2022. február 18. 20:10
Az ukrán-orosz határnál továbbra is feszült a helyzet. Az orosz vezetés azt állítja, hogy elkezdték csapataik kivonását a térségből, de a NATO és a nyugati országok kormányai nem hisznek nekik. Az ukránok pedig azt állítják: Oroszország már csak az ürügyet keresi, hogy háborút indítson. De vajon mekkora a valódi ereje a világ legnagyobb területű államának?
Bismarck mondta egyszer Oroszországról ezelőtt vagy 150 évvel, hogy Oroszország sosem olyan erős, mint szeretne, de sosem olyan gyenge, ahogy mi szeretnénk.
Az erős és nagyhatalmú orosz medve. Sokakban él ez a kép Putyin birodalmáról, de vajon mekkora a valódi ereje a világ legnagyobb területű államának? Mennyire fejlett Oroszország hadserege, kik a szövetségeseik és földgázkészleteikkel tényleg sakkban tudják tartani Európát?
A Szovjetunió felbomlása után úgy tűnt, Oroszországnak meggyengült nagyhatalmi pozíciója, de Putyin színre lépésekor egyik legfontosabb feladatává tette, hogy újra a régi dicsfénybe kormányozza nemzetét.
Az elnök 22 éve irányítja az országot, ami példátlan a nagyhatalmak jelenlegi vezetői között. Ez már önmagában hatalmas politikai előnyt ad neki, amit a saját mítoszának és erejének folyamatos építésével igyekszik fenntartani.
Mögötte áll a világ egyik legnagyobb hadserege, és a klasszikus hadviselés mellett a modern háborúk egyik legfontosabb frontján, a kibertérben is hatalmas fölényben vannak: többször bizonyították már, hogy képesek erőművek, állami intézmények rendszereit meghekkelni és leállítani.
Moszkva legnagyobb gazdasági fegyvere azonban a nyersanyagok és az energiaszektor feletti befolyásában van.
Oroszország az Európai Unió gázfogyasztásának a 40 százalékát biztosítja, így az unió minden országa erősen függ a közös gazdasági kapcsolattól. Putyin ezért fenyeget sokszor a földgázellátás korlátozásával. Ugyanakkor ha megszűnne az ebből származó haszon, akkor Oroszország több mint napi 200 millió dolláros bevételtől esne el, így mindkét félnek kölcsönös érdeke a folyamatosan kereskedelem.
Bár Oroszország jelentősége az ásványkincsek exportjában óriási, az orosz gazdaságnak ezek előállításához is nyugati technológiákra van szüksége, amelyektől ha elzárják, az komolyan veszélyezteti az államkasszát is.
Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint Oroszország már hét éve próbálkozik azzal, hogy visszaszerezze Ukrajnát az orosz érdekszférába. Ennek zajlik most az utolsó kísérlete, és ha ez most sem sikerül, az mindenképp stratégiai vereséget jelent az oroszoknak.
Feledy nem állítja, hogy egy esetleges kudarc Putyin fejébe kerülhet, de úgy véli, az egészen biztos, hogy az orosz elit újragondolja a pozíciókat, ami az Putyin utódlásában is nagy szerepet játszhat.
