Gazdaság

„Nekem úgysem lesz nyugdíjam” – hogyan oldd meg a saját nyugdíjválságodat?

Gergely PéterGergely Péter

2022. szeptember 23. 12:09

A születéskor várható élettartam folyamatosan nő, a születésszám pedig csökken, tehát egyre kevesebb fiatalnak kell eltartania egyre több idős embert. Mindeközben gazdasági válságok is tépázzák a nyugodt jövőbe vetett hitet. Mit tehetünk akár válságban is annak érdekében, hogy ne kelljen idős korban is robotolni?

A nyugdíjválság réme folyamatosan jelen van a hírekben, a nyugdíjjal kapcsolatos aggodalmak állandó beszédtémát képeznek, a fiatalabb generáció pedig lemondóan legyint, és úgy gondolja, hogy nem számíthat nyugdíjra. Sokan olyan távolinak vagy éppen ijesztőnek érzik a nyugdíjas éveket, hogy inkább nem is keresnek megoldást. Szerencsére nincs minden veszve, ha időben elkezdünk foglalkozni a problémával.

Ezért van nyugdíjválság

A nyugdíjválság kialakulásában sokféle tényező szerepet játszik. A meglévő nyugdíjrendszerünk gyengeségei éppúgy közrejátszanak, mint a történelmi események vagy az öngondoskodás hiánya.

A két legfontosabb tényező azonban a születéskor várható élettartam folyamatos növekedése és a születésszám csökkenése. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb fiatalnak kell eltartania egyre több idős embert. A nyugdíjcélra levont járulékok már most is magasak, ennél sokkal nagyobb emelkedés nem lenne megvalósítható. Ahogy idősödik a társadalom, egyre több ember között kellene szétosztani ugyanazt az összeget.

De ez vajon mit jelent? Egyáltalán nem is lesz nyugdíjunk? Szerencsére nem erről van szó!

Két fontos változásra lehet számítani. Egyrészt tovább fog növekedni a nyugdíjkorhatár, amivel emelni lehet az aktívan dolgozók számát. Másrészt csökkenni fog a nyugdíjak összege, hiszen egyre kevesebb pénz jut majd egy főre.

Ezek sajnos nem túl jó kilátások, de a nyugdíj-előtakarékosságok segítségével mindkét változás ellen védekezni tudunk. Mivel az öngondoskodás még nem olyan elterjedt Magyarországon, az állam évi 20 százalékos támogatással is ösztönzi a megtakarítást, ha a nyugdíjbiztosítást, az önkéntes nyugdíjpénztárt vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlát választjuk. Ezt az összeget a saját személyi jövedelemadónkból igényelhetjük vissza.

Magyarországon rengetegféle nyugdíjmegtakarítási lehetőség érhető el és néha nehéz a választás. Érdemes megvizsgálni, hogy a három alaptípus közül melyik passzol hozzánk a legjobban.

Nyugdíjbiztosítással a nyugdíjválság ellen

Mindegyik megtakarítási formának vannak előnyei és hátrányai, de különösen praktikus választásnak bizonyul a nyugdíjbiztosítás, amelynek van klasszikus, illetve befektetési egységekhez kötött típusa.

A klasszikus opciónak alacsonyabbak a hozamai, viszont garantáltan nyereséges lesz a megtakarításunk. Előnyt jelent az is, hogy egy profi foglalkozik a pénzügyeinkkel, és nem nekünk kell döntést hoznunk a legideálisabb eszközalapról.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás már egy kicsit nagyobb pénzügyi jártasságot követel meg, viszont a klasszikus verziónál sokkal magasabb hozam érhető el vele. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a nyereségünk ilyenkor nem garantált, és egy rossz választás akár veszteséget is eredményezhet.

A nyugdíjbiztosítás egyik legnagyobb előnye, hogy nincs hatással rá az emelkedő nyugdíjkorhatár. 

