Tényleg elfogyhat télre a gáz Magyarországon?

Válságtanácskozással kezdte a szerdai napot több miniszter és államtitkár a Miniszterelnökség Budai Várban található épületében. Orbán Viktor Facebook-oldalára pár perccel 10 óra előtt került ki egy fotó arról, hogy a kormányfő kabinetvezetői értekezletet hívott össze a Karmelitába a gázpiaci helyzet miatt. „Energia-veszélyhelyzet van Európában” – a képre mindössze ennyit írtak, felkiáltójellel.

A válságtanácskozáson mások mellett ott volt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Palkovics László technológai és ipari miniszter, Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Németh Szilárd rezsibiztos és Kovács József nemzetbiztonsági főtanácsadó is. A miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan az állami hírügynökségnek azt mondta: az egyeztetésre azért volt szükség, mert az ukrajnai háború miatt emelkednek az energiaárak, és az elmúlt napokban szerinte világossá vált, hogy

az őszi-téli nem lesz elegendő gáz az Európai Unió országaiban.

Délután pedig be is jelentették a kormány intézkedéseit.

Eddig azt mondták: minden rendben

De pontosan mi a helyzet Magyarország gázellátásával? Tényleg ennyire súlyos lenne az energiaválság? A kormány részéről a hazai gázellátással kapcsolatban eddig csak megnyugtató híreket közöltek. A tározókat ilyenkor, a nyári hónapokban szokták feltölteni, amikor a fűtési szezon végével visszaesik a hazai fogyasztás.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter épp a válságtanácskozással egy időben tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a magyar gáztározók feltöltöttsége 44 százalékos.

Ez „az európai átlag feletti” – emelte ki a politikus az állami hírügynökség tudósítása szerint. A külügyminiszter az elmúlt hetekben többször kijelentette, hogy a magyar ellátásbiztonság szempontjából semmifajta veszélytől nem kell tartani, az orosz szállítások megbízhatóságát pedig százszázalékosnak nevezte.

Varga Mihály pénzügyminiszter a válságtanácskozás előtti napon Brüsszelben arról beszélt, hogy a hiányzó gázmennyiségre is leadták a megrendelést, és kulcskérdésnek nevezte, hogy a következő hónapokban betárazzák a szükséges energiahordozót. A politikus szerint a többi uniós országban is ezen dolgoznak a szakminiszterek, és azon is, hogy miként lehetne függetlenedni az orosz forrásoktól. „Az energiatárolókat fel kell tölteni, és fel kell készülni a téli időjárásra” – ezt mondta Varga Mihály az állami hírügynökség tudósítása szerint.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal pedig három hete azt közölte:

az ország gázellátása a szomszédban zajló háború ellenére zavartalan.

A tározókat április eleje folyamatosan töltik. „Az orosz fél továbbra is a hosszú távú szerződéseknek megfelelően teljesíti a szállításokat” – írták az MTI-nek. Az orosz gáz két irányból érkezik az országba. Egyrészt Ausztriából, Mosonmagyaróvár felől. Másrészt tavaly ősszel üzembe helyezték az új, Török Áramlat elnevezésű vezetéket, ami Szerbia irányából lépi át a magyar határt – vagyis azóta a Magyarországnak szánt gázszállítmányok már nem az ukrán határra érkeznek.

Az energiahivatal szerint

a Török Áramlaton keresztül napi 12-17 millió köbméter földgáz érkezik az országba, és majdnem teljes kapacitással üzemel az osztrák irányból érkező vezeték. De kisebb mennyiségben kapunk földgázt Horvátországból, és van még a hazai termelés is.

Nem aggódnak a tél miatt a szakértők

Holoda Attila energetikai szakértő, a második Orbán kormány energiaügyi helyettes-államtitkára az rtl.hu-nak arról beszélt: a rendelkezésre álló adatok fényében szakmai szemmel nehéz megmagyarázni, hogy miért pont most tartottak válságtanácskozást. „Semmi nem változott az elmúlt időszakban, ahhoz képest, ami mondjuk egy héttel vagy két héttel ezelőtt volt” – mondta a szakember. Szerinte a gáz ára valamelyest még csökkent is az elmúlt napokban. „Én úgy gondolom, hogy valamiről el akarják terelni a figyelmet, megmutatva, hogy a kormány valamivel foglalkozik, ami nem a kata és nem egyéb problémák.”

Holoda Attila szerint a tárolói kapacitások százalékai helyett érdemes inkább arra figyelni, hogy mennyi szokott lenni a fogyasztás – vagyis a rendelkezésre álló gáz mire elég. 

A letárolt gáz jóval több, mint a lakosság téli fogyasztása. A magyar földgázellátásnak ráadásul csak az egyik pillére a földgáztárolók. A téli időszakban sem csak kizárólag tárolókból látjuk el az országot, hanem azt feltételezzük, hogy az import továbbra is folyamatosan jön, illetve van a magyar termelés is, ami nagyjából 15-18 százalékát teszi ki a hazai ellátási igénynek.

Vagyis az idei télen ő nem számít ellátási gondokra Magyarországon. „Én azt gondolom, ha ezek közül bármelyikben is van valamilyen zavar, képes arra, hogy biztosítsa a télen a magyar fogyasztást.”  

Weindhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője ugyanakkor azt mondja: komolyan kell venni a mostani helyzetet, mert az orosz fél szerinte nem racionális döntéseket hoz.

Az orosz vezetés a gázpiaci helyzetet ütőkártyaként használja az európai tagállamokkal szemben. Nem a gazdasági racionalitás, hanem sokkal inkább a háborús és politikai szempontok kerekedtek felül az energetikai szállítások terén is

– mondja a szakember.

Szerinte Európában nagyon sokat tettek és tesznek az orosz függőség felszámolásáért, de ez a folyamat még messze nem zárult le. „Amennyiben a teljes gázszállítást leállítják, vagyis az oroszok a hosszútávú szerződéseket sem teljesítik, akkor akármilyen irányba is kapkod az Európai Unió, fizikailag nincs lehetősége arra, hogy más irányokból teljes mértékben kipótolja az oroszok által szállított gázmennyiséget. Nincs olyan infrastruktúra sem a küldő oldalon, sem pedig a fogadó oldalon, ami ekkora volument képes volna ilyen rövid távon helyettesíteni” –  mondta.

Holoda Attila ezzel kapcsolatban arra emlékeztet: az oroszok is rá vannak utalva Európára.

„Az oroszok épp úgy rá vannak kényszerülve arra, hogy az Európai Uniónak gázt adjanak el. Hiszen ha nem adnának el, akkor egy idő után nekik is gondot okozna, hogy leállnak a földgázmezőik, mert nem tudnák hova rakni a földgázt, a bevételkiesésről pedig nem is beszélve” – véli a szakember.

Weindhardt Attila is csekélynek tartja az esélyét annak, hogy ezen a télen ellátási nehézségek legyenek Magyarországon. 

Ez esetlegesen az ipari szereplőket és a nagyfogyasztókat érintené. A nyugati vészhelyzeti tervekből is látszik: az a legeslegvégő eset, hogy a lakossági fogyasztók gázfogyasztását korlátozzák.”

Európában viszont lehetnek bajok

A BBC uniós forrásokra hivatkozva arról írt, hogy 12 európai országban vannak gondok a gázszállítással. Az orosz állami gázcég, a Gazprom Lengyelországba, Bulgáriába, Hollandiába, Dániába és Finnországba teljesen leállította a gázszállításokat, mert az érintett országok megtagadták, hogy egy egyoldalú orosz szerződésmódosítás után rubelben fizessenek az energiahordozóért. Más országokba a vállalt mennyiségnél kevesebb gáz érkezik.

Németországban emiatt a háromfokozatú földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozata van érvényben. Ez elvben lehetővé teszi a szolgáltatóknak, hogy a hatályos tarifákat felülírva a fogyasztókra hárítsák az elszabadult energiaárakat. Bár a lehetőség adott, döntés még nincs róla. A harmadik fokozat a vészhelyzeti szint. Ennek elrendelése esetén korlátozzák az ipari fogyasztók, például az üzemek és gyárak ellátását, a lakosságnak és a fontos intézményeknek, például a kórházaknak azonban elvileg ekkor is jutna gáz.

Gázválságban vagyunk 

– jelentette ki pár hete Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, aki szerint Oroszország gazdasági támadást indított Németország ellen.

Ukrajna megtámadása előtt Németország a gázszükségletének 55 százalékát szerezte be orosz forrásból, ezt azóta 35 százalékra csökkentették. Ha azonban a gázszállításokat teljesen leállítanák, az recesszióba taszítaná a német gazdaságot, mert az energiahordozóra teljes ipari szektorok épülnek, és a németek többsége gázzal fűt.

A berlini döntéshozók ezért most az Északi Áramlat-1 vezetékre figyelnek, aminek hétfőn kezdődött a szokásos éves karbantartása. Sokan attól tartanak, hogy Oroszország a tíz naposra tervezett munkálatok után nem indítja újra a gázszállításokat, ami Olaszországot, Ausztriát és Csehországot is érintené. Franciaországban a legnagyobb energetikai cégek közösen kérik az embereket arra, hogy fogják vissza fogyasztásukat. Belgiumban az év első felében 18,5 százalékkal csökkent a gázfogyasztás, de az energiaügyi miniszter szerint így is rendkívül súlyos a helyzet és fel kell készülni a gázhiányra.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban azt ígérte: júliusban bemutatnak egy tervet, amivel a tagállamok összehangoltan csökkenthetik a gázfogyasztásukat. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője pedig egy keddi konferencián arról beszélt, hogy az európai országokban komoly olaj- és gázellátási problémák lehetnek az elkövetkező hónapokban.

 A szakember szavai borúsak: „Az idei tél nagyon-nagyon nehéz lesz Európában” – mondta.

Nyitókép: Didier Lebrun / Getty Images