„Mindig, ha lehunyom a szememet, azt látom, hogy anyu rohan felfele a lépcsőn” – mindene odalett a tűzben a négygyerekes bodaszőlői családnak

A család szomszédja írt levelet a Fókusz szerkesztőségének, hogy Szabó Ildikóék nagy bajba kerültek, leégett a házuk. Mikor a Fókusz stábja megérkezett hozzájuk, már az utcán is érezni lehetett a füstszagot. Az egykor takaros bodaszőlői kisházból csak a megrepedt, életveszélyes falak maradtak. Ildikóék élete munkája, a gyerekek imádott tetőtéri szobája, játékai – minden odaveszett május végén, kilátástalan helyzetbe kerültek.

Ildikó hajnal 2-kor furcsa zajra ébredt.

Mintha a konnektor szikrázott volna, valójában a vezeték égett a falban. Elektromos tűz volt. Ébresztettem anyát, mondtam neki, hogy anya keljél, mert tűz van. Fogjad a gyereket, aztán szaladtam ki homokot vinni be oltani. Kétszer fordultam, harmadjára már hiába fordultam, nemhogy elaludt volna, egyre nagyobb volt a tűz 

– mesélte megrendülten az asszony.

Ildikó, a négy gyerek, Alex, Nikolasz, Ildikó és Adrián édesanyja hívta a tűzoltókat, de ehhez vissza kellett szaladnia az égő házba a telefonért, ami a fenti részen volt. A legnagyobb szerencse, hogy nem történt robbanás.

Benn volt a konyhában a gázpalack, ezért nem is mertünk tovább itt maradni. Szaladtunk a szomszédhoz. 77 éves idős asszony, a szomszédban lakik, rávertük az ajtót, hogy engedjen be minket 

– emlékezett vissza Ildikó.

Egy szál ruhában mentek át, ki miben aludt.

Az édesanya azt mesélte, hiába értek ki a tűzoltók viszonylag hamar, mindenük odalett a tűzben. Mivel a gázpalack nem robbant fel, megmaradtak a szeretett ház falai. De hiába állnak, használni nem lehet már soha többé a szobákat. A gyerekekkel sokszor visszajönnek ide, hiányzik nekik az otthonuk. A statikus azt mondta nekik, nem lehet javítani a házat.

A tűzoltók is azt mondták, hogy nem szabad bemenni a házba, mert életveszélyes, bármikor leomolhat. A statikus is megerősítette, hogy alapig bontani kell a házat 

– tette hozzá Ildikó.

Ha szeretne segíteni Ildikó családjának, az alábbi számlaszámra utalhat: Szilágyi Klaudia (Ildikóék egyik rokona) 11773384-00556219

Két éve vették a házat, akkor azt mondták nekik, a vezetékek fel lettek újítva

Az önkormányzattól kaptak egy átmeneti albérletet két dűlővel lejjebb. Más hely nincs, ahol meg tudnák húzni magukat. Szeretnék minél előbb újraépíteni a házat. Két éve vették, itt elfért mind a négy gyerek. Arra nem gondoltak, hogy átverhették őket.

Egy idős házaspártól vettük, kérdeztük is a villanyvezetéket tőlük, mikor megvettük, és mondták, hogy most lett újra vezetékelve. Hát, hiba volt elhinni 

– mesélte keserűen az assszony.

A konyhából indult a tűz, aztán hirtelen minden lángra kapott. Csak az elszenesedett falak maradtak, nemrég még élet volt itt, ma már csak a hamu. A két hónapja vásárolt mosógépük is odalett a garanciapapírjával együtt.

„Babakocsi, járóka, mindene a gyereknek. Laptop, számítógép, telefonok, tévék” – sorolta az édesanya az odaveszett értékeket.

Az albérletben, ahol most laknak, nincs víz, a szomszédból kell hordaniuk mindenhez. Fürdéshez, főzéshez is.

Ildikó a pici baba és a gyerekek miatt minden apró neszre felébred, ez volt a szerencséjük. Ezért menekülhettek meg.

A kis Nikolasz azt meséli, a számítógépét sajnálja a legjobban.

A gépemet sajnálom, mert azon voltak a játékaim. Felhőmentést se csináltam még. Most labdát rúgok, mert kaptunk unokatesóméktól. Meg néha Alexszal megyünk biciklizni

– mondta.

A fiú nagyon rosszul alszik azóta, retteg, nehogy megint kigyulladjon valami. Könnyes szemmel nézi egykori szobájuk helyét, álmaiban visszajár ide.

Mindig, ha lehunyom a szememet, azt látom, hogy anyu rohan felfele a lépcsőn. Ordítja, hogy ég a ház, fiúk, gyertek le! Lementem, utána meg már csak azt láttam, hogy nagy lángokban ég a ház. A kismacskák meg az ágy alatt, szóval hiába mentünk volna, mi is benn égtünk volna, ha anyu nem ébred fel

– mesélte Nikolasz.

A kiscicáik, melyek az ágyuk alatt bújtak el, füstmérgezést kaptak és elpusztultak. Nikolasz azt meséli, azóta minden éjjel benéz az ágya alá az albérletben.

A családfő az építőiparban dolgozik, a tűz előtt egy héttel ment ki Németországba, mert ahogy mondják, itthon nem volt neki lehetőség. Abból élnek, amit a férfi keres. Ildikó éppen egy munka megkezdése előtt állt, amikor a házuk leégett. Reméli, minél hamarabb el tud helyezkedni újra.

Pont akkor sikerült a klinikán takarítónőként elhelyezkedni, amikor a tűzeset történt. Pont elsején kezdtem volna, 31-én gyulladt ki a ház. Az most jelenleg úgy van, hogy vagy sikerül, vagy nem 

– mondta Ildikó.

A legnagyobb szükségük építőanyagra lenne. A családban mindenki az építőiparban dolgozik, segítenének felhúzni nekik az új házat. Mindenüket elvesztették, az egyetlen reményük, hogy bíznak az emberek összefogásában.

Ha szeretne segíteni Ildikó családjának, az alábbi számlaszámra utalhat: Szilágyi Klaudia (Ildikóék egyik rokona) 11773384-00556219

Hozzászólna? Keresse fel Facebook oldalunkat is👍