2014. június 13. 17:00
Családja szerint csütörtökön egy kontrollvizsgálatot követően került kórházba. Nyolcvannyolc éves korában, hosszú betegség után hajtotta fejét örök nyugalomra, a magyar labdarúgó-válogatott egykori legendás kapusa.
Péntek délután együtt kellett volna utaznia Buzánszkyval Berlinbe. A Német Labdarúgó-szövetség ugyanis meghívta őket az 1954-es berni világbajnoki döntő 60. évfordulójának ünnepségére. Azonban Grosics hamarabb befejezte csodálatos pályafutását.
1926. február 4-én született, szülővárosában, Dorogon kezdte futballkarrierjét. 1947-ben a fővárosi MATEOSZ-hoz, majd a Bp. Honvédhoz került, pályafutását Tatabányán fejezte be. A kispesti csapattal három bajnoki címet nyert. A válogatottban 1947 és 1962 között 86 alkalommal védett, megjárt három világbajnokságot, az elsőn ezüstérmet szerzett. 1952-ben olimpiai bajnok lett.
Egy évvel azelőtt az unokái meséltek varázslatos, szerény személyiségéről, mindenkit megigéző emberiességéről, megnyugtató hangjáról. Aki nekik a Nagyapa volt, a magyaroknak legenda.
1926. február 4-én született, szülővárosában, Dorogon kezdte futballkarrierjét. 1947-ben a fővárosi MATEOSZ-hoz, majd a Bp. Honvédhoz került, pályafutását Tatabányán fejezte be. A kispesti csapattal három bajnoki címet nyert. A válogatottban 1947 és 1962 között 86 alkalommal védett, megjárt három világbajnokságot, az elsőn ezüstérmet szerzett. 1952-ben olimpiai bajnok lett.
Egy évvel azelőtt az unokái meséltek varázslatos, szerény személyiségéről, mindenkit megigéző emberiességéről, megnyugtató hangjáról. Aki nekik a Nagyapa volt, a magyaroknak legenda.
Grosics Gyula beceneve a „Fekete Párduc”, karrierének kulcsfontosságú pillanatai, egyedülálló védései leginkább azoknak az emlékezetébe égtek bele, akik talán a fociért nem is, de a jó fociért annál lázasabban rajongtak és rajonganak.
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem