustól charter légi járatokkal a mediterrán térségbe – így a spanyol, görög és török tengerpartra – turistákat szállító és szállást szervező irodánál tízezrek foglalták már le a 2023-as nyaralásukat.

A koronavírus-járvány kényszerű bezártsága után tavaly sokan útra keltek, és a családok szja-visszatérítése is fűtötte az utazási kedvet, amely idén az infláció és a megélhetési költségek emelkedése ellenére tovább nőtt. Az emberek részéről olyan attitűd is érzékelhető – talán épp a háború és a gazdasági helyzet hatásaként –, hogy „utazzunk, amíg lehet”, és a megtakarításaikat inkább élményekre és pihenésre akarják költeni, mint befektetni – véli Termes Nóra.

A kiutazók elfogadták az áremeléseket

Az uniós irányelvek alapján megalkotott hazai kormányrendelet értelmében az utazásszervezők az utazás előtt 20 nappal már nem emelhetik az utazási csomagok árait, előtte pedig legfeljebb 8 százalékos lehet az áremelés mértéke. Ennél nagyobb drágulás esetén az utas indoklás nélkül elállhat az utazási szerződéstől. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kiutazók elfogadták az akár 8 százalékot meghaladó emeléseket – mondta el Bakó Balázs. A szervezett külföldi utazások ára tavaly átlagosan 15-20 százalékkal, idén pedig további 5 százalékkal emelkedett a forint dollárral és euróval szembeni gyengülése, valamint az energia- és üzemanyagárak emelkedése miatt.

Nagyon sokan szeretnének utazni, az utazási kedv ismét olyan jelentős, ha nem jelentősebb, mint a pandémia előtti időszakban – mondta a Bank360.hu-nak a csoportos körutazásokra specializálódott Fehérvár Travel Kft.-t képviselő Ribi András. „Az áprilistól októberig induló utazásainkat a február közepén megjelenő katalógusunkban hirdetjük meg, ezek 65-70 százalékát az első hónapban, az úgynevezett first minute időszakban lefoglalják az utasaink az elmúlt húsz év tapasztalata szerint. Idén azonban ez az arány még magasabb volt – függetlenül attól, hogy a forint gyengülése, az üzemanyagárak növekedése és a világszerte tapasztalható turisztikai boom miatt átlagosan 20-25 százalékkal nőttek az áraink.”

Hova utaznak most az emberek?

Nagyon gyorsan megteltek a húsvéti hosszú hétvégére, illetve a tavaszi szünet időszakára meghirdetett útjai is a Fehérvár Travelnek. Ezek döntő többsége 4-8 napos európai buszos és repülős körutazás, de rövidebb Európán túli programokat is terveztek ezekre a napokra (például Marokkóba vagy Jordániába). Róma rendkívül keresett úti cél a húsvéti időszakban. Az egész évet tekintve a legnépszerűbb desztinációk között van az USA, Portugália, Skócia és Spanyolország, de sokan érdeklődnek észak-európai, svájci vagy éppen olaszországi utazásaink iránt is – közölte Ribi András. A foglaltsági adatok tükrében erős évre számít a székesfehérvári székhelyű utazási iroda. Amennyiben nem történik semmilyen rendkívüli esemény, amely az utazást vagy az utazási kedvet negatívan befolyásolja, akkor idén sem kell egyetlen csoportot sem visszamondanunk a minimális létszám hiánya miatt – tette hozzá a szakember.

Egyiptom és Görögország is keresett

Az év elején és húsvét környékén is népszerű célpont Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek a magyar utazók körében. A foglalásokat tekintve továbbra is népszerű Törökország, Tunézia és Horvátország, és idén mintegy 50 százalékkal nőtt az érdeklődés Görögország iránt – mondta Hajducsi Tamástól, a charteres nyaralásokat szervező Kartago Tours Zrt. marketing vezetője. A nyári utak nagy részét előfoglalásban, március végéig értékesítik, ilyenkor zömmel azok foglalnak, akiknek fix a szabadsága és viszonylag árérzékenyek. A nagyon árérzékenyek közé azok tartoznak, akik last minute kedvezményre várva az utolsó pillanatban foglalnak. A legkevésbé árérzékenyek azok a jómódúak, akik téli időszakban melegebb vidékekre utaznak, és csak az utazás előtt egy-két héttel foglalnak.

Az európai egyéni és csoportos, autóbuszos vagy repülőgépes utazással szervezett városlátogatások egyaránt népszerűek (például Szlovákiába, Szlovéniába, Spanyolországba, Olaszországba), kedveltek a kulturális körutazások az amerikai kontinensre, a Közel-Keletre (köztük Dubai, Izrael, Jordánia) és a Távol-Keletre is (Thaiföld, Malajzia) - osztotta meg tapasztalatait Bakó Gábor. Növekszik a magyarok érdeklődése a leggyakrabban 8 napos, 7 éjszakás tengeri (földközi- és karib-tengeri, de akár közel- vagy távol-keleti) hajóutak iránt, és nem csak télen népszerű helyszín Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok és Tunézia.

Tudatosabban lettek az utasok

Az utaztatók tapasztalatai szerint a külföldön pihenni és nyaralni vágyók a járvány után mind többen választják – az egyéni szervezés helyett – a kiszámíthatóbb és biztonságosabb utazási irodai szervezést.

„Az utazók tudatosabbak lettek, ha euróban meghatározott árakat látnak, tudják, hogy ki vannak szolgáltatva az árfolyamváltozásnak. Azt is tudhatják már, hogy milyen rejtett költségei lehetnek a fapados repülőjegy-foglalásnak és a szálláshely-közvetítő portálok foglalásainak. Ezért is nőtt a bizalom az utazási irodák és utazási csomagjaik iránt” – tette hozzá a marketingvezető.

Az IBUSZ ugyanakkor óvatosan tervez az idei évre, a turisztikai ágazatot nagyon megviselte a járvány, és ez az a terület, amely minden változást megérez, legyen az politikai, háború, kerozin-áremelés vagy természeti katasztrófa.

Rekordok dőlhetnek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarok tavaly 18 millió alkalommal utaztak külföldre, 36 százalékkal többször, mint 2021-ben. A tartózkodási idő 60 százalékkal, 52,4 millió napra nőtt. A növekedést elsősorban a többnapos, szabadidős utazások eredményezték. (Ilyen több napos utazásra 7,2 millió alkalommal mentek a magyarok, szemben a 2021-es 4,3 millióval.) Aki több napra ment, átlagosan 5,8 napig volt kint. (A járvány előtti évhez, 2019-hez viszonyítva azonban még 28 százalékkal elmaradt a kiutazások száma a KSH statisztikája szerint, akkor 24,9 millió alkalmat regisztráltak).

Az utazó magyarok nagyon sokat költöttek 2022-ben külföldön: 1075 milliárd forintot, ami duplája volt az előző évi kiadásoknak. Az összeg mintegy harmada szálláshelyre és vendéglátó-szolgáltatásokra ment el. (2021-ben 512 milliárdot, 2020-ban 404 milliárdot, 2019-ben pedig 970 milliárd forintot költöttek el a magyarok külföldön. Nominálisan a 2022-es költés volt eddig a legnagyobb összeg a KSH adataiban) A legtöbbször Ausztriába, Szlovákiába és Szerbiába utaztak tavaly a magyarok.

Nyitókép: Faludi Imre/MTVA