Jelenleg 65 éves korban lehet nyugállományba vonulni. Ha holnap megkötjük a nyugdíjbiztosítási szerződésünket, akkor a futamidő végéig ez a nyugdíjkorhatár fog vonatkozni ránk. Képzeljük csak el, milyen jó, ha a jövőben állami nyugdíjat például csak a 70. születésnapunk után kaphatunk, de a nyugdíjbiztosításunk és a megtakarításunk segítségével már 65 évesen elköszönhetünk a napi munkától.

Ha szeretnénk anyagi biztonságban tölteni a nyugdíjas éveinket, akkor érdemes tudatosan megtakarítani. Ha túlságosan későn kezdünk hozzá a spóroláshoz, esetleg nagyon alacsony a havi díjunk, akkor később egy kellemetlenül alacsony összeggel kell majd számolnunk. 

Ehelyett inkább kövessük figyelemmel a megtakarításunk gyarapodását, és tervezzük meg tudatosan, hogy mennyi pénzre lesz szükségünk idősebb korunkban. Gyakori tévhit, hogy idősebb korban alacsonyabb összeg is elég a megélhetéshez. Igaz, hogy például a gyermekeinkre már nem kell költenünk, de ne felejtkezzünk el a megnövekedett egészségügyi kiadásokról.

A nyugdíjbiztosítás után évente maximum 130 ezer forintos állami támogatást igényelhetünk. Fontos, hogy ennyi pénzt csak akkor kaphatunk, ha egy év alatt legalább 650 ezer forintot fizettünk be a számlánkra. Ezt a pénzt a saját személyi jövedelemadónkból kell visszaigényelnünk, és ha elfelejtjük beadni a kérelmünket, akkor elveszítjük az extra segítséget.

Ne felejtkezzünk el arról, hogy a nyugdíjbiztosítások hosszú távú elköteleződést jelentenek. Ezek a termékek az első pár évben a legdrágábbak, és fokozatosan egyre olcsóbbá válnak. A biztosítók ezzel a költségszerkezettel arra ösztönzik az ügyfeleket, hogy a futamidő lejárta előtt ne nyúljanak a megtakarításaikhoz.

Összességében a nyugdíjbiztosítás egy könnyen kezelhető és biztonságos módja az öngondoskodásnak.

Önkéntes nyugdíjpénztárral a nyugdíjválság ellen

Az önkéntes nyugdíjpénztárak közepes hozammal kecsegtetnek, illetve a megtakarításunk teljesítménye nagyban függ a magyar gazdaság állapotától.

Nagy pénzügyi jártasságot ez az opció sem igényel, a legtöbb pénztárnál 2-6 megtakarítási portfólió közül választhatjuk ki a nekünk tetsző lehetőséget. Az önkéntes nyugdíjpénztárak fő előnyei közé tartozik a könnyű kezelhetőség és az, hogy cafeteriaelemként is igénybe vehető ez a szolgáltatás. 

Sajnos mostanra az önkéntes nyugdíjpénztár a drágább cafeteriaelemek közé tartozik, és a munkaadók nem választják olyan szívesen ezt az opciót. Természetesen előfordulhat, hogy a munkahelyünkön még elérhető ez a lehetőség, ezért érdemes utánajárni a helyzetnek. Fontos kiemelni azt is, hogy 

az önkéntes nyugdíjpénztárak olcsóbbak, mint a nyugdíjbiztosítások.

Önkéntes nyugdíjpénztári tagként az állam maximum évi 150 ezer forinttal ösztönzi az előtakarékosságunkat.

Nyugdíj-előtakarékossági számlával a nyugdíjválság ellen

A nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) nagy pénzügyi jártasságot igényelnek, hiszen teljesen szabadon foglalkozhatunk a befektetéseinkkel. Ez az opció időigényes, hiszen folyamatosan figyelnünk kell a világ gazdasági változásait. Az önkéntes nyugdíjpénztárral és a nyugdíjbiztosítással szemben a nyugdíj-előtakarékossági számla nem követeli meg a rendszeres díjfizetést, ez azonban hátrány is lehet, ha hajlamosak vagyunk megfeledkezni a spórolásról.

A nyugdíj-előtakarékossági számlák előnyei közé tartozik a rugalmasság és az elérhető hozam. Rengeteg pénzügyi eszköz közül válogathatunk, és jelentős nyereségre tehetünk szert, ha jól bánunk a pénzzel. Akkor fizetünk be pénzt, amikor szeretnénk, és azt a befektetést választjuk, amit épp a legjövedelmezőbbnek látunk. 

Az önállóság miatt a nyugdíj-előtakarékossági számlák számítanak a legolcsóbb módszernek, ha a nyugdíjcélú megtakarítás a célunk.

Fontos, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számlák nem védenek meg a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedésétől. Ezek az opciók mindig az éppen aktuális nyugdíjkorhatárhoz igazítják a futamidő végét. Ha az a célunk, hogy kivédjük a korhatáremelkedést, akkor érdemes inkább a nyugdíjbiztosítást választanunk. Ha viszont fontosabb az olcsóság vagy a rugalmasság, akkor megéri szétnéznünk a nyugdíj-előtakarékossági számlák és az önkéntes nyugdíjpénztárak között is.

A három előtakarékosság közül a NYESZ fenntartását ösztönzi a legkisebb összeggel az állam: itt legfeljebb évi 100 ezer forint igényelhető vissza személyi jövedelemadóból.

Havonta mennyi pénzt érdemes félretenni nyugdíjcélra?

A pénzintézetek jellemzően meghatároznak egy minimális havi díjat, amelynek a befizetésével elindítható a választott nyugdíj-megtakarítás. Ez az összeg a nyugdíjbiztosítások esetében 10 ezer forint, az önkéntes nyugdíjbiztosítások esetében pedig 4-5 ezer forint. A nyugdíj-előtakarékossági számlák esetében egyszeri, 5 ezer forint értékű befizetéssel indítható el a megtakarítás, de a későbbiekben teljesen ránk van bízva, hogy mennyi pénzt fizetünk be.

Sajnos ilyen alacsony havi összegek befizetésével nem érhető el olyan nagy nyugdíjcélú megtakarítás, amiből idős korunkban kényelmesen és biztonságosan meg tudunk élni.

Általánosságban az a szabály fogalmazható meg, hogy a havi fizetésünk 10 százalékát érdemes megtakarítani. 

Természetesen az összeg nagysága függ attól, hogy mennyi idősen kezdünk el készülni a nyugdíjas éveinkre. Minél korábban hozzálátunk, annál kisebb összeg fog hiányozni a havi fizetésünkből. Az évente megtakarított pénz mértéke az állami támogatások miatt sem mindegy, hiszen a nyugdíjcélra megtakarított pénzünk összegének 20 százalékát igényelhetjük vissza.  

A nyugdíjcélú megtakarítások őrzik az értéküket?

A gazdasági válság és a forint folyamatos gyengülése miatt rengetegen aggódnak a megtakarításaikért.

Magyarországon 1,1 millió ember tagja valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak. A nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla nem ennyire népszerű, összesen félmillió ember rendelkezik ilyen típusú megtakarításokkal. De vajon mi történik ezeknek az embereknek a félretett pénzével?

Szerencsére az elmúlt száz év statisztikai tapasztalatai azt mutatják, hogy a hosszú, több évtizedes futamidő szinte mindig nyereséges eredményhez vezet. 

Ezt azt jelenti, hogy a jelenlegi válság miatt nem szabad pánikba esnünk és magunkhoz vennünk az eddig megtakarított pénzt. Ehelyett próbáljunk inkább kitartani és elkerülni a hirtelen meghozott döntéseket.

A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője

Nyitókép: Jessica Rinaldi/The Boston Globe/Getty Images

 

#Gazdaság#pénzügyek#nyugdíj#nyugdíjbiztosítás#nyugdíj-előtakarékosság#takarékoskodás#befektetés