Beleállt a földbe a forint, hogyan költsem a pénzt okosan a külföldi nyaraláson?

Hétfőn újabb negatív rekordot döntött a forint árfolyama, volt, hogy több mint 404-et kellett belőle adni egy euróért – mégis úgy tűnik, hogy idén sok magyar választ külföldi úti célt. Hogyan költsünk külföldön okosan gyenge valutánkból, hogy minél kevésbé járjunk rosszul? Ma már teljesen megszokottnak számít, hogy a külföldi nyaraláson is az itthon megszokott bankkártyás fizetést választjuk. Sőt, működik az érintéses mobiltelefonos fizetés is. Mégsem mindegy, milyen megoldást választunk, ha rendezni kívánjuk a cechet.

Bankkártya minden körülmények között?

Talán azzal a kérdéssel érdemes elkezdeni, hogy biztosan a kártyánkkal akarunk-e fizetni, ugyanis 

előnyösebb valutaárfolyamon válthatjuk át a készpénzünket, mintha bankkártyával vásárolnánk devizaárfolyamon. 

Igaz, az átváltásnál felszámolhatnak némi költséget, de pénzügyi tranzakciós illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása alapján nem. A banknál pedig nemcsak az árfolyam lehet kedvezőtlenebb, de a készpénzhez jutást is terheli az illeték 0,6 százalékos mértéke, a havi kettő, összesen legfeljebb 150  ezer forintos ingyenes készpénzfelvételen túl – ami viszont csak belföldön érvényes.

Ha külföldön szeretnénk pénzhez jutni, akkor jó mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, hiszen a külföldi készpénzfelvétel az egyik legdrágább művelet. Viszont ha külföldön vásárolunk a bankkártyával, az ugyanúgy ingyenes, mint idehaza.

Vannak azonban olyan bankok, amelyek üzletpolitikai kedvezményként olcsón, netán ingyen kínálják külföldi ATM hálózatukat készpénzfelvételre, jellemzően a szomszédos, illetve közeli országokban. Az Erste Banknál, az OTP Banknál és az UniCredit Banknál kedvezményesen, a CIB Banknál pedig teljesen ingyen használhatók a bankcsoport külföldi ATM-jei a magyar leánybankos kártyákkal a BiztosDöntés.hu adatai szerint. Érdemes indulás előtt tájékozódni a célországokról és a feltételekről.

Hova érdemes készpénzzel készülni?

Amennyiben eldőlt, hogy készpénz vagy bankkártya lesz az idei nyaralás fizetőeszköze – egyébként célszerű vérmérséklettől függő arányban, de mindkettőből magunkkal vinni az útra –, akkor máris jöhet a következő kérdés: mikor és hogyan fizessünk vele?

Európa keleti felében a készpénznek hagyományosan erősebb szerepe van a fizetésekben, így itt jellemzően jobban használhatjuk a készpénzt, ha kellő biztonságban tudjuk magunknál tartani. Európa nyugati felén azonban már évtizedekkel ezelőtt is több százezres nagyságrendű kártyaelfogadóhely állt rendelkezésre például Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban, ami azt jelenti, hogy ezekben az országokban az elektronikus fizetés teljesen általános és elfogadott. 

Ha valaki Svédországba utazik a nyáron, ott pedig akár el is felejtheti a készpénzt, mert még a koldusok is kártyaleolvasókkal vannak felszerelve, és ez egyáltalán nem vicc!

A bankkártya használata mellett szólhat az az érv, akár még készpénzénél kedvezőtlenebb árfolyam használatával is, hogy elvesztése, ellopása esetén a kártya mögötti pénz megőrizhető a letiltással, amit akár mobilapplikációból is elintézhetünk.

Nehezen követhetők a kártyás átváltási árfolyamok

A bankkártyás költéseket eléggé sajátságos módon konvertálják, mire a forintszámlánkra érnek: lényegében minden szereplő igyekszik kiszedni a saját hasznát.

A bankkártyatársaság – Mastercard vagy Visa – Európában általában euróra, azon kívül pedig általában amerikai dollárra váltja a helyben elköltött pénzt. Itt nyilván akkor nyerünk, ha nem kell váltani, tehát például Európában, az eurózónában járunk. Európa azon országaiban azonban, amelyek nem tagjai az eurózónának – ilyen például a kontinens nyugati felében Dánia, Norvégia, Svájc, Svédország – a helyi pénznemben költött pénzt euróra konvertálják.

A bankunkhoz, amely a bankkártyát kibocsátotta, így euróban vagy amerikai dollárban érkezik meg a külföldi költés, amit az a devizaeladási árfolyamon vált át forintra.

Mint látható tehát, a második konverziótól csak akkor menekülhetünk meg, ha a pénzünk is euróban, illetve amerikai dollárban van, ami ritkaság azoknál, akik forintban kapják a fizetésüket. Továbbá nem minden bank kezel több devizanemű számlát egyetlen bankkártya mögött, azaz a meglévő forint melletti devizakártya kiváltása külön költségeket jelenthet.

Az első átváltásról, amit a kártyatársaság intéz, egy külön, az internetn elérhető árfolyam alapján lehet tájékozódni, míg a bankunk devizaeladási árfolyamáról annak honlapján. Ezekkel azonban két probléma van: egyrészt naponta többször is frissülhetnek, másrészt ami ennél is nehezebben követhetővé teszi a pontos átváltási árfolyamot, az az, hogy 

az átváltás nem a vásárlás pillanatában történik, hanem egy vagy több munkanap múlva.

Forintösszeg a külföldi terminálon

Éppen ezért lehet üdítő kivétel, elsősorban a turisztikailag frekventált övezetekben, amikor külföldön járva is forintban jelenik meg a külföldi költésünk fizetendő végösszege.

Sajnos azonban ez korántsem barátságból vagy vendégszeretetből történik, hanem pusztán azért, mert még egy bőrt le akarnak húzni rólunk a külföldi bankok és kereskedők. Tény, hogy a felajánlott összeg forintra pontosan ugyanannyi lesz a bankszámlakivonatunkon is, ennek ellenére nem biztos, hogy megéri ezt választani.

Itt ugyanis olyan magas szinten rögzítik a forintárfolyamot, ami a hagyományos konverziós folyamat szerint szinte esélytelen, hogy bekövetkezzen. 

Ezért ha külföldön forintösszeget látunk, utasítsuk vissza az átváltást, és ekkor már helyi összegben jelenik meg a fizetendő összeg. Ezzel jobban járunk.

A külföldi forintosított fizetést dinamikus devizakonverziónak hívják, és a helyzetet jól jellemzi, hogy még az ottani kereskedő is keres vele – miközben a hagyományos kártyaelfogadási folyamat keretében még ő fizet az elfogadásért.

Ezért célszerű mindenhol helyi devizában fizetni

Ezt a jelenséget egyébként nemcsak POS terminálokon, de ATM-eken is megtapasztalhatjuk. Értelemszerűen itt is ugyanígy kell eljárni, és helyi devizában kérni az összeg elszámolását.

Érdemes figyelni még arra is, hogy a bankkártyánkhoz tartozik-e külföldi utasbiztosítás, mert lehet, hogy ezzel költséget spórolhatunk. Mindenképpen érdemes utánaérdeklődni a részleteknek, és összehasonlítani azt egy pénzért kínált utasbiztosítással a szolgáltatási összegek és a fizetések tekintetében, hátha megfelel a beépített változat is.

Érdemes felírni a biztosító és az asszisztenciaszolgáltatás, valamint a bankunk külföldről hívható ügyfélszolgálati telefonszámát.

Végezetül, ha a bankkártya kínál vásárlási kedvezményeket vagy pontgyűjtési lehetőséget, azzal külföldön is érdemes élni, ahol ráadásul jellemzően amúgy is többet költünk, hiszen nyaralunk.

A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Nyitókép: Imgorthand/Getty Imgaes