Mesterséges intelligenciával tervezett DNS-elemeket vetettek be, hogy irányítsák a sejtek működését

Bécsi kutatók olyan DNS-szabályozó elemek működését fejtették meg, amelyek eldöntik, egy sejt mely géneket használja. Az eredmény azért fontos, mert közelebb viheti a kutatókat a célzottabb génterápiákhoz.

Az élet második kódja

Hogyan lesz egyetlen sejtből szív, ideg vagy májsejt? Erre a kérdésre keres választ az a friss kutatás, amelyről a Der Standard számolt be. A beszámoló szerint a sejtek ugyanazt a genomot hordozzák, mégis eltérő feladatokat látnak el a szervezetben, mert nem ugyanazokat a géneket használják. A kutatók most azt a szabályozási rendszert vizsgálták, amely ezt irányítja. A cikk ezt az élet „második kódjaként” írja le: olyan DNS-kapcsolókról van szó, amelyek meghatározzák, egy adott sejtben mely gének legyenek aktívak.

Jelentős az előrelépés

A beszámoló szerint mesterséges intelligencia által tervezett enhanszerek is szerepet kaptak a kutatásban. Ezek a szabályozó elemek egy fejlődő egérembrióban irányították a génaktivitást, célzottan a központi idegrendszer, a szív, illetve a végtagok és a hozzájuk tartozó kötőszövet felé. Ez azért lehet jelentős előrelépés, mert az ilyen szabályozó mechanizmusok pontosabb megértése új távlatokat nyithat a génterápiában. A kutatás alapján a jövőben jobban célzott beavatkozások válhatnak lehetővé, amelyek nemcsak azt veszik figyelembe, milyen gént kell módosítani, hanem azt is, hol és mikor kell azt aktiválni.

Photo by Steve A Johnson: https://www.pexels.com/photo/closeup-of-little-atoms-under-a-microscope-13014236/