Egyre többen költöznek vidékre, nehezen bírja a vízhálózat a megnövekedett fogyasztást

A koronavírus-járvány miatt elrendelt otthoni munkavégzés növelte a háztartások ivóvízfogyasztását, míg a nem lakossági terület (például vállalatok) fogyasztása csökkent – közölte elemzésében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amely a járvány miatt bevezetett intézkedések vízfogyasztásra gyakorolt hatását vizsgálta.

A vizsgálat alapján 2020-ban a lakossági számlázott vízfogyasztás 4,5 százalékkal növekedett, 344,5 millió köbméterről 360,2 millió köbméterre. Ezzel párhuzamosan a nem lakossági fogyasztók számára számlázott vízmennyiség 12 százalékkal csökkent 2019-hez képest: 118,5 millió köbméterről 104,6 millió köbméterre.

A home office hatása kimutatható volt a szennyvíz-ágazatban is: a lakossági számlázott szennyvíz mennyiség 5,2 százalékkal növekedett, míg a nem lakossági 11,5 százalékkal csökkent az előző év adataihoz képest.

A MEKH vizsgálta az országon belüli elvándorlás hatásait is a vízfogyasztásra. A főváros vonatkozásában az elmúlt öt évhez viszonyítva a 2020. évben volt a legnagyobb az elvándorlás mértéke, Pest megye pedig nagyarányú befogadója az elvándorló lakosságnak. A második legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron megye, majd Vas megye népességszáma gyarapodott.

A folyamat eredményeként a korábban elégséges mértékű közműhálózati kapacitás a jövőben vélhetően egyre kevésbé elégíti ki a növekvő igényű szükségleteket.

– olvasható az elemzésben.

A hivatal szerint Magyarországon a közműves ivóvízellátást, valamint a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást biztosító rendszerek 10 százaléka az év legnagyobb részében magas terhelés mellett működik. Műszaki szempontból akkor tekinthető egy víziközmű-rendszer magas terhelésűnek, ha annak kapacitáskihasználtsága eléri vagy meghaladja a névleges kapacitásának a 80 százalékát.

Nyitókép: Egy hölgy kezet mos otthonában Budapesten 2020. március 26.-án – Fotó: Faludi Imre / MTVA