2016. április 1. 19:42
A Farmerek hamar rájöttek, hogy ha nem kezdenek el értékesíthető árut termelni, bizony fel fog kopni az álluk, ezért túrómanufaktúrát alapítottak a tanyán. Mi is csentünk belőle egy jókora darabot, hogy saját szánkkal bizonyosodjunk meg róla, hogy annyira finom-e, ahogy Szilveszter gazda mondja.
A Farmerek kétféle túrót állítottak elő: egy ún. light és egy emberesebb, zsírosabb változatot, mi az utóbbit kóstoltuk meg.
Ételtesztünkbe korgó gyomorral és bő nyálelválasztással vágtunk bele.
Ételtesztünkbe korgó gyomorral és bő nyálelválasztással vágtunk bele.
Kezdjük először is a kinézettel!
A túró vizuális megjelenése egy kiadós gombóc vaníliafagylalt külsőségeit idézi fel bennünk, ami máris kellemes asszociációkat kelt, hiszen közeledik a nyári verőfényes jó idő. Ugyanakkor az oldalán található barázdák rendkívül rusztikussá teszik, itt ütközik ki igazán a hamisítatlan házi jelleg, hiszen a túró magán viseli az egyszerű tárolóedény szabálytalan formáját.
Most pedig jöjjenek az ízek!
A túróhoz kísérőnek egy nagy karéj teljes kiőrlésű, házi jellegű kenyeret választottunk, ahogy az a képen is látható.
A biztonság kedvéért csak egy kanálhegynyi mennyiséggel kezdtünk, hiszen biztos, ami biztos.
A biztonság kedvéért csak egy kanálhegynyi mennyiséggel kezdtünk, hiszen biztos, ami biztos.
Félelmeink azonban alaptalannak bizonyultak: a nyelvünkre kerülő finom, morzsalékos és egyszerre krémes textúra meggyőzte a túró iránt kevésbé rajongó kóstolókat is.
Ízében szinte megcsapott bennünket a buján zöldellő szlovén lankákat bebarangoló szellő frissessége, kenyérrel együtt fogyasztva pedig kivételes ízélményt értünk el.
Összességében ha osztályozni kellene az elkészült ételt kilenc tehénfejős vedret ítélnénk oda a Farmereknek a maximálisan adható tízből.
Csak így tovább!
Most pedig lássuk, hogyan vizsgázott a túró Szilveszter gazda szigorú ízlelőbimbói között:
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem