Csaba László: Ha nem tesznek semmit, az argentin helyzet állhat elő Magyarországon is

Az Mfornak adott interjút Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 

Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka annak, hogy sem a kormánynak, sem a jegybanknak nem sikerült érdemben lassítania az inflációt, a szakember három választ említett:

megkésett és nem elégséges monetáris politikai intézkedések; a költségvetéspolitikai lépések lényegében teljes hiánya; valamint rossz kormányzati és jegybanki kommunikáció.

Csaba László szerint a magyar gazdaságpolitika hitelessége rendkívül alacsony. Úgy látja, mindenekelőtt a hitelességi válság az oka annak, hogy a jegybanki kamatemelések nem tudták érdemben sem az inflációt fékezni, sem a forint árfolyamgyengülését meggátolni.

Noha Matolcsy György hangsúlyozza, hogy az MNB a világon először, időben és kellő határozottsággal kezdte meg a kamatemelési ciklusát, így is legalább egy évvel elkésett, és a költségvetési politika kritikája a legutóbbi időkig nagyon gyenge volt

– fogalmazott. Hozzátette: úgy kellett volna kommunikálni, hogy ne csak a sorok között olvasva, a közgazdászok értsék meg, mi a probléma, hanem a Fidesz-frakció tagjaihoz is eljusson az üzenet, ami már a Pénzügyminisztériumot is befolyásolhatta volna. 

Ezzel szemben egészen idén júniusig folytatódott a kettős beszéd: hat százalék növekedést hat százalék hiánnyal produkált az ország, és erre még büszkék is voltak.

Nehezményezi, hogy az egyetlen beruházás, amely lekerült a napirendről, az a Fudan Egyetem volt, azonban de Palkovics László épp a minap nevezte a Budapest-Belgrád vasutat példaértékű beruházásnak.

A külkereskedelmi deficitet az államháztartási hiánynál is nagyobb próblémának látja (erről nemrégiben beszélt az rtl.hu-nak Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök), mert a hiány finanszírozható, a külkereskedelmi mérleget azonban a kormány sokkal korlátozottabban tudja csak befolyásolni.

A külső deficit miatt egyáltalán nem zárja ki, hogy szükség lehet az IMF-hitelre. 

Ha pedig nem tesznek semmit, akkor az argentin helyzet állhat elő Magyarországon is, azaz olyan fokúvá válhat a gazdaságnak a strukturális meg nem felelése és hiánya, hogy ezt jelentős részben külső forrásból kell fedezni, és ebben az esetben nem marad más megoldás, csak az IMF-hitelfelvétel.

Cáfolta a kormány kommunikációját, ami összeköti a pedagógusbér emelését a hiányzó brüsszeli forrásokkal: „Ha a tanárok béremelésére kívánják költeni ezt a forrást, akkor az csupán úgy jelenhet meg, hogy a biológia-, fizika-, kémiatanároknak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése miatti plusz munkájukért néhány százalékkal magasabb fizetést adnak. A béremelés többi részét viszont egyéb forrásból kellene előteremteni, az uniós helyreállítási pénzeket pedig másra kell fordítani. Ha ezt nem ismerik fel, a helyreállítási alap nagy részben el fog szállni” – mondta a lapnak.

Ahogyan korábban beszámoltunk róla, szeptemberre a KSH 20 százalék feletti inflációt mért, ennek hírére a forint gyengülni kezdett.

Nyitókép: Kovács Tamás / MTI