Emberfeletti küzdelem stroke után

Zsuzsától 5 évvel ezelőtt elvettek valamit. Nem mást, mint az addigi életét. A stroke, egy angol szó, amely ütést, csapást jelent, a magyar köznyelv sem véletlenül hívja a betegséget gutaütésnek, szélütésnek. Zsuzsa, túlélt egy stroke-ot, és bár óriási hátránnyal indult, kapott egy második esélyt is az élettől.

26 napig feküdt kómában. Újra kellett építenie önmagát. A szélütés előtt konduktorként dolgozott a Pető Intézetben. Azért küzdött, hogy a keze alatt cseperedő beteg gyerekek képesek legyenek az önálló életre. Mindenkin segített, a stroke után viszont lebénult. Az ő kezét saját kollégái ragadták meg és magatehetetlen testét életre keltették.

Zsuzsa nehezen beszél, nehezen mozog. Ez mind a stroke következménye. Az egykori konduktor, kislánya születése után 10 nappal kapott szélütést. 5 éve azért küzd, még ha ez néha kínkeservesen is megy, hogy visszanyerje a régi énjét.

Felmérések is egyértelműen bizonyítják, hogy akinél már a kórházi ágyon megkezdődik a rehabilitáció, az jóval gyorsabban és nagyobb mértékben nyeri vissza képességeit.

Zsuzsa anno bejárta a világot, több diplomás, több nyelven beszélő konduktor volt. Sok külföldi család videó üzenetet küldött neki, amikor megtudták mi történt vele.

Zsuzsa mellett mindig ott voltak és ma is ott vannak a kollégák. Ők mindannyian kivették a részüket a gyógyulásban. Gyógytorna, akupunktúra, masszázs, mindent kipróbáltak, hogy lábra állítsák őt. Nem kérte őket senki, mégis minden nap kitartóan jöttek Zsuzsához, ő pedig soha nem mondott nemet.

Konduktorként pontosan tudta már a legelején, milyen hosszú út áll még előtte a gyógyulásig. Ez az út rögös és akadályokkal teli, de legalább már látja a fényt az alagút végén